origo.hu
kulcsár edina
Létrehozva: 2022.01.24.
Megérkeztek a legfrissebb Covid-adatok: újabb mérföldkőhöz érkezett a koronavírus-járvány
Közzétette a legfrissebb koronavírus-adatokat a a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem.
Hétfő reggelre átlépte a 350 milliós fertőzöttségi határt a koronavírus-járvány!
A világon 351 069 733 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma pedig 5 595 986 volt a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint hétfő reggeli adatai alapján.
Egy nappal korábban a világon 348 662 401 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma pedig 5 590 322 volt.
Fotó: Pixabay.com
A fertőzés 192 országban és régióban van jelen. Szakértők szerint a diagnosztizált esetek száma nem tükrözi pontosan a valóságot, mert az egyes országokban többé-kevésbé korlátozott a tesztek száma, és a nyilvántartás kritériumai is különböznek.
A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta Covid-19 betegségnek az Egyesült Államokban van a legtöbb fertőzöttje, 70 699 416. A halálos áldozatok száma 866 540.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.
Az átoltottság további növelése és a járvány újabb hullámának megfékezése érdekében januárban minden csütörtök és péntek délután, és szombaton oltási akciót szervezünk a kórházi oltópontokon és a kijelölt járásközponti szakrendelőkben, emellett a háziorvosok is szerveznek oltási akciónapokat. Ezúttal is előzetes időpontfoglalás nélkül és helyszíni regisztrációval lehet felvenni az oltást. Továbbra is kiemelten várjuk az oltatlanokat és azokat is, akiknek már 4 hónapnál régebben kapták meg a korábbi oltásukat. A központi oltópontokon továbbra is öt vakcina közül lehet választani. Az oltási akciónapokon a 12 év feletti korosztályt várják az oltópontokon.
Az 5-11 éves gyermekek oltása továbbra is csak előzetes időpontfoglalással lehetséges a kórházi oltópontokon vagy a házi gyermekorvosoknál.
A megerősítő oltás mindenkinek javasolt, aki már 4 hónapnál régebben kapta meg az előző oltását. A harmadik oltás felvételével ismét 80-90%-ra emelhető a védettség. A megerősítő oltás a 12-17 éves korosztályban is felvehető.
Ahogy azt a kormány már bejelentette, a negyedik oltás is már kérhető, akár a most zajló oltási akciók keretében is. A negyedik oltás kérhető 18 év felett, ha a 3. oltás beadása óta már eltelt 4 hónap. Az olthatóság megítélése érdekében az oltóorvos szükség esetén konzultálhat a kezelőorvossal és/vagy háziorvossal. Az oltóanyag választás minden esetben az oltóorvos feladata, aki a pácienst ismerve a szakmai szempontok alapján dönt. Általános ellenjavallata egyik kombinációnak sincs.
Azon oltatlan személyek, akik fertőzésen átestek, várakozási idő nélkül a betegségből történt felgyógyulás után, olthatók.
Oltás a központi oltópontokon
Az oltási akciók időpontja a kórházi és kijelölt járásközponti oltópontokon (szakrendelőkben):
A kórházi oltópontokon és a járásközponti szakrendelőkben minden még rendelkezésre álló vakcina van: Pfizer, Sinopharm, Moderna, Janssen, AstraZeneca.
A központi oltópontok listája itt érhető el:
Oltás a háziorvosoknál
Természetesen a háziorvosok is folytatják az oltást, januárban ők is szerveznek a rendelési időn kívüli oltási akciónapokat. A hétvégi oltásért külön díjazásban is részesülnek.
A háziorvosok Pfizer, Sinopharm és Janssen vakcinákat igényelhetnek a megyei oltási munkacsoportokon keresztül. Aki a háziorvosánál szeretne felvenni az oltást, javasoljuk, hogy helyben tájékozódjon a helyi oltási akciónapokról.
Hozzájáruló nyilatkozatok
Az oltást jelentősen gyorsítja, ha az oltandó magával viszi kinyomtatva, kitöltve és aláírva a hozzájáruló nyilatkozatot.
Hozzájáruló nyilatkozat 3. oltáshoz:
Hozzájáruló nyilatkozat 4. oltáshoz:
Szülői hozzájáruló nyilatkozat 12-17 évesek oltásához
Szülői hozzájáruló nyilatkozat 3. oltáshoz 12-17 évesek oltásához
A koronavírus ellen a leghatékonyabb megoldást az oltás jelenti – hangsúlyozta Kásler Miklós a Figyelő című hetilapban csütörtökön megjelent interjúban, amelyben a gyermekvédelmi népszavazásról és az Emberi Erőforrások Minisztériumához (Emmi) tartozó területeken zajló béremelésekről is beszélt.
A miniszter azt mondta, a járvány első hullámát a járványügyi szabályozásnak köszönhetően „úgy törtük le, mint senki más Európában”. A későbbiekben a vakcináció felpörgetése volt a cél, ami a készítmények beszerzésének, a jól szervezett oltási programnak köszönhetően sikerült, és „hazánk tavaly olyan átoltottsági arányt ért el, melynek révén újraindíthattuk az országot, a gazdaságot” – idézte fel.
Hozzátette: sajnos Magyarországon is vannak vírus- és oltástagadók. „Az általános heccelőkön kívül a baloldal is mindent megtett, hogy elbizonytalanítsa az embereket, és mára az is kiderült, hogy miért teszi ezt: embertelen módon az idős választók halálától reméli hatalomra jutását” – jelentette ki.
