KÜLFÖLD

40 ezer új migránst akar évente az ENSZ, Merkel bőszen bólogat

Miközben az ENSZ menekültügyi főbiztosa azt javasolja, hogy az Európai Unió duplázza meg a befogadott bevándorlók számát, világos jelei vannak annak, hogy a már eddig befogadottak nem akarják megtanulni az anyaország nyelvét, és többségüknek esze ágában sincs munkát vállalni. Közben pedig átformálják Európa kulturális arculatát.
  • Szerző: WM

Párhuzamos társadalmak. Nyugat-Európában egyre gyakrabban használják ezt a kifejezést. Azt értik alatta, hogy azok a bevándorlók, akik nem tudnak, vagy igen sokszor nem is akarnak beilleszkedni az őket befogadó országba, egy párhuzamos társadalmat teremtenek, ami sokszor az előző nyakán élősködik. Ennek ellenére a legújabb tervek szerint évente legalább 40 ezer migránst kellene szétosztani az unió tagországai között. Angela Merkel német kancellár továbbra is folytatná a „Willkommenskulturt”, mint mondja:

az 500 millió lakosú Európai Uniónak nem jelenthet gondot évi 40 ezer szír menekült.

Persze, akkor még nem beszéltünk a többi tagországból és az Afrikából érkezettekről. Sok európai vezető nem látja be, hogy a már korábban az EU-ba érkezett migránsok nagy részével sem tudnak mit kezdeni.

Nem hajlandóak németül tanulni Ausztriában

Az osztrák Kronen Zeitung nevű napilap annak járt utána, hogy vajon a migránsok közül hánynak sikerül befejezni az alap – amúgy kötelező – német nyelvkurzust. A bécsi önkormányzat szóvivője elmondta: a fővárosi statisztika szerint minden harmadik migráns nem tudta, vagy nem is akarta befejezni a nyelvtanfolyamot. Az alapszintű nyelvtudás hiánya azonban nem csak azt teszi lehetetlenné, hogy munkát találjanak, hanem azt is, hogy egyáltalán be tudjanak illeszkedni, szót értsenek a helyi lakossággal.

Ez pedig, akárhogy is nézzük, párhuzamos társadalom kialakulásához vezet. A bécsieket persze az háborítja fel leginkább, hogy a kötelező és államilag finanszírozott nyelvtanfolyam elmulasztásának vagy a sikertelen vizsgának nincsen következménye, a segélyt így is, úgy is megkapják a bevándorlók.

A németeknél csak minden 10. migráns dolgozik

A német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal vizsgálatából kiderül, hogy a német tapasztalatok egybevágnak a más uniós tagállamokban megfigyelt folyamatokkal: öt év kell ahhoz, hogy az országba érkezők közül minden második ember dolgozzon. A legújabb német adatok szerint a 2015-ben érkezettek közül 10 százalék végez kereső tevékenységet, beleértve a fizetéssel járó gyakornoki munkát is.

A 2014-ben érkezettek esetében ez az arány 22 százalék volt, a 2013-ban érkezettek esetében pedig a munkaképes korúak 31 százaléka dolgozott három évvel később. A jelentésből az is kiderül, hogy a bevándorlók jelentős része alacsony fizetéssel járó munkát végez.

Ez elsősorban az alacsony képesítésnek, az általános iskolázottság alacsony szintjének tudható be.

A templomok száma csökken, a mecseteké viszont nő Franciaországban

Első hallásra hihetetlennek tűnő adat érkezett Franciaországból:

Az elmúlt 30 évben több muszlim imaközpont létesült, mint ahány keresztény templom az elmúlt száz évben!

A jelentésben arra is kitérnek, hogy 2005 és 2014 között 800 új mecset nyitotta meg kapuit a Franciaországban élő muszlimok előtt. Ez lényegében azt jelenti, hogy átlagosan minden héten megnyit egy új mecset. Eközben a katolikus templomok száma csökken: évente mindegy húsz plébániát árvereznek el vagy alakítanak át más funkciójú létesítménnyé. Természetesen nem az a baj, hogy a muszlimok szabadon gyakorolják vallásukat, ezek a számok arra világítanak rá, hogy teljes kulturális átalakulás van folyamatban. Ráadásul a muszlimok többsége úgy nyilatkozik:

Számára a korán előbbre való, mint a befogadó ország törvényei, vagyis kulturális és erkölcsi szempontból is kialakul egy párhuzamos társadalom, ami számos konfliktus forrása. 

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?