KÜLFÖLD

Nem ad több vizet a migránsoknak Bihács

A boszniai Bihács polgármestere bejelentette, minden támogatást megvonnak a város melletti illegális táborban élő bevándorlóktól, Suhret Fazlic a válságintézkedések között említette, hogy a városi vízmű nem fog napi 20 ezer liter vizet szállítani a táborba.
  • Szerző: Ripost

Az illegális táborban 1500-2000 migráns lehet, de a számuk folyamatosan változik, minden nap érkeznek újak, és több tucatnyian próbálnak – a jó időt kihasználva – átjutni Horvátországba, majd Olaszországba. A legtöbbjüknek nincs 2,5-6 ezer eurójuk, hogy fizessenek az embercsempészeknek, ezért ők 10-15 nap alatt gyalog próbálnak meg eljutni Olaszországba.

A település polgármestere, Suhret Fazlic bejelentette, hogy válságintézkedésekre kényszerült. A polgármester felszólította az illegális táborban naponta kétszer ételt osztó vöröskeresztet, hogy fejezze be az ételosztást, és bejelentette, a város is megvonja a támogatást, így a városi vízművek – amely eddig napi 20 ezer liter vizet szállított lajtoskocsikban a táborba – a jövőben nem fog vizet biztosítani az ott élőknek.

A migránsok egyelőre nem tudnak a szigorításokról.

A legtöbb, körülbelül 6300-6600 illegális bevándorló Nyugat-Boszniában, a horvát határhoz közel van, de a migránsok „elkezdtek torlódni”, ugyanis amíg júliusban és augusztusban száz útnak indulóból akár hetvenen is továbbjutottak, addig a horvát és szlovén határőrizeti szigorítások eredményeként most már száz illegális bevándorlóból csak tíz jut tovább. Ők jellemzően gyalog kelnek át a határon, de fizetnek azért, hogy autó várja őket a túloldalon, amivel továbbviszik őket.

Bosznia-Hercegovinának meg kell fontolnia, hogy fizikai határzárat építsen a montenegrói és a szerb határon, és el kell kezdenie hazaküldeni az illegális bevándorlókat – mondta Janik Szabolcs, a Migrációkutató Intézet igazgatóhelyettese az M1 hétfő reggeli műsorában.

Janik közölte: az elmúlt hónapokban drasztikusan megnőtt a Görögországban tartózkodó illegális bevándorlók száma, mára megközelíti a 70 ezret, sokan vannak a szigeteken, akik a kormány hathatós támogatásával átjutnak a kontinensre. Ez a fő kihívás a Balkán számára, mert a bevándorlók így már el tudnak indulni a nyugat-balkáni útvonalon. Az elmúlt két évben kicsit nyugatabbra tolódott az útvonal, és most már Albánián át vezet az út, elsősorban Bosznia-Hercegovina irányába.

Az útvonal országai sorra jelentik be, hogy fizikai akadályokat építenek bizonyos határszakaszokon, akit pedig elfognak, „eggyel visszább küldik”, vagyis akit Szlovéniában elfognak, azt a horvát hatóságoknak adják át, a horvátok pedig az elfogott illegális bevándorlókat visszaküldik Bosznia-Hercegovinába.

2018 januárja óta több mint 40 ezren érkeztek Bosznia-Hercegovinába, erre pedig nincs felkészülve az ország, sem a határvédelmet, sem a menekültügyi rendszer kapacitásait tekintve, így minden, az országnak juttatott támogatás „tüneti kezelés”.

Janik Szabolcs kitért arra is, hogy Bosznia-Hercegovinának meg kell fontolnia egy fizikai határzár létesítését Montenegró és Szerbia felé, hiszen innen lépnek át nagyon sokan az országba, másrészt pedig el kell kezdenie hazaküldeni az illegális bevándorlókat.