kulcsár edina
A következő pandémia bölcsője valószínűleg egy olyan terület lesz, ahol az emberek és vadállatok élőhelye között nagy az átfedés. Franciaországtól egészen Kínáig, rengeteg régió számít e tekintetben kiemelkedően veszélyesnek.
Patinás nyugati egyetemek tudósai egy átfogó tanulmány során meghatároztak úgynevezett „forró pontokat” a Földön, ahol minden körülmény adott ahhoz, hogy állatról emberre átterjedjen egy új típusú koronavírus és kirobbanjon egy mostanihoz hasonló, új világjárvány – írja a Daily Mail internetes kiadása.
A kaliforniai Berkeley Egyetem, a milánói Műszaki Egyetem és az új-zélandi Massey Egyetem kutatói által összeállított tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy az állatokról emberekre (és fordítva) terjedő betegségek – tudományos nevükön zoonózisok – egyharmada az ember természetpusztító tevékenysége miatt jelenik meg, mivel az idő előrehaladtával a vadállatok élőhelye egyre csak csökken, melynek hatására folyamatosan növekszik a kontaktusok száma köztünk és közöttük.
Évente körülbelül 5 fertőző betegség ugorja át a faji gátat és terjed állatról emberre. A Covid-19 nevű betegséget okozó vírus csak egyike volt ezeknek a kórokozóknak 2019-ben. Legalábbis abban az esetben, ha a Sars-Cov-2 koronavírus természetes úton alakult ki, és nem egy laboratóriumban hozták létre, ahogy azt sokan állítják.
A szakemberek ezen felül azonosították azokat a vadonélő állatfajokat, melyek a legtöbb emberre is veszélyes vírust, vírustörzseket terjesztik. E tekintetben a denevérek, azon belül is az úgynevezett patkósdenevérek (Rhinolophidae) miatt aggódhatunk leginkább, ami rossz hír, hisz ez a faj Portugáliától kezdve Magyarországon át egészen Kína keleti részéig elterjedt.
Járványügyi szempontból szintén aggodalomra ad okot a koncentrált, ipari állattenyésztés, hiszen ha egy szűk területen élő és túlszaporított faj egyedei közül akár csak egy is megfertőződik valamilyen vadállatoktól származó vírussal, akkor rövid időn belül az egész populáción átszalad a betegség.
Mindezeket a rizikófaktorokat figyelembe véve a tudósok lokalizálták azokat a területeket, ahol minden körülmény adott egy új típusú koronavírus felbukkanásához. Többek között ilyen helynek számít Franciaország nyugati része, Anglia déli tengerparti szakasza, Észak-Banglades, Bhután, az Indonéziához tartozó Jáva szigete, valamint Kína délkeleti régiója.
„Az elemzésünk célja az volt, hogy azonosítsuk azokat a forró pontokat, ahol potenciálisan felbukkanhat egy új koronavírus. Abban bízunk , hogy a kutatási eredményeink mindenki figyelmét ráirányítja majd arra, hogy emberek egészsége összefonódik a környezet egészségével és az állatok egészségével is”
- mondta Maria Cristina Rulli, a tanulmány társszerzője, a milánói Műszaki Egyetemen vezető professzora.
Fontos megjegyezni, hogy ma már a tudományos közélet egyre inkább hajlik arra, hogy a koronavírus nem természetes eredetű, hanem egy laborból indult világhódító útjára. Ahogy arról a is beszámolt, nemrég 18 virológus, mikrobiológus és járványügyi szakember nyílt levelet tett közzé a méltán híres Science című tudományos folyóirat internetes kiadásában, melyben kategorikusan kijelentették, hogy „életképes” az elmélet, mely szerint a világjárványért felelős Sars-Cov-2 koronavírus a vuhani Virológiai Intézetből (WIV) szökött meg.