POLITIK

Miért fordít hátat az EU a Balkánnak?

Brüsszel jegeli a balkáni bővítést, és amennyiben késleltetik az integrációt, más hatalmi centrumok szereznek befolyást a térségben – írta Trócsányi László, európai parlamenti képviselő vasárnap a MagyarNemzet.hu-n.
címkék:
  • Szerző: Ripost

Az Európai Unió tagállamainak ugyanis nem sikerült megegyezniük Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről.

Albánia és Észak-Macedónia vezetői politikai hovatartozástól függetlenül egyértelműen az uniós csatlakozás mellett foglalnak állást, így a csatlakozási tárgyalások megkezdése vagy annak elutasítása felveti az EU hitelességét – mutatott rá a politikus.

Mint írta, az EU olyan értékközösség, amelynek kisugárzóereje van a világban és az unió felelőssége elsődlegesen a szomszédos országok irányába áll fenn. Az EU nem tud hiteles lenni, ha szomszédainak napi küzdelmeket kell vívniuk a szegénységgel, az egyenlőtlenséggel, a szervezett bűnözéssel vagy a migrációs nyomással – fűzte hozzá, megjegyezve: ahhoz, hogy az unió erős és vonzó legyen, az kell, hogy szomszédai is stabilak, biztonságosak legyenek.

A magyar kormány régóta elkötelezett a bővítés mellett.

Lendületet kell adni az európai uniós bővítési politikának, el kell indítani Albániát és Észak-Macedóniát az integrációs tárgyalások útján

– jelentette ki még korábban Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke is, miután megbeszélést folytatott az albán parlament külügyi bizottságának elnökével az Országházban.

Németh Zsolt elmondta: Albánia tagja a NATO-nak, de nehézkesen halad előre az uniós integrációban, mert komoly nehézségek vannak az Európai Unió bővítési politikájával.

Az elmúlt években az EU befelé fordulóvá vált, magára hagyta a nyugat-balkáni országokat, és ez nem segít ezeknek az államoknak megteremteni, megerősíteni a belső stabilitásukat sem – fejtette ki a külügyi bizottság fideszes elnöke.

Hangsúlyozta: Magyarország azon az állásponton van, hogy a következő Európai Bizottságnak és az új Európai Parlamentnek és európai intézményeknek prioritást kell adnia a bővítési politikának.

A külügyi bizottság elnöke szerint fontos, hogy az Európai Tanács minél előbb elindítsa Észak-Macedóniát és Albániát az integrációs tárgyalások útján.

Jelezte: ebben a kérdésben teljes az egyetértés a visegrádi országok között.

Mint arról korábban beszámoltunk Emmanuel Macron francia elnök vétója miatt semmiféle egyezségre nem jutottak az EU vezetői a nyugat-balkáni bővítés sorsáról, avagy Albánia és Észak-Macedónia csatlakozásának megkezdéséről: hiába van mellette Donald Tusk, az Európai Bizottság és Angela Merkel német kancellár, a franciák nem tágítanak, ennek eredményeképpen az EU-csúcs résztvevői semmit nem írtak alá az ügyben.

„Az EU vezetői fogalmazzanak világosan: ha nincs konszenzus a Nyugat-Balkán európai jövőjéről, ha a 2003-as thessaloniki ígéret nem áll, tudassák velünk” – írta Nikola Dimitrov, aki egyúttal háláját fejezte ki minden olyan vezetőnek, aki küzdött az észak-macedón tagságért, kiemelve a tényt, hogy az egész ország nevét megváltoztatták egyébként, hogy megfeleljenek az EU kritériumainak.

Bujar Osmani, az ország európai ügyekért felelős miniszterelnök-helyettese azt emelte ki, hogy az EU döntése nem csak Észak-Macedóniában, de az összes nyugat-balkáni országban aláássa az EU hitelességét. Hozzátette: ez persze nem akadályozza meg, hogy a továbbiakban is folytassák az integrációhoz szükséges teendőket, mivel

„bármi is legyen, Észak-Macedónia Európa része”.

Mindeközben az EU-csúcson a területért egyelőre még felelős biztos, Johannes Hahn is kifejezte: nagyon csalódott a döntés miatt.

címkék: