Létrehozva: 2021.05.25.

New York Times: Egy hajszálon múlt, hogy Amerika nem dobott atombombát Kínára

13 évvel Hirosima és Nagaszaki bombázása után az Egyesült Államok majdnem újra atomfegyvert vetett be.

Szerző Gaál József

Napokban nyilvánosságra hozott titkos katonai dokumentumok alapján az Egyesült Államok majdnem taktikai atombombákat vetett be Kína ellen az 1958-as második Tajvan-szorosi válság során, ugyanis attól féltek, hogy hagyományos fegyverekkel nem tudják majd megállítani a Tajvan szigete ellen invázióra készülő kommunista hadsereget - írja a New York Times internetes kiadása.

A kínai polgárháború végén, mely a Csang Kaj-sek vezette Kínai Nacionalista Párt (KMT) és Mao Ce-tung vezette Kínai Kommunista Párt (KKP) között folyt, a vesztes nacionalisták Tajvan szigetére menekültek 1949-ben, és ott folytatták kormányzásukat. Körülbelül 2 millió ember, többségében katonák, valamint a szellemi- és üzleti elit tagjai menekültek el a kontinentális Kínából. A nacionalisták magukkal vitték a szigetre a teljes nemzetközi valutatartalékot és a nemzeti aranykészletet is.

Mivel a kínai polgárháborút nem zárta le fegyverszünet vagy békeszerződés, a kommunisták által vezetett Kínai Népköztársaság többször is kísérletet tett Tajvan elfoglalására az ötvenes-hatvanas években. 1958 második felében például katonai invázióval kívánták újra ellenőrzésük alá vonni a szigetet, melyre végül az amerikaiak közbeavatkozásának köszönhetően nem került sor.

„Dwight D. Eisenhower elnök, Nathan Twining tábornok és a teljes katonai vezérkar világossá tette, hogy az Egyesült Államok készen állt nukleáris fegyvereket használni a kínai légi támaszpontok ellen, hogy ezzel akadályozzák meg egy esetleges invázió légi támogatását”

- fogalmazott Daniel Ellsberg amerikai közgazdász és katonai elemző, aki a hétvégén tette közzé az interneten azokat a dokumentumokat, melyekből tisztán látszik, hogy Amerika majdnem atomfegyvereket vetett be 13 évvel Hirosima és Nagaszaki bombázása után. A jelenleg 90 éves Daniel egyébként veterán „szivárogtatónak” számít a tengeren túl, ugyanis 1971-ben ő hozta nyilvánosságra az úgynevezett „Pentagon Aktaktákat” (Pentagon Papers), amiből kiderült, milyen háborús bűncselekményeket követett el Amerika a vietnámi háború során.

Daniel Ellsberg

A dokumentumok alapján az atomtámadás ötletét inkább a katonai vezérkar támogatta, Dwight D. Eisenhower kezdetben azon az állásponton volt, hogy hagyományos fegyverekkel kell elrettentő csapást mérni Kínára. Az idő múlásával azonban egyre inkább „egyöntetű meggyőződéssé” vált az amerikaiak részéről, hogy gyors nukleáris csapásokkal kell térdre kényszeríteni Kínát, ha megkezdené az inváziót.

Odd Arne Westad, a Yale Egyetem történész professzora elmondta a Timesnak, hogy „ezek a dokumentumok egyértelmű bizonyítékok arra vonatkozóan, hogy 1958-ban az Egyesült Államok olyan közel került egy atomtámadáshoz, ahogy azt korábban soha nem tudtuk volna elképzelni. És ez mindenki számára kijózanítóan kell hasson, hisz ebből is látszik, mire képes egy nagyhatalom az érdekei védelme esetén.”

Egyébként a Tajvani-szorosban kialakult válság során, ami mindösszesen egy hónapig tartott, a Kínai Népköztársaság tüzérségi tűz alá vett több Tajvan fennhatósága alá tartozó kis szigetet, előkészítve ezzel a terepet az invázióhoz. Amerikának szerencsére végül nem kellett atomfegyvereket bevetnie, hogy elriassza a kommunistákat, elég volt ehhez a szorosba vezényelnie egy hajóflottát, illetve a szigetre telepítenie több föld-levegő rakéta kilövőállomást.

A USS Yorktown repülőgéphordozó anyahajó a Tajvani-szorosban (1958).

Fontos megjegyezni, hogy az elmúlt hónapokban ismét nagyon feszültté vált a helyzet Kína és Tajvan között: Kína hadgyakorlatot tartott a két országot elválasztó szorosban és többször is megsértette Tajvan légterét. Erre válaszolt az amerikaiak egyik hadihajója átvonult a Tajvani-szoroson egy rutinszerű művelet keretében.

Tajvan a végsőkig fog harcolni egy kínai támadás esetén – jelentette ki április elején Joseph Vu tajvani külügyminiszter. A tárcavezető úgy fogalmazott: a pekingi vezetés vegyes jelzéseket küld azzal, hogy kiegyezésre törekvését hangsúlyozza, miközben katonai megfélemlítést alkalmaz.

Szerző Gaál József

Ez is érdekelhet

origo.hu

A lélegzetelállító szőke szépség is ott lesz a világ leghíresebb versenyén - galéria

origo.hu

Magyar Péter ámokfutása börtönben érhet véget

borsonline.hu

Itt az újabb sokk: Katalin hercegné után újabb közönségkedvenc híresség jelentette be, hogy rákkal küzd

magyarnemzet.hu

Embert ügyvédjéről, Magyar Pétert Bárándy Péterről...

metropol.hu

Heti szerelmi horoszkóp: Érdemes óvatosnak lenni, ennek a csillagjegynek még szakítást is hozhat a húsvéti nyuszi

magyarnemzet.hu

Itt a vége? Letartóztatták a korrupt borsodi polgármestert

origo.hu

Németország döbbenetes háborús bejelentése, minden megváltozik

lakaskultura.hu

Keleti inspiráció Tatabányán: sötét, zegzugos lakásból modern, légies otthon

ripost.hu

Sok probléma után váratlanul különválik a TV2 házaspárja

vg.hu

Hörmann: Egy családias nagyvállalat alapja a bizalom-podcast ( hirdetés)

ripost.hu

Oroszlán Szonja lapos hasat villantott: „Legyen ennyi elég”

ripost.hu

„48 órával azután váltam el a férjemtől, hogy hozzámentem – megalázó volt, amit tett”

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

KÜLFÖLD

Teljes agyrém: már az Európai Tanács elnöke is háborúról beszél

KÜLFÖLD

A calabriai maffia halálos „zombidroggal” árasztja el Európát

KÜLFÖLD

Óriási balhé Németországban: húsvét helyett muszlim ünnepre díszítették fel a belvárosokat

KÜLFÖLD

Brüsszeltől Varsóig: háborús pszichózistól szenved Európa

KÜLFÖLD

Flixbus-dráma: A sofőrök vitája vezethetett a halálos balesethez

KÜLFÖLD

Fejfájástól szenvedett egy nő, borzasztó okok álltak a háttérben

KÜLFÖLD

Börtön fenyegeti a neves influenszert, egy paradicsompüré okozta a bajt

KÜLFÖLD

Milyen anya az ilyen? Gyilkos írónő üzent a gyerekeknek