kulcsár edina
Magyarország olyan jelentős szerepet vállal a NATO működésében, amilyenre eddig nem került sor – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ma, fél nappal az észak-atlanti szerződés tagállamai vezetőinek csúcstalálkozója előtt.
Brüsszeli sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter elmondta, hogy idén novemberben Magyarország veszi át a NATO legnagyobb szárazföldi műveletének, a KFOR parancsnokságát Koszovóban, jövőre pedig ismét a vezető nemzet lesz a balti államok légtérvédelmében, miközben ellátja keleti és déli partnereit az egészségügyi védekezéshez szükséges legfontosabb eszközökkel.
Kifejtette, hogy a magyar katonai jelenlétet Koszovóban ötszáz főre növeli Magyarország, továbbá vállalja a KFOR állományának koronavírus elleni beoltását is. Ezzel párhuzamosan a NATO a járvány enyhítésére létrehozott alapon keresztül több keleti és déli partnernek is lélegeztetőgépeket biztosít.
A magyar diplomácia vezetője hangsúlyozta azt is, hogy Magyarország, a 2014-es walesi NATO-csúcson tett kötelezettségvállalásainak eleget téve, legkésőbb 2024-re költségvetésének két százalékát fordítja majd védelmi kiadásokra. Ez idén 1,6 százalék volt, jövőre 1,87 százalék lesz.
Szijjártó Péter kifejtette: a walesi csúcs másik kötelezettségvállalását, amely azt irányozza elő, hogy a védelmi kiadásokon belül húsz százalék a fejlesztésekre vonatkozzon, Magyarország már öt évvel a határidő előtt elkezdte teljesíteni. A külügyminiszter kitért arra is, hogy a NATO-csúcsra akkor kerül sor, amikor a világ új időszámításba lép, mivel a világjárvány nyomán megváltozott politikai és gazdasági viszonyrendszerek új megközelítést tesznek szükségessé. – A változások komoly biztonsági aspektusokkal rendelkeznek, ezért Magyarország is támogatja a NATO egy új stratégiai koncepciótervét, a NATO 2030-at – emelte ki a Szijjártó Péter.
Az MTI tájékoztatása szerint a NATO hétfői csúcstalálkozójának előestéjén Orbán Viktor miniszterelnök Recep Tayyip Erdoğan török államfővel is tárgyalt Brüsszelben, A megbeszélésen, amelyen részt vett Szijjártó Peter magyar, valamint Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter is, a kétoldalú katonai és védelmi ipari együttműködésről, valamint a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítéséről volt szó – tájékoztatott a sajtófőnök.
Brüsszelben találkozik ma a harminc szövetséges ország vezetője az idei NATO-csúcson, amelyen idén először vesz részt Joe Biden is. Az amerikai elnök már a G7 találkozóján is azt üzente, „Amerika visszatért!”, s egy uniós NATO-diplomata szerint a csúcs is egy jelzés lehet a világnak arra, hogy a „NATO visszatért”. Jens Stoltenberg főtitkár által vezetett ülésen napirendre kerül Oroszország, Kína, a klímaváltozás és az abból fakadó következmények, a technológiai kihívások a kibervédelem tekintetében, a terrorizmus, az afgán helyzet és az ott állomásozó katonák, valamint a védekezésre fordított költségek. A főtitkár legfontosabb célja a NATO 2030 névre keresztelt reformcsomag elfogadása lehet, amely megerősítené a szövetséget, és az új védelmi stratégia keretében az űrre nagyobb hangsúlyt helyezne.
Úgy tűnik, Joe Biden megválasztását Nyugat-Európában kíséri egyfajta „csodavárás”, különösen elődjéhez, Donald Trumphoz képest (lásd grafikánkat). A Pew Research Center (PRC) felmérése szerint valamennyi nyugati ország lakói úgy vélik, hogy az új elnök a világ helyzetét pozitív irányba tereli majd.
A felmérésben a legoptimistábbnak a hollandok mutatkoztak, a megkérdezettek 86 százaléka vélekedett ekképpen. Az amerikai intézet egy másik felméréséből az is kiderül, hogy a blokk nyugati szövetséges országai összességében 61 százalékban támogatják a NATO-t. A PRC hosszabb idősoron vizsgált felmérésében az országok viszont valamelyest eltérő képet mutatnak. Olaszország esetében például a NATO megítélése nőtt az évek folyamán, de például Németország és Franciaország tekintetében csökkent. Ennek oka a módszertani magyarázatok mellett az egyes országokat érintő biztonsági kérdések, valamint a saját katonai erejükbe vetett megnövekedett bizalom lehet.
Az összes tagállamra kiterjedő, éves, 2020-as NATO-jelentés szerint, a szövetséges országok összességében 79 százalékban tartották fontosnak a transzatlanti köteléket. A szövetséges országok állampolgárai a jelentés szerint 62 százalékban szavaznának a blokkban maradás mellett, ha erről népszavazást tartanának. Ebben az esetben az látszik, hogy a balti országok, a kelet-közép-európai országok és a balkáni országok, amelyek nagyobb orosz befolyást és fenyegetettséget észlelnek, inkább NATO-pártiak. Magyarországon a válaszadók majd kétharmada foglalt állást a szövetségben maradás mellett.
Nem mindenhol ilyen optimisták ugyanakkor az emberek. Több kutatóintézet, így a PRC, de az Agenda felmérése szerint is Törökország bízik a legkevésbé a NATO-ban. Az Agenda elmérése szerint a válaszadók 90,3 százaléka ítélte úgy, hogy a NATO nem állna országuk mellett egy vitás ügyben, míg 51,7 százalék szerint Törökországot csak felhasználja a blokk a saját érdekeihez. A válaszadók 55,7 százaléka nem bízik abban, hogy a NATO Törökország mellé állna az országot ért támadás esetén. Nem csoda, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök azt nyilatkozta, a brüsszeli csúcson szeretne végre leülni az amerikai elnökkel, hogy elsimítsák a vitás kérdéseket.