POLITIK

Megszólalt a világhírű zenész: Magyarország munkaközpontú társadalmat épített

Leslie Mándoki véleménycikket írt arról, hogy mi magyarázza a hazánk és Nyugat-Európa közötti konfliktusok többségét.
  • Szerző: Ripost

Leslie Mándoki Magyarország európai közösségben elfoglalt helyéről, a vasfüggöny helyén épült új törésvonalról, a migrációs kérdés meg nem értettségéről értekezik legújabb írásában, az új alkotása, a Magyar képek vizuális albumának közzététele apropóján.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

„Nincs még egy olyan nemzet a kontinensen, ami történelmileg jobban rá lenne utalva egy közös Európára, mint Magyarország. Egy ország, amely rengeteg polgárát vesztette el a harcokban, világégésekben, és amelynek még ennél is többen rekedtek kívül a saját határain. A brassóiak, pozsonyiak, felvidékiek, a vajdaságiak és székelyek csak az EU-ban élhetik meg kulturálisan a magyarságukat. S honnan az értetlenség? Nyugaton ma olyan második-harmadik generációs politikai döntéshozók és mediális véleményformálók ülnek vezető pozíciókban, akik nem kiharcolták, hanem örökölték a szabadságukat. Ezzel szemben a keleti blokk egykori országainak vezetői maguk vívták ki a jogállamiság lehetőségét. A vasfüggönyön innen évtizedeken keresztül tabu volt a nemzeti hovatartozás definiálása, megélése. A szovjet elnyomás által hazánkra kényszerített internacionálé létezett csak Hanoitól Havannáig, abban az úgynevezett második világban. Így a magyar lélekben természetes az idegenkedés a rendszertől, amiben egy messzi távoli fővárosból mondták meg, mi a jó és rossz, és a jogállamiság helyett a szubjektivitás vezérelt, és a cenzúra és a határzár volt a természetes” – írja Mándoki, akinek a migráció megítélésében lévő különbségről is megvan a véleménye.

„A Lehmann Brothers bedőlésével szimbolizált pénzügyi világválság nyilvánvalóvá tette, hogy a kapitalizmusnak a szocializmus felett aratott győzelmét követően kialakult kapzsi mámor hová vezet: a kaszinókapitalizmushoz. Amikor a tőzsdén már a csökkenő árfolyam is nyerészkednek. Magyarország azonban más választ adott a világgazdasági krízisre: munkaközpontú társadalmat, a szociális piacgazdasághoz való visszatérést, ökotudatos fejlődést. Ez természetesen szemben áll a kaszinókapitalizmussal, ahol a pénz gyorsabban termel pénzt, mint a tisztes munka” – kezdi a világhírű zenész, aki szerint ez a különböző világkép magyarázza azt is, miért lett a migrációs válságból ekkora konfliktus.

„A német parlamentben túlnyomó többségben vannak a korlátozatlan és kontrollálatlan bevándorlás hívei. A magyar parlamentben éppen ellenkezőleg. Mindkettő törvényhozást demokratikusan választották. A magyarok nem akarnak beleszólni, hogyan működjön a német állam. Ugyanígy üdvözítő, ha a német politika sem avatkozik bele a magyar ügyekbe. Más utak, más megoldások, amelyek között ellentét feszül – fogalmaz.

Magyar képek

A Guinness Rekordok Könyvébe is berkerülő legnézettebb tévés rock-műsor előkészítése közben a Mandoki Soulmates két tagja, Greg Lake az Emerson Lake and Palmer-ből és Jon Lord a Deep Purple-ből meghívta vacsorára Leslie Mandokit, hogy megosszák vele tervüket: Bartók Magyar képek darabjának feldolgozását.

Leslienek már édesapja is Bartókot hegedült és később a konzervatóriumban is sokat foglalkozott a világhírű zeneszerzővel, szívügyévé vált a Magyar képek. Zenésztársaival elmerült a magyar lélek mélységébe, és többek között a sok Grammy-díjas Al Di Meolával, Randy Breckerrel, Cory Hendryvel és Richard Bonaval részvételével elkészült az album, amelyet teltházas koncerttermek előtt mutattak be Hamburgban, Dortmundban, Münchenben és Berlinben. A német fővárosban a Fal leomlásának 30. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat záróakkordja volt az előadás, amely a német kormány részvételével együtt azt is szimbolizálta, hogy annak idején a magyarok ütötték ki az első téglát a két világot elválasztó falból.

A Magyar képek egyedülálló feldolgozása IDE KATTINTVA érhető el.

 

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?