KÜLFÖLD

A no-go zónák felszámolására szólította fel a kormányt több ezer svéd rendőr

Az egyenruhások nem mernek bemenni, így rendet sem tudnak tartani a migránsok által uralt no-go-zónákban. A kormánytól várnak segítséget.

Már több mint 3 ezer állományban lévő svéd rendőr írta alá azt a nyílt levelet, melyben arra szólítják fel Mikael Damberg belügyminisztert, hogy tegyen meg mindent a no-go zónákban uralkodó törvénytelenség és erőszak felszámolása érdekében, mert az egyenruhások életveszélynek vannak kitéve a bűnbandák fegyveres összecsapásai és leszámolásai miatt – írja a Göteborg Posten regionális svéd napilap internetes kiadása.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

A nyílt levél ötletével egy göteborgi rendőr, Hannah Bergelin állt elő, miután június végén a város egyik „sebezhető kerületében” (értsd: no-go zónájában) egy bűnbanda tagjai agyonlőtték az egyik járőröző kollégáját. Az esetről készült nyomozati jegyzőkönyvben később úgy fogalmaztak, hogy a rendőrt „kivégezték”.

A Göteborg Postennek adott interjújában Bergelin elmondta, hogy a rendőrök az életüket kockáztatják a bűnbandák folyamatos erőszakos cselekményei miatt, és azt reméli, hogy a nyílt levelük majd „képet ad a politikusoknak és döntéshozóknak arról, miként működik a svéd rendőrség a valóságban, és milyen megpróbáltatásoknak vannak kitéve munka közben.”

Eddig 3098 rendőr írta alá a levelet, melyben a problémák mellett 20 előremutató javaslatot is megfogalmaztak azzal kapcsolatban, miként lehetne felszámolni a no-go zónákat Svédországban. Többek között a bíróságok gyorsított eljárását és a segélyszolgálatok munkatársaival szembeni antiszociális magatartás kriminalizálását is elengedhetetlennek tartják a levél aláírói.

Mikael Damberg belügyminiszter úgy reagált a nyílt levélre, hogy abban „leírták a rendőrség valóságát. Egy kemény valóságot, ahol a bűnözés is súlyosabbá vált az elmúlt években”. A tárcavezető politikus hozzátette, hogy egyetért a levélben foglaltakkal, és megteszi a szükséges intézkedéseket.

Mára már a svéd jóléti rendszer jövőjét fenyegeti az, hogy a skandináv országba több százezer bevándorló érkezett az elmúlt években, akik jól láthatóan képtelenek nagy számban elhelyezkedni az ország munkaerőpiacán. Svédországban teljesen megbukott a migránsok integrációja, amivel párhuzamosan jelentős iszlamizáció zajlik.

Ez a migrációs krízis fenntarthatatlan pénzügyi és szociális helyzetet teremtett, és egyre inkább arra kényszeríti a svéd gazdasági és politikai elitet, hogy gondolja újra a korábbi liberális migrációs nézeteit.

A migrációs áramlás ugyanis 2015-öt követően sem állt le.

2016-2018 között több mint 70 ezren nyújtottak be menedékkérelmet az országban. Ez a demográfiai változás nemcsak Svédország nemzeti és kulturális identitását befolyásolja, hanem gazdaságilag is komoly hatást fejt ki.

Így kerülnek többségbe a bevándorlók

A demográfiai hatásokat a legjobban Svédország harmadik legnépesebb városában, Malmőben lehet látni. A külföldi hátterű népesség aránya a 2002-es 31,9 százalékról 2018-ra 45,9 százalékra emelkedett. Mára három olyan város van Svédországban, ahol a lakosság többsége külföldi hátterű: Botkyrka, Södertälje és Haparanda települések. A nagy kérdés, hogyan lehet integrálni a külföldieket egy közösségbe, ha a településen a többség már külföldi? Malmőben az általános iskolai tanulók 51 százaléka migráns vagy migráns hátterű. Egy generáción belül a dél-svédországi nagyváros lakosságának a többsége külföldi származású lesz, és egy ilyen környezetben nagy kérdés lesz, hogy a külföldiek hogyan integrálódnak majd a svéd társadalomba, ha a környezetük teljes mértékben külföldi.

A migránsok integrációja azonban eddig sem volt sikertörténet Svédországban. Egy 2018. márciusi statisztika szerint a regisztrált munkanélküliek 58 százaléka nem Svédországban született, miközben a teljes népességen belül ez a csoport csak 23 százalékot tesz ki. Még érdekesebb, hogy azoknak a svéd állampolgároknak a körében, akik nem az országban születtek, a munkanélküliségi ráta 15,4 százalék volt, míg a svédországi svédek körében csak 3,8 százalék. A helyzetet csak tovább nehezíti egy olyan svéd törvény is, amely szerint az országon belül a menedékkérők bárhová letelepedhetnek. Az újabb migránsok viszont azokban a körzetekben telepednek le, ahol már korábban is jelentős migránsnépesség élt, így pedig tovább erősödik a szegregáció.

Teljes iszlám térhódítás?

A migránsok nagymértékű beáramlása, valamint a sikertelen integráció együttesen ahhoz vezet, hogy az ország bizonyos területein soha nem látott gyorsasággal alakul át a kultúra. Svédország több városnegyedében mára alapvetően változtak meg a kulturális szokások, megváltozott a beszélt nyelv, és ebből következően az élet már egyáltalán nem hasonlít ahhoz, amit korábban svédnek lehetett nevezni.

A kultúra átalakulását jól mutatja, hogy többen már tavaly felvetették, hogy a ramadán lezárását jelentő napot nemzeti ünneppé kellene nyilvánítani Svédországban. A támogatók között a legerősebbek a szociáldemokraták és a svéd egyház voltak. A nyelv területén is nagyon jelentős változás történik. A korábbi évszázadokban nagyon szoros szál kötötte Svédországot Finnországhoz, a második legnépszerűbb nyelv a finn volt. Mára az arab vált a második nyelvvé, és a fiatalok közül egyre kevesebben tudnak már svédül.

Így bukik meg a jóléti állam

Ezek a folyamatok jól mutatják, hogy akár egy évtizeden belül radikálisan átalakulhat a svéd társadalom. Az átalakulás a svéd jóléti államot is érinteni fogja.

Ezt a jóléti államot értelemszerűen a nagy termelékenységű ágazatban dolgozók tarják fent. Azonban egyre több jel azt mutatja, hogy a Svédországba érkező migránsok nagy része nem tud elhelyezkedni a munkaerőpiacon, így pedig az eltartottak számát gyarapítja. Jó példa erre Filipstad városa, ahol 2012 és 2018 között 640 fővel csökkent a dolgozók száma, miközben a migránsok száma 963 fővel nőtt, és túlnyomó részük munkanélküli.

Az önkormányzati rendszer költségvetési hiánya egyes számítások szerint 2023-ra 4,6 milliárd dollárra fog nőni a jelentősen megugró segélyek miatt. Egy szociáldemokrata városvezető arra hívta fel a figyelmet, hogy bár soha nem volt olyan alacsony a munkanélküliségi ráta az őslakos svédek körében, mint napjainkban, a külföldi hátterűek körében rekordmagasságba emelkedett. Mindez a folyamat érthető módon kormoly társadalmi konfliktusokat okoz.

Mindezeket a gondokat csak tetézi az a nem is rejtett iszlamizáció, ami Svédországban zajlik. Korábban is volt példa arra, hogy a svéd állam és az iszlám kultúra konfliktusba került egymással, de az ország sikerességének a megőrzéséhez ezeket a kihívásokat kezelnie kell az államnak a 2020-as években. Ha ezt nem sikerül megtenni, akkor súlyos válságok elé nézhet Svédország a következő években.

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?