Kásler Miklós az oltások jelentőségéről elmondta: az első nagy hazai tudományos kutatás (Hun-VE) szerint a védőoltás 88-98 százalékra növelte a védelmet a betegség halálos kimenetelével, valamint 69-89 százalékra a fertőzéssel szemben, ami kiemelkedő.
Kitért a harmadik oltás fontosságára is, amelynek hatása a szervezet védettségi szintjét „visszaemeli” az eredeti, 80-90 százalékra.
Jelezte, az Epidemiológiai és Klinikai Kutatási Munkacsoport céljai közözött szerepel tudományos értékű nemzetközi közlemények készítése és a kormány számára olyan cselekvési javaslatok kidolgozása, amelyek érdemben tudják befolyásolni a járvány további időszakát.
Kásler Miklós hangsúlyozta: a kormány 2010-től kiemelten kezeli az egészségügyben dolgozók erkölcsi, anyagi megbecsülését. „Mindezt jól tükrözi, hogy a legnagyobb arányú fizetésnövekedés ebben az ágazatban zajlott” – mondta. 2020-ban a kabinet az egészségügyi szolgálati jogviszony bevezetéséről és annak részeként „az orvosok történelmi léptékben egyedülálló mértékű béremeléséről döntött” – tette hozzá.
Az orvosok fizetése 2010 és 2022 között átlagosan a három-ötszörösére vagy akár nagyobb mértékben nőtt, az egészségügyi szakdolgozói béremelés következő üteme pedig ez évtől lépett életbe. Az ebbe a körbe tartozó több mint 85 ezer munkavállaló fizetése 2010-hez képest 2022-re megközelítőleg a háromszorosára növekedett, a szakdolgozói fizetések 2019. július és 2022. január között 72 százalékkal nőttek – sorolta. Az idei egészségügyi béremelésre csaknem 260 milliárd forintot fordítanak – közölte.
Kásler Miklós azt mondta: mindegyik járványhullám esetében helytállt a magyar egészségügy, a legfontosabb beavatkozásokat ellátta; Európában nagyon kevés ilyen ország van.
Szólt arról, hogy a biztonságos és hatékony gyógyszerellátás megteremtése érdekében januártól módosultak egyes gyógyszertámogatási és -finanszírozási szabályok. Húsz terápiás területen 29 új gyógyszer került tb-finanszírozásba. A hátrányos földrajzi helyzetű gyógyszertárak közül mintegy ötven számíthat másfél millió forintos többlettámogatásra – ismertette.
Kásler Miklós a köznevelésben idén a gyermekvédelmi népszavazást tartja a legfontosabbnak. „Az a célunk, hogy megakadályozzuk, hogy az agresszív LMBTQ-propaganda beszivárogjon a magyar óvodákba és iskolákba. A kormány ebben határozott, de szükség van a szülők támogatására is, mert nagy csatákat kell még megvívnunk” – fogalmazott.
Jövőre a legfontosabb változások egyike az érettségi követelményrendszer megújítása lesz, a szabályozások eredményeként a 2023/24-es tanévtől módosulnak a vizsgakövetelmények – emlékeztetett. A változtatás csökkenti az elvárt ismeretek mennyiségét, még jobban előtérbe helyezi az egyéni kreativitást és az aktív problémamegoldást, több tantárgy esetében új értékelési formákat vezetnek be – ismertette.
Lényeges módosulás lesz a mentális segítségnyújtás, az iskolai agresszió megelőzése és mérséklése – jelezte. Kiemelte a „Van kihez fordulnod” elnevezésű programot, amelynek célja általában az iskolán belüli bármiféle konfliktus, erőszak – ezen belül az internetes zaklatás – megelőzése.
A kulturális célú kiadásokat nézve – GDP-arányosan – Magyarország negyedik éve van az első helyen az EU tagállamai között – mondta a miniszter. Januártól 20 százalékkal emelkedett a kulturális szektorban dolgozók bére, a könyvtári és a levéltári területen is rendkívüli programok valósulnak meg – sorolta.
Kásler Miklós nagy eredménynek nevezte, hogy a külföldön tárolt nemzeti jelentőségű levéltári anyag feltárása érdekében
a bécsi és a moszkvai mellett a vatikáni és isztambuli „levéltári delegáció” is megalakult és létrehozták a Családtörténeti Központot.
A sport területét érintve közölte: az Emmi 2019 decemberében három sportágban (labdarúgás, kézilabda, kosárlabda) húsz államilag elismert sportakadémiával kötött négy évre szóló keretmegállapodást. Fontosnak tartják a kiemelt vidéki sportszervezetek támogatását is – tette hozzá.
Kásler Miklós a szociális ágazatról elmondta, idén januártól 20 százalékkal emelkedett a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban foglalkoztatottak bére. Az átlagbér összege így 310 ezerről 370 ezer forintra nőtt, ami 2010-hez viszonyítva csaknem háromszoros bővülés – jegyezte meg.
A kormány a súlyosan fogyatékos, tartósan beteg hozzátartozóikról gondoskodók helyzetének javítása érdekében folyamatosan emeli az ápolási díjat – mondta. A gyermekek 2019-től bevezetett otthongondozási díjának havi bruttó összege idén eléri a minimálbér összegét, és az ápolási díj is további 5 százalékkal nő – ismertette.
A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására 2022-ben 50,1 milliárd forint áll rendelkezésre – jelezte az emberierőforrás-miniszter.
Ez is érdekelhet
Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Feliratkozom
