Meglepő eredményt hozott egy kutatás, ez az EU-t is megosztja

A Chatham House kutatóintézet közel tízezer ember megkérdezésével állította fel csoportjait – rögtön hatot, mert viselkedésünk alapján a szakemberek szerint ennyifélék vagyunk.

A legnépesebb a „hezitáns európaiak” tábora, ide a megkérdezettek 36 százaléka került. Az ide tartozók büszkék európaiságukra, viszont az EU-ban már kevésbé biztosak, egyes döntéseit elfogadják, másokhoz kritikusan viszonyulnak. A csoport méretének köszönhetően ők határozhatják meg a közösség jövőjét, de mivel nem kötődnek fixen egy politikai párthoz sem, őket kell megnyerniük a vezetőknek. Azt viszont a tanulmány szerzői leszögezték, hogy a hezitálók aggódva nézik a migránsválságot, a befogadás ellen vannak.

A „frusztrált Európa-pártiak” valamikor nagyon erősen hittek az EU céljaiban és értékeiben, de most már úgy látják, ezek nem tükröződnek Brüsszel döntéseiben.

Az „elégedett európaiak” büszkék és úgy érzik, ők sokat nyertek az uniós tagságon. Az EU-t egy demokratikus, értük tevékenykedő szervként ismerik, és ide többségében a fiatal, egyetemet végzett, több nyelvet beszélők tartoznak.

A „föderalisták” a legerősebb uniópártiak, akik abban reménykednek, hogy sikerül egy még erősebb és több hatalommal rendelkező unióvá, „Európai Egyesült Államokká” fejleszteni a közösséget. Ide főleg az alapító tagállamok nyugdíjasai tartoznak.

A „lázadók” a maguk 14 százalékával a legelégedetlenebbek az EU mai arcával, és több szuverenitást követelnek a tagállamoknak. Itt található több gazdasági válsággal és magas munkanélküliséggel küzdő ország is, mint például Görögország és Olaszország. A szerzők szerint ők hallatják a leghangosabban a véleményüket.

Az „EU-elutasítók” úgy érzik, semmilyen előnnyel nem járt a csatlakozás, nem is büszkék európaiságukra, és nem éreznek együtt a többi tagállammal. Az uniót egy nem demokratikusan működő szervezetnek tartják, több hatalmat akarnak a saját vezetőiknek, és migránsellenesek.