kulcsár edina
Bhután példája jól mutatja, hogy nem a fejlett infrastruktúrán, hanem elsősorban a vakcinabőségen és az oltási hajlandóságon múlik a sikeres oltási kampány.
A világ egyik legfejletlenebb országa, az India és Kína tibeti régiója által közrefogott Bhután oltási kampánya alig 16 nappal a kezdete után már véget is ért, ugyanis mindösszesen ennyi idő kellett ahhoz, hogy a felnőtt lakosság 93 százaléka megkapja a koronavírus elleni vakcina első dózisát. A 800 ezres népesség 62 százaléka pedig már a vakcina mindkét dózisát megkapta – írja az amerikai Business Insider.
Bhutánban március 27-én adták be az első koronavírus elleni védőoltást. A késői kezdés nem annak volt köszönhető, hogy nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű vakcina, hanem annak, hogy a helyi buddhista szerzetesek pontosan meghatározták, mikor indulhat el az oltási kampány. Az ország már januárban több százezer Covishield (vagyis Indiában gyártott AstraZeneca) vakcinát kapott Indiától, de a Zhung Dratshang nevű szerzetestanács szerint akkor nem volt kedvező a csillagok állása, és jobbnak látták várni a starttal. A vallási elöljárók ráadásul még azt is kikötötték, hogy az első oltást egy nőnek kell beadnia egy másik nőnek úgy, hogy mindketten a majom valamelyik évében születettek legyenek.
A tudományosnak legkevésbé sem nevezhető oltási program megvalósításában hátráltató körülmény volt még, hogy Bhután az egyik legfejletlenebb ország a világon. Az egy főre jutó GDP 3 300 dollár, ami a 130. helyre elég a világ államainak ranglistáján. Emellett ráadásul az egészségügyi ellátórendszerük sem épp izmos: az országban alig több mint 300 (!) orvos praktizál.
Mindezen körülményeket figyelembe véve példátlan sikernek mondható, hogy Bhutánban a felnőtt lakosság 93 százaléka kapta meg a koronavírus elleni vakcinát mindösszesen 16 nap leforgása alatt. Az apró ázsiai ország olyan, az oltásban élen járó államokat hagyott le az oltakozás tekintetében, mint Izrael, az Egyesült Államok, Nagy Britannia vagy éppen Egyesült Arab Emírségek.
A siker tulajdonképpen két dolognak volt köszönhető: a vakcinabőségnek és a magas oltási hajlandóságnak. Bhután ugyanis nem kevesebb mint 600 ezer vakcinát kapott ingyen és bérmentve a déli szomszédjától, azaz Indiától. A hindu ország alapvetően geopolitikai okok miatt volt ilyen nagyvonalú kétötöd magyarországnyi méretű hegyi királysággal: nem akarták, hogy Kína adjon nekik vakcinát, tovább növelve ezzel a befolyási övezetüket. (A vakcinák mellett Indiai védekezéshez szükséges eszközöket, valamint kórházi gépeket is adományozott Bhutánnak.)
Fontos megjegyezni, hogy az oltakozási diadal a politikai vezetőknek is köszönhető, ugyanis rekordidő alatt sikerült felhúzni 1200 oltópontot az országban. Lotay Tshering bhutáni kormányfő egyébként maga is orvos, Dechen Wangmo egészségügyi miniszter pedig a legkiválóbb amerikai egyetemeken szerezte orvosi diplomákat.
A helyi egészségügyi hatóságok adatai szerint egyébként Bhutánban 921 koronavírus-fertőzöttet regisztráltak, és mindösszesen egy ember vesztette életét a Covid-19 szövődményeiben a járvány kirobbanása óta.