KÜLFÖLD

Hazudtak a románok! Itt a bizonyíték az úzvölgyi sírkert ügyében

Csak a lényeget hagyta ki a román Hősök Emlékezetének Országos Hivatala a tájékoztatójából. Pedig azt egy román történész már május 7-én az internetre is feltette.
  • Szerző: SZM

Hazudni úgy is lehet, hogy elhallgatjuk az igazságot. Az úzvölgyi szégyenletes események után a román Honvédelmi Minisztérium alá tartozó Hősök Emlékezete Országos Hivatal (ONCE) egy tájékoztatót adott ki. Ezt a Neuer Weg kommentálta és a cikket a Foter fordította le.

Ennek a tájékoztatónak a legsúlyosabb pontja, hogy az ONCE szerint az 50 román betonkeresztet olyan területre helyezték, ahol a temetkezőhely eredeti vázlataiban nem szerepeltek hadisírok.

Márpedig a temetkezőhely eredeti vázlatából,

amelyet az osztrák-magyar hatóságok 1917-ben készítettek „Sírok vázlata” (Skizze über Grabstätten) címen, és amely a bécsi Kriegsarchiv (Háborús Levéltár) birtokában van, ennek pont az ellenkezője derül ki.

A fenti vázlaton látható, hogy a temető bejáratától jobbra (alsó téglalap) egy négy sorból álló, soronként tizennégy sírt tartalmazó parcella található, amelyben a Magyar Királyi Hadsereg 10. Honvéd Gyalogezredének a katonái vannak eltemetve.

Nos, az 50 román betonkeresztet a honvédsírok III. és IV. sora fölé telepítették, amely egyértelműen kimeríti a sírgyalázás fogalmát.

(Csak zárójelben jegyezzük meg, hogy egy fából készült keresztekkel teli temetőbe betonkereszteket tenni, önmagában is az ízlés teljes hiányáról árulkodik.)

Ami igazán furcsa a történetben, hogy a szóban forgó vázlatot, magyarázó jegyzetekkel együtt, már 2019. május 7-én közzétette a Facebookon Maria Rosu neves román középkor-történész (aki sajnos nem sokkal a közzététel után elhunyt.)

Ám ezt, ennek ellenére az ONCE nem tette közzé és semmilyen módon nem utalt ennek létezésére és/vagy tartalmára, annak ellenére, hogy már egy hónapja „keringett” az interneten.

Mivel a román média az ONCE  “hivatalos közleményből” dolgozott, ez az eredeti és perdöntő, 1917-es vázlat nem juthatott el a román közvéleményhez, amely így nem alkothatott reális képet arról, hogy a székelyföldi és magyarországi magyarok miért háborodtak fel a sírgyalázáson.

A tények tudatos elhallgatása ugyanakkor alapul szolgálhatott annak a hamis narratívának, miszerint mindkét fél “nagyjából egyformán vétkes” abban, ami a sírkertben történt.

És ezeket olvastad már?