Rétvári: A kormány bízik a Kúria korrekt vizsgálatában

Rétvéri Bence kifejtette, hogy az úgynevezett szegregációs ügyben számtalan olyan indítvány volt a tankerület és az önkormányzat részéről, amely „szerintünk érdemben befolyásolta volna a döntést”, de sem az első-, sem a másodfokú bíróság nem foglalkozott vele érdemben.

Szerinte talán a legfontosabb indítvány az volt, hogy azokat a diákokat, akik a bíróság szerint alacsonyabb minőségű képzésben részesültek, oktatással, képzéssel segítsék.

Úgy fogalmazott, „abban bízunk, hogy a Kúria most áprilisban kezdődő vizsgálata ezeket érdemben megnézni, átvizsgálja, és dönt, hogy valóban ezek kellő mértékben kerültek megvizsgálására vagy nem (...) az első- és másodfokú bírósági eljárás során”.

Rétvári Bence üdvözölte, hogy a Kúria nem az ősszel, hanem soron kívül, várhatóan áprilisban elbírálja a gyöngyöspatai ügyet. Az ügy elhúzódása és „a Soros György szervezetei által gerjesztett feszültség” nem használt volna a településen élőknek.

Kitért arra is: az alperesi indítványokkal a bíróságok eddig nem foglalkoztak, azokat a bizonyítási eljárás során és az ítéletek indoklásánál figyelmen kívül hagyták. Ilyen volt például a magas igazolatlan hiányzású diákok jogsérelmének megítélése, az okozott kár mértékének megalapozása, és nem volt részletekbe menő bizonyítási eljárás arra vonatkozóan, hogy pontosan hogyan keletkezett kára a volt diákoknak.

Nem vizsgálták kellő mértékben azt sem, hogy az iskolába járás egyszerre jog és kötelezettség. Fény derülhet a Kúria döntése nyomán arra is, hogyan ítélhettek meg 100 milliós összeget, amikor az iskolában zajló oktatás megfelelt az oktatási jogszabályokban, és a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott követelményeknek.

Az államtitkár elmondta, reményeik szerint a vizsgálat kitér majd arra is: hogyan fordulhatott elő az, hogy a fél évig Kanadában tartózkodó volt diáknak ezen időtartamra is megítéltek kártérítést.

Rétvári Bence úgy vélte, az ügy „a Soros György-féle alapítványok” számára csak ürügy, hiszen ugyanolyan sémát követnek, mint más témákban: minél nagyobb politikai botrányt akarnak kelteni és minél nagyobb kártérítést próbálnak az államtól kicsikarni. Jól láthatóan nem a cigány embereket elkötelezetten, hosszú távon segítő szervezetekről van szó.

Az államtitkár szerint szinte biztos, hogy ezek a szervezetek nem fognak addig nyugodni, míg valamilyen nemzetközi bírói fórum elé nem tudják majd vinni az ügyet.

Rétvári Bence hangsúlyozta: nem visz közelebb a megoldáshoz sem a szélsőséges liberális, sem a szélsőséges radikális hozzáállás. Alapjogi, etnikai kérdést szeretnének csinálni az ügyből, a kormány szociális kérdésként kezeli a történteket.