POLITIK

Máris tízezrek csatlakoztak Zemmour mozgalmához

Feljelentést tett Éric Zemmour, a jövő évi francia köztársaságielnök-választás jelöltje azt követően, hogy egy rendezvényén rátámadt egy férfi, és sérüléseket okozott a csuklóján. Időközben, 48 óra alatt több mint húszezren léptek be a politikus hétfőn megalakult, Visszahódítás nevű pártjába.
címkék:
  • Szerző:

Az ellenfeleim a politikai halálomat akarják, az újságírók a társadalmi halálomat, a dzsihadisták pedig a teljes halálomat – így fogalmazott a Valeurs Actuelles által is idézett Éric Zemmour, a jövő évi francia köztársaságielnök-választás jelöltje a Seine-Saint-Denis-beli Villepinte-ben azon a hétvégi gyűlésen, amelyen egy ismeretlen férfi megragadta, és megsérült a csuklóján.

Zemmournál kilenc nap átmeneti munkaképtelenséget állapítottak meg – írja a konzeratív lap, hozzátéve: nyolc napon túl gyógyuló sérülés esetén a büntetés akár három évig terjedő szabadságvesztés és 45 000 eurós pénzbüntetés is lehet.

A politikus úgy döntött: feljelentést tesz a Villepinte kiállítási központban történtek miatt – értesült az LCI francia televízió. Nyomozást is indítottak az erőszakos cselekmény miatt.

A villepinte-i gyűlésen hívatlanul megjelentek a szélsőbaloldali SOS Rasszizmus (SOS Racisme) szervezet aktivistái, akik dulakodást provokáltak ki az eseményen, majd hatásvadász videókat terjesztettek „sérüléseikről”, mivel az összegyűlt szimpatizánsok határozott fellépéssel eltávolították őket. Egyelőre egymásnak ellentmondó információk állnak rendelkezésre arról, hogy kik és milyen körülmények között sérültek meg a bejelentett rendezvényt megzavaró provokátorok támadásai következtében.

A sérülés néhány másodperccel az újságíró, esszéista beszéde kezdete előtt történt. Az elkövető jelenleg rendőrségi őrizetben van – közölte a BFMTV december 6-án.

Zemmourt az eseményen nagy lelkesedéssel, tapssal fogadták szimpatizánsai.

Kendőzetlenül beszélt a Franciaországot sújtó, szerinte válságos állapotokról a november 30-án közzétett videón, amelyben bejelentette indulását. Azt állította: a franciák elveszítették régi biztonságukat, szabadságérzetüket saját hazájukban. A politikus olyan, a francia közbeszédben tabunak számító témákat érintett beszédében, mint a burka viselésem vagy a gyerekek, fiatalok bántalmazása a migráns hátterű csoportok által.

Már akkor előkészítette a napokban megalakított pártja, a Reconquête (Visszahódítás) kampányát is.

A vasárnap megalakult Reconquête tagságának száma 48 óra alatt 22 ezer főre emelkedett – jelezte az LCI televízió kedd este. A csatlakozók 10 és 100 euró (kb. 3600 és 36 000 forint) közötti összeggel támogatták belépéskor a pártot, átlagosan 30 eurót fizettek – közölte az Lci.fr., mely úgy tudja, a belépő tagoknak kötelező a pénzbeli hozzájárulás megfizetése.

Valérie Pécresse, a Párizs körüli Ile-de-France régió elnöke nyerte meg szombaton a francia jobbközép Köztársaságiak (LR) államfőjelölt-választó szavazásának második fordulóját – jelentette be a legnagyobb parlamenti ellenzéki párt.

A párt liberálisabb szárnyához tartozó Pécresse a szavazatok 60,95 százalékát szerezte meg Eric Ciotti dél-franciaországi képviselővel szemben, akit a párttagok 39,05 százaléka támogatott.

Az LR öt jelöltjére a 140 ezer párttag elektronikus úton szavazhatott szerda reggel óta, a második fordulót pénteken és szombaton tartották.

Pécresse számított az esélyesnek, miután az első fordulóban kiesett három jelölt – Michel Barnier, az Európai Unió korábbi Brexit-ügyi főtárgyalója, Xavier Bertrand, az északi Hauts-de-France régió elnöke és Philippe Juvin orvos is – az ő támogatására kérte a párttagságot.

Az 54 éves politikus személyében – aki Nicolas Sarkozy volt államfő (2007-2012) kormányában felsőoktatási, majd költségvetési miniszter és szóvivő volt – először indít női jelöltet a legnagyobb jobboldali párt az elnökválasztáson.

Az előző elnökválasztáson, 2017-ben történt meg először az 1958 óta tartó V. köztársaság történetében, hogy a párt jelöltje, Francois Fillon nem jutott be a második fordulóba, az azt megelőző választáson, 2012-ben pedig az addigi jobboldali elnök, Nicolas Sarkozy kikapott a második fordulóban. A Köztársaságiaknak az elmúlt tíz évben a parlamentben sikerült megmaradniuk a legnagyobb ellenzéki pártnak, de a pártvezetést a belső megosztottság jellemezte.

Pécresse az előző választások óta távolságot tartott a párttól, populistának nevezve az akkori pártvezetést, 2019-ben ki is lépett a Köztársaságiaktól, és 2020-ben a sajtó már arról cikkezett, hogy Emmanuel Macron államfő őt kívánja megbízni a kormánya vezetésével. Pécresse azonban az önkormányzati választásokon megőrizte a legnagyobb európai régió, a Párizs körüli Ile-de-France irányítását, és innen indította meg offenzíváját a jobboldali elnökjelöltség elnyerésére.

Négy és fél hónappal a megméretés előtt a felmérések azt mutatják, hogy ha most tartanák az elnökválasztást, a Köztársaságiak jelöltje nem jutna tovább az április 24-én esedékes második fordulóba, ahol a jelenlegi elnökkel, Emmanuel Macronnal a Köztársaságiaktól jobbra álló Marine Le Pennek, a Nemzeti Tömörülés jelöltjének vagy a függetlenként induló publicistának, Eric Zemmournak van esélye megmérkőzni.

Az előválasztással, az azt megelőző hat hetes kampánnyal és a jelöltek közötti négy televíziós vitával a Köztársaságiak nem titkolt célja az volt, hogy ne csak a párttagságnak, hanem minden választónak megmutassák, alkalmasak az ország irányítására.

„A republikánus jobboldal visszatért, a meggyőződések jobboldala, a megoldások jobboldala” – fogalmazott húsz perces beszédében a győztes, aki mellett a tribünön megjelent a teljes pártvezetés és a többi jelölt.

„Történetében először a politikai családunk egy női jelöltet küld az elnökválasztásra. Köszönet ezért a merészségért. Be fogom bizonyítani, hogy méltó vagyok rá”

– mondta Pécresse.

Anélkül, hogy kiejtette volna politikai ellenfelei nevét, Emmanuel Macron államfőre utalva Valérie Pécresse elmondta, hogy ő „nem lesz a cikcakkozás elnöke”, míg Marine Le Pennek és Eric Zemmournak azt üzente, hogy „lehet határozottnak lenni anélkül, hogy szélsőségesek lennénk, lehet meggyőzőnek lenni anélkül, hogy sértőek lennénk”.

„Megígérem, hogy helyreállítjuk a francia büszkeséget és megvédjük a franciákat” – zárta beszédét a Köztársaságiak elnökjelöltje.

 

címkék:
Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?