Lesz-e belátható időn belül koronavírus elleni oltás, sokan kételkednek ebben

Nehéz lenne túlbecsülni a koronavírus elleni oltás jelentőségét. A világ fellélegezne, amint megkezdődnének, persze tízmilliós számra a tömeges oltások. Miután egyre szélesebb körben kialakulhatna a védettség, az immunitás, az élet visszatérhetne a normális kerékvágásba és a lehető leghamarabb elfelejthetnénk az elmúlt hónapokat.

És miközben biztató eredményekről számolnak be nap nap után a világ több táján is, a dolog minden tudományos előjel szerint nem lesz ennyire egyszerű. Hiába toboroz máris tízezer önkéntest az oxfordi egyetem az első embereken végzett kísérletekre, az igazán megfontolt tudósok akár évekig tartó türelemre intenek.

Mégsem lesz vakcina?

Anglia helyettes tiszti főorvosa Jonathan Van-Tam is megpróbálta megkerülni az ezzel kapcsolatos kérdést az ottani operatív törzs tájékoztatóján. Azt mondta:

„Nem lehetünk biztosak benne, hogy belátható időn belül lesz hatásos vakcina.”

Az oltóanyag kikísérletezése egyszerű az elméletben, de nagyon bonyolult a gyakorlatban. A tökéletes vakcinának több tekintetben is hatásosnak kell lennie. Védenie kell a fertőzéstől, meg kell akadályozni a vírus további terjedését, miközben a lehető legkevesebb mellékhatással járhat. Ráadásul a lehető legtovább védettséget kell nyújtania, akár a vírus mutációival szemben is.

Elvben megvan rá a tudományos válasz, hogy miképpen lehet egy ilyen oltóanyagot kifejleszteni, de a gyakorlat minden egyes vírus esetében ezer újabb kérdőjelet hoz elő.

Még a HIV-vírus elleni oltás em készült el

Vegyük csak sorra a közismert vírusokat. Már több mint 30 éve azonosították a HIV-vírust, amely az AIDS megbetegedés okozója. Vannak már gyógyszerek melyek gyengítik ezt a nagyon veszélyes vírust, de oltóanyagot a mai napig nem sikerült kifejleszteni. A dengue-láz a trópusok, a forró égövi országok egyik tömeges és nagyon veszélyes betegsége. A vírust már 1943-ban azonosították, de csak egy évvel ezelőtt, 2019-ben sikerült az oltóanyagot kifejleszteni. De nagyon sok a kétség az új vakcina körül, ugyanis több embernél nagyon ijesztő mellékhatások léptek fel.

A leggyorsabban, alig négy év alatt a mumpsz elleni védőoltást sikerült kifejleszteni és tömegesen alkalmazni, ez az oltás az eddigi „listavezető”, a négyéves fejlesztési időszakkal.

Nagyon nagy kérdés, hogy a viszonylag frissen felbukkant koronavírus elleni oltóanyag lehet-e majd a leggyorsabban kifejlesztett vakcina.

Régóta ismerik a koronavírusokat

Ami reménykedésre adhat okot, hogy a tudósok már évek óta tanulmányozzák a koronavírusokat. Nem a COVID-19-et, vagyis a jelenlegi járványt okozó koronavírust, hanem közeli rokonait a MERS és a SARS vírusokat. Ezekkel kapcsolatban már előrehaladott a kutatás, de az oltóanyagot mégsem szabadalmaztatták. Ennek oka, hogy a SARS-járvány megszűnt, a MERS pedig megmaradt a Közel-Kelet, mondhatni helyi betegségének. Ezért aztán a nagy gyógyszergyárak számára nem volt vonzó üzleti lehetőség az oltóanyag végső kifejlesztése és szabadalmaztatása.

Mennyi ideig tarthat a védettség?

Minden egyes oltóanyaggal kapcsolatban döntő kérdés az, hogy milyen hosszú időre ad védettséget. Gondoljunk csak bele, hogy az influenza elleni védőoltást is évről évre ismételni kell, nem olyan, mint például a himlőoltás, amelyik hosszú időre ad védettséget.

Nem tudja mindenki, hogy még a legközönségesebb megfázást, náthát is zömmel koronavírusok okozzák, ha nem is a COVID-19.

Csakhogy ezekkel a koronavírusokkal szemben szinte alig képes immunválaszt adni az emberi szervezet, a védettség általában nagyon gyorsan eltűnik és aztán nagyon hamar újra náthásak lehetünk, megfázhatunk ismét.

Az oxfordi egyetem kutatói megvizsgálták a COVID-19 betegségen átesettek vérét és úgy találták, hogy a szervezetükben a fertőzés következtében kialakult IGB antitestek szintje a fertőzés utáni első hónapban gyorsan növekedett, de aztán lépésről lépésre hanyatlani kezdett. Magyarán egyre kevésbé lettek védettek egy új fertőzéssel szemben.

Sok tudós aggódik amiatt, hogy a koronavírus-fertőzés nem alakít ki az emberi szervezetben hosszú távú védettséget. Hiszen a nátháért, megfázásért felelős „gyengébb” koronavírusok esetében sem alakul ki hosszú távú védettség.

Ez a kérdés a legnagyobb kihívás!

A New York-i Rockefeller Egyetem kutatói több száz gyógyult beteg megvizsgálása után arra az eredményre jutottak, hogy azok esetében, akinél enyhe lefolyású volt a koronavírus-betegség, semmiféle védettség nem alakult ki a szervezetben.

„Ez a kérdés a legnagyobb kihívás!” nyilatkozta a CNN-nek Stanley Perlman, a koronavírusok egyik ismert veterán kutatója az iowai egyetemről. „Ha egy átlagos lefolyású fertőzés nem ad védettséget, akkor hogyan alakul majd ki védettség az oltás következtében? ” – tette fel a döntő kérdést.

Ha sikerül is hatásos oltóanyagot kifejleszteni, az máris nagyon valószínű, hogy legfeljebb egy évre adhat majd védettséget. Vagyis a koronavírus, éppen úgy, mint az influenza vírustörzsei, évről évre újra megtámadhatják az emberiséget.

Mennyire stabil, és a mellékhatások?

Döntő kérdés az oltóanyagot illetően, hogy a COVID-19 vírus genetikailag mennyire stabil, magyarán mennyire gyorsan és mennyire változékonyan mutálódik. Ha sorra követik majd egymást az újabb és újabb mutációk, akkor évről évre új oltóanyagot kellene kifejleszteni. A HIV-vírus változékonysága a legfőbb oka annak, hogy harminc év múltán sincs ellene oltóanyag.

A leghosszabb ideig a mellékhatások feltérképezése tart egy vakcina kifejlesztése során. Éppen emiatt kételkedik sok tudós abban, hogy néhány hónapon belül megkezdődhetnek a tömeges oltások. A SARS elleni védőoltásnál például rájöttek, hogy az oltóanyag egyes esetekben hepatitisfertőzést képes kiváltani. Más esetekben az oltóanyag olyan veszélyes antitesteket fejlesztett ki, amelyek aztán tüdőkárosodást okoztak. Márpedig ez a két vírus is a koronavírusok családjába tartozik.