Nem akarnak gettókat építeni a “nem nyugati” bevándorlóknak, ezért azokat is felszámolnák, amelyek addig kialakultak. Erről 2018 tavaszán beszélt először Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök, majd nem sokkal később törvényt is alkottak. A jogszabály célja, hogy Dániában ne alakulhassanak ki párhuzamos társadalmak, hanem a bevándorlók integrálódjanak a társadalomba. Ezért 2030-ig meg akarják szüntetni az összes „gettót”.
A törvény szerint gettónak kell tekinteni minden olyan területet, amelyben a lakosok több mint 50 százaléka vagy bevándorló, vagy annak leszármazottja a „nem nyugati országokból.” A dán közlekedési, építési és házügyi minisztérium friss listáján 28 ilyen terület van.
Ezek egyikén áll most a bál, mert a
„társadalmi újrarendezés” miatt 200 lakásból máshova költöztetnék a bevándorlókat és a felszabaduló lakásokat eladnák a szabadpiacon. Ezek egyébként jelenleg kedvezményesen bérelhető lakások, melyek piaci értékesítésétől nagy bevételt várnak.
A Koppenhága Mjolnerparken kerületében lévő háztömbben összesen 1600 ember él, akiknek 80 százaléka a bevándorló hátterű. Közülük sem mindenkit lakoltatnának ki, csak – feltehetően – a törvény által előírt 50 százalékos kvótát szeretnék elérni.
A lakók azonban tiltakoznak az átköltöztetés ellen. Az Almen Modstand mozgalom, amely éppen a törvény ellen jött létre, a lakókkal együttműködve, május 27-én beperelte a dán államot. Azt állítják, hogy a kormány megsérti az egyenlőséghez és a saját lakóhely megválasztásának szabadságához fűződő jogaikat.
Dániában tavaly szigorúbb bevándorlási törvényeket szavaztak meg. Az új törvények többek közt jelentősen csökkentik az integrációs törekvésekre szánt anyagi forrásokat, korlátozzák az úgynevezett láncmigrációt (más néven: családegyesítést), ezen felül pedig a lakhatási engedélyek csak ideiglenesek.
A parlamentben a kormányzó Dán Néppárt és az ellenzék vezető ereje, a Szociáldemokrata Párt képviselői is arra szavaztak, hogy a menekültek integrációja helyett a majdani
hazatelepítésük álljon a migrációs politika fókuszában.
Talán a legfontosabb része a módosításnak az a kitoloncolási központ, amelyet az eddig lakatlan Lindholm szigetén létesítettek. Ide küldik az elítélt, büntetett előéletű migránsokat.
2011 óta 2019 volt az első év, hogy Dánia migrációs mérlege negatív, azaz több volt a távozó, mint az érkező.
A nettó bevándorlás 2015 óta csökken Dániában, tavaly pedig 730-cal távoztak többen, mint ahányan érkeztek. A skandináv országot 2019-ben maguk mögött hagyók zömmel szomáliaiak, szírek, boszniaiak, a bevándorló migránsok pedig főként Eritreából, Iránból és Afganisztánból érkeztek az 5,7 millió lakosú skandináv országba.
Ma már nem hallgat a média
Míg korábban gyakran elhallgatták a migránsok ellen elkövetett bűncselekményeket, ma már változott a helyzet. Nagy visszhangot keltett az a májusi eset is, amikor migránsok erőszakoltak meg egy 15 éves kislányt Dániában.
Az egyikük priuszában erőszak, rablás, zsarolás és tanú megfenyegetése is szerepelt már. Mindhárman azt állították, hogy a lány beleegyezett az aktusba.
Az eset még szombaton éjjel történt egy Koppenhágától nagyjából 60 km-re lévő haslevi iskolában. Négy fiatalember késő este megtámadott egy 15 éves lányt, közülük hárman megerőszakolták, a negyedik pedig videóra vette az aktust. A rendőrök még aznap elkapták a fiatalokat, akik előzetesbe kerültek.
A Den Korte Avis dán napilap jelentése szerint a négy elkövető közül három bevándorló, míg a negyedik dán állampolgár. Az egyikük 19, ketten közülük 18, a negyedik személy pedig 17 éves. Utóbbit egyébként egy kurd tolmács segítségével hallgatták ki. A gyanúsítottakat azzal vádolják, hogy előre megállapodtak a csoportos nemi erőszak elkövetésében.