Kocsis Máté: A gyermekvédelem ügyéért a mi politikai közösségünk a legvégsőkig kiáll

Kocsis Máté az Alapjogokért Központ, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Szent István Intézet Következő ezer év a gyermekekért című konferenciáján kijelentette: Magyarország azon országok közé tartozik, ahol a gyermekek jövőjét sorskérdésnek tekintik, és ahol emiatt egyre többen vállalják a liberális sajtó és a közösségi média retorzióit.

„Húsbavágó, a jövőt érintő, sok szülőt felkavaró, társadalmilag elemi erejű sorskérdésnek tekintjük a gyermekvédelem ügyét, amelyért a mi politikai közösségünk a legvégsőkig kiáll” – hangoztatta, majd hozzátette: meggyőződése, hogy ők járnak jó úton.

Az LMBTQ-propagandára és a genderideológiára utalva közölte: ez a gyorsan terjedő nemzetközi irányzat nagy erőket mozgat meg a család intézményének gyengítésére, a társadalom kohéziós erőinek lebontására és az evidenciák megkérdőjelezésére. Az irányzat képviselői most a legérzékenyebb korban lévő gyermekek gondolkodásának átformálását tűzték ki célul – mutatott rá Kocsis Máté, aki szerint ez már nem a szabadságról, hanem mások szabadságának korlátozásáról szól, az eltérő álláspontok elnyomásáról.

Úgy fogalmazott: „vér szerinti örökösök szűkében ideológiai örökösöket igyekeznek nevelni az LMBTQ-mozgalom számára”. Egyebek mellett az intő jelek közé sorolta, hogy Skóciában a gyermekek már négyéves kortól szülői beleegyezés nélkül választhatják meg a nemüket és a nevüket.

A múlttal párhuzamot vonva Kocsis Máté ezen a ponton megjegyezte, hogy a római birodalom bukásához a családi kötelékek, „a családon belüli tisztelet és a szülő-gyermek viszony fellazulása vezetett”. Szavai szerint a jelenség már Magyarországra is betört, és egyre nagyobb teret követel magának, a vita egyúttal azért erősödik, mert sokan úgy gondolják, hogy a szexuális propaganda „átlépte a vörös vonalat”.

Példaként említette az óvodai és iskolai szexuális felvilágosító órákat, a legkisebbeknek írt szexuális célzatú mesekönyveket, továbbá azt a szándékot, hogy a szülőket kihagyják a saját gyermekük neveléséből. Az LMBTQ-mozgalom felrúgta azt a konszenzust, hogy „gyerekkorban semmilyen kontextusban, semmilyen formában nincs keresnivalója a szexualitásnak” – jelentette ki.

Kocsis Máté közölte, erre adott válaszaik kiindulópontja az alaptörvény, amely a többi között védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát. „Valljuk, hogy a szülőknek előjogaik vannak” saját gyermekeik nevelését illetően – hangoztatta, majd jelezte: a baloldaliak és a liberálisok vagy nem bíznak a szülőkben, vagy akadályként tekintenek rájuk.

A pedofilellenes és gyermekvédelmi törvénycsomag eredményeiről szólva közölte: a pedofilok többé nem rejtőzhetnek el, kereshető nyilvántartásuk 2022. február elsejétől elérhető lesz; módosították a gyermekpornográfia tényállását, ami így már az emberöléssel esik azonos megítélés alá, a legsúlyosabb pedofil bűncselekményeknél kizárták a feltételes szabadlábra bocsátás lehetőségét, továbbá azok nem évülnek el, illetve kibővítették a foglalkozási tilalmak alá eső szakmákat.

A gyermekvédelmi törvény megerősítette a szülők jogait, továbbá tilos gyermekek számára olyan tartalmakat elérhetővé tenni, amelyek a szexualitást öncélúan ábrázolják és a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítik – sorolta a kormánypárt frakcióvezetője. „Minden hamis állítással szemben a törvény kizárólag a gyermekekről szól” – szögezte le.

Kocsis Máté arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyermekvédelemről és a szülők jogairól népszavazást fognak tartani, amelyen az emberek el tudják mondani véleményüket.

A gyermekvédelmi törvény a gyermekek védelméről és a szülők jogának biztosításáról szól – közölte az igazságügyi miniszter a konferencián.

Varga Judit a Következő ezer év a gyermekekért című tanácskozáson azt mondta: a gyermekvédelmi törvény azt az evidenciát rögzíti, hogy a gyermek nevelése meghatározásának a joga egyedül a szülőt érinti.

A Velencei Bizottság az európai standardokkal összhangban állónak találta a törvényt, és az Európai Unió alapjogi chartája szerint is a szülők joga, hogy a gyermekeiknek vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak – emelte ki.

Azt mondta: amikor a gyermek először találkozik családon kívüli közösséggel, fontos, hogy milyen külső ingerek érik, mert azok meghatározzák a felnőtté válás útját. A kormány felelőssége, hogy védje ezt az utat – jelentette ki.

Ismertette: a gyermekvédelmi törvényben a kormány az alkotmányos identitást védi, semmiféle diszkrimináció nincs benne, és semmilyen szabályt nem sért meg. A törvény a nagykorú állampolgárokra nem vonatkozik, Magyarországon mindenki szabad ember, úgy él, ahogy szeretne, és a szexuális kisebbség jogai is védve vannak – tette hozzá.

Kiemelte: a nemzeti nevelésről szóló törvény nemzeti hatáskörbe tartozik, uniós jognak ott „nincs keresnivalója”.

A törvényt azonban az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárással támadta meg, majd azt mondták, hogy Magyarország nem tartotta be a válaszadási határidőt. Az ideológiai harc megakasztotta a helyreállítási tervet is, amelyet Magyarország az elsők között nyújtott be – tudatta.

A miniszter szerint a törvény elleni támadás célja, hogy eltüntesse a természetes közösségeket – amelyek alapegysége a család -, és amelyekből Magyarország szuverenitása épül fel.

„Magyarország akkor is meg fogja védeni az identitását, ha ránk küldik az egész Rajnát is” – jelentette ki.

Varga Judit beszámolt arról, hogy az igazságügyi tanácsban Magyarországnak meg kellett vétóznia a gyermekügyi stratégiával kapcsolatos uniós politikai nyilatkozatot, mert beletettek olyan mondatokat, „provokatív részleteket, amelyek vörös vonalak Magyarországnak”.

Brüsszelnek az volt a célja, hogy ezeket a mondatokat elfogadják, így később hivatkozási alappá, majd valódi jogszabállyá váljanak – mondta.

Beszélt arról is: az alaptörvény szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között, referenciapont az egész közösségnek, valamint meghatározza az egyén és a közösség viszonyát és a felelősségük rendjét.

A családok támogatása, a munka elismerése, a közösség iránt érzett felelősség és a keresztény elköteleződés a magyar nemzet szuverenitását meghatározó kérdés, ezért ezekben az országnak joga van saját döntéseket hozni – emelte ki.

Varga Judit kitért arra is, hogy a magyar gazdaