Nyakkendőt kapott egy budapesti szobor

Az ünnepség alkalmából a Budapest belvárosában, a Szent István jutott, hiszen a horvát elnökség alkalmából a belvárosi szobor nyakkendőt kapott , – ami köztudottan horvát találmány, – Horvátország nagykövetétől és Varga Judittól, Magyarország igazságügyi miniszterétől.

Varga Judit elmondta, a horvát elnökség jó alkalom arra, hogy a két ország jó szomszédi kapcsolatát európai szinten is tovább mélyítse. Hozzátette, Horvátország több létkérdésben is azonos állásponton van Magyarországgal.

Horvát-magyar közös múlt A népszerű Dubrovnikban találjuk például első magyar királyunk, Szent István ereklyéit, melyet a domonkos kolostor rejt magában. Szintén ebben a városban őrzi a ferences kolostor Szent László király jobbját. A Roland-oszlopot Luxemburgi Zsigmond ajándékozta a városnak, amely Szabó Lőrinc költőnk egyik kedvenc városa is volt. A középkor folyamán a horvát és a magyar királyság körülbelül olyan szoros kapcsolatban voltak egymással, mint a korabeli Anglia és Wales, és ez Európában azért párját ritkította. Ebben a különleges viszonyban a magyar Szent Korona, Európa legrégebben használt beavató koronája, nem csak a Magyar-, hanem a Horvát Királyság jelképévé, szent ereklyéjévé is vált, amelyet ugyanolyan vallásos tisztelet övezett körükben, mint nálunk. A szigetvári hősként emlegetett Zrínyi Miklós családja az ősi horvát arisztokrata Šubić nemzetség leszármazottja. A család egyike volt a hatalmaskodó, a központi hatalomtól egyre inkább függetlenedő regionális kiskirályoknak az 1290-es évektől kezdve. A 14. században Nagy Lajos királytól kapták meg Zrin városát, és innen származik a család új neve is: horvátul Zrinski, magyarul Zrini (a hosszú í betűs alak csak a 19. századtól gyökeresedett meg Kazinczy Ferenc nyomán). A család már a 16. században jelentős magyarországi birtokot szerzett a tengermelléki és a szlavóniai területek mellé: Zrínyi IV. Miklóst mind a magyar, mind a horvát nemzet saját hősének tekinti. 1542-ben megkapta Horvátország és Szlavónia védelmének feladatát, és tizenöt éves báni szolgálata alatt megvetette a sikeres határvédelem alapjait. Az 1560-as években szigeti kapitányként és dunántúli főkapitányként megszervezte a Dél-Dunántúl végvárrendszerét, és 1566-ban Szigetvár védelmében halt hősi halált, az I. Szulejmán szultán által vezetett hatvanezres török ostromló sereg ellen. A költő Zrínyi Miklós a szigetvári hős dédunokája volt, akinek neveltetéséről maga Pázmány Péter gondoskodott. Más, horvát magas rangú családok sarjaihoz hasonlóan a színvonalas gráci jezsuita kollégiumban, a birodalmi arisztokrácia kedvelt iskolájában tanult. Az önkifejezés nyelvéül azonban a magyart választotta. A magyar utazóközönség legkedveltebb célpontja Pula városa, mely szintén tartogat látnivalókat a magyar történelem iránt érdeklődőknek. A Szent Ferenc templomban megtekinthetjük Salamon király sírkövét. Ezen kívül Horthy Miklós nevét is Pula városához köthetjük, hiszen itt született fia, István. A trianoni békeszerződés előtt a város Magyarországhoz tartozott és Pólának hívták. Az Osztrák-Magyar Monarchia idején Fiume volt Magyarország legnagyobb kikötője, mely ma is számos magyar emlékművet őríz: itt található a Batthyány-villa, a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság épülete, a Hauszmann tér, a Deák korzó és a Baross emléktábla. Opatija városa a Monarchia idején a legkedveltebb üdülőhelyek egyike volt. Számos híresség látogatott ide, művészek, írók közkedvelt nyaralási célpontja volt. I. Ferenc József király is gyakran járt ide, továbbá két magyar politikai személyiség, Kamermayer Károly, Budapest első polgármestere és Gróf Szapáry Gyula magyar miniszterelnök is itt töltötte élete utolsó éveit.