Több német városban is megtiltották a migránsok letelepedését

Salzgitter, Delmenhorst és Wilhelmshaven. Ezekben az alsó-szászországi városokban megtiltották a német állam által elismert menekültek letelepedését. A három város már korábban is segítséget kért a hannoveri tartományi vezetéstől, mondván, hogy a lakosságszámhoz képest rendkívül sok menekült telepedik le a városaikban. A német szövetségi törvények lehetővé teszik a tartományok számára, hogy a városaikban korlátozzák a bevándorlást, ha azt a szükség megkívánja…

Családegyesítés címén még jöhetnek

A rendelet értelmében új menekültek átmenetileg nem érkezhetnek az említett három városba, de a minisztérium fontosnak tartotta kiemelni, hogy a családegyesítések lehetőségét nem szabad kizárni. A német állam egyébként létrehozott egy külön alapot, amely a bevándorlás által különösen súlyosan érintett településeket segíti. Erre a célra tízmillió eurót, mintegy 3 milliárd forintot tettek félre.

Hirtelen túl sok menekült

Salzgitter polgármestere, Frank Klingebiel azt állítja, hogy a 2015-ös menekültválság tetőzésekor kezdett rosszra fordulni a helyzet.

A 106 ezer lakosú városban a 2016-os év elején már kétezer menekült élt, ezzel a számmal a város még megbirkózott

– mondja a város vezetője. A többségében szír bevándorlókhoz aztán tavaly érkezett újabb 2400, jelenleg pedig összesen már több mint 5400 menekült él Salzgitterben! Ez a lakosság közel 5 százaléka, és mindezt két év alatt. Klingebiel azt is elmondta, hogy feltehetően azért választja sok menekült az alsó-szászországi várost új otthonaként, mert náluk az átlagos piaci árakhoz képest alacsonyak a lakásbérlési lehetőségek. 2015 előtt 5500 lakás állt üresen, a tulajdonosok egyszerűen nem tudták kiadni az ingatlanjaikat, ezért kénytelenek voltak lejjebb vinni az áraikat.

Alig beszélnek németül

A polgármester arról is beszámolt egy német lapnak, hogy tavaly év vége felé egyre több német lakos fordult hozzá azzal, hogy kezdenek aggódni a bevándorlók magas száma miatt. A lakosok félelme pedig nem is alaptalan, van olyan iskola és óvoda a városban, ahol már 60-80 százalékos a migránsgyermekek aránya, ráadásul közülük 30-40% nem beszél németül.

Mi egyáltalán nem a bevándorlók gyermekeik ellen vagyunk, de ha a gyermekeink úgy nőnek fel a saját környezetükben, hogy körülöttük alig beszélnek németül, akkor az valóban elgondolkodtató

– állítja Klingebiel. A város régen nyitott volt a világra és tárt karokkal fogadta be a rászorulókat, mára ez a lelkesedés meglehetősen alábbhagyott. Eközben a városban gettók kezdenek kialakulni, ami korábban elképzelhetetlen lett volna. A másik fő probléma pedig, hogy 11 százalékos a munkanélküliség, ami majdnem a duplája a német átlagnak.

A németek szerint képtelenek beilleszkedni a muszlimok

A Welt konzervatív napilap online kiadásában feltették az olvasóknak a kérdést, hogy szerintük az országban élő muszlim bevándorlók integrációja mennyire sikeres. Megdöbbentő, hogy a 120 ezer válaszadóból csupán 1,2 százalék gondolja úgy, hogy nagyon jól sikerült a beilleszkedésük a német társadalomba. 41,9 százalék úgy véli, hogy kevésbé, 31,9 százalék pedig úgy látja, hogy nagyon rossz eredményeket tud felmutatni e területeken a német állam. Vagyis háromból két válaszadó zsákutcának látja a muszlimok integrációját.