kulcsár edina
Jobban teljesítettek a jobboldali jelöltek a francia önkormányzati választásokon. Míg a főváros továbbra is maradt a baloldal kezében, Marine Le Pen pártja három új várossal gazdagodott. A zöldek eredményei azonban mindenkit megleptek.
A Marine Le Pen vezette radikális jobboldali Nemzeti Tömörülésnek az sikerült megtartania a 2014-ben megszerzett közepes városok irányítását (Hénin-Beaumon, Fréjus, Hayange, Beaucaire), és vasárnap először szereztek győzelmet egy százezernél több lakosú városban, a katalán Perpignanban, amelyet mostantól Le Pen volt élettársa, a párt alelnöke, Louis Aliot irányíthat.
Párizsban a jelenlegi polgármester, a szocialista Anne Hidalgo végzett az élen a szavazatok 50 százalékával. A Zöldekkel már előzetesen koalícióra lépett városvezető jelentősen megelőzte a 32 százalékot elért jobbközép Rachida Dati korábbi igazságügy-minisztert, míg a kormánypárt jelöltje, Agnes Buzyn volt egészségügyi miniszter 16 százalékkal a harmadik helyre szorult.
A jobboldalról érkezett miniszterelnököt, Edouard Philippe-et a normandiai Le Havre-ban 59 százalékos támogatottsággal választották meg polgármesternek, amelynek kormányfői kinevezése előtt is polgármestere volt.
A pár napon belül várható kormányalakítás egyik nagy kérdése, hogy a koronavírus-járványt követően szociális fordulatra készülő Emmanuel Macron államfő megtartja-e a népszerű miniszterelnököt vagy egy baloldalról érkezett politikust nevez ki új kormányfőnek, illetve milyen szerepet szán a Zöldeknek és saját pártja eddig háttérbe szorított balszárnyának anélkül, hogy feladná a mandátuma elején meghirdetett reformok folytatását.
Összességében Macron túl sokat nem várt a balsikerű első forduló után, de Agnes Buzyn volt miniszterének megalázó eredménye azért meglephette a francia elnököt. Nem véletlenül elsősorban az alacsony részvételen sajnálkozott. A párizsi főpolgármester Anne Hidalgo, a hagyományos baloldalt jelentő Szocialista Párt politikusa maradt, 49-50%-ot szerzett. A második a jobbközép Rachida Dati lett, Nicolas Sarkozy egykori igazságügyi-miniszternője, 32%-kal. A balliberálisnak tekinthető, Macron-párti Agnes Buzyn csak 16%-ot ért el.
A francia baloldal átrendeződése a Zöldek irányításával úgy történhetett meg az elmúlt években, hogy jóllehet Emmanuel Macron három évvel ezelőtt a centrumból nyerte meg az elnökválasztást, és a pártjába a jobbközép és a szocialista táborból is érkeztek politikusok, mára a közvélemény és az elemzők megítélése szerint is inkább jobboldali politikát folytat.
Az államfő számára „a vasárnapi zöld hullám a franciák lelkiállapotának barométere és annak a bizonyítéka, hogy a környezetvédelem a gondolkodásuk középpontjába került” – jelezte vasárnap este az elnöki hivatal. Ugyanakkor az elnök környezete arra is figyelmeztetett, hogy a Zöldek győzelme „relatív”, miután elsősorban a nagyvárosokban sikerült győzniük.
A 2017-es elnökválasztáson Macron legfőbb ellenfelének számító Marine Le Pen által vezetett radikális jobboldali Nemzeti Tömörülésnek sikerült megtartania a 2014-ben megszerzett közepes városok irányítását.
A hagyományos jobboldal meg tudta tartani Toulouse-t és a 10 ezer lakosú városoknak mintegy a felét, de Marseille és Bordeaux elvesztése a Zöldek javára kudarcnak számít, míg a kormánypártnak sehol nem sikerült gyökeret eresztenie.
„A választás csalódás, mert vannak helyek, ahol a saját belső széthúzásunk vezetett a nagy csalódást okozó eredményekhez” – ismerte el Sibeth N'Diaye kormányszóvivő, aki szerint a kormánypárt a következő hónapokban nem engedhet meg magának hasonló belső vitákat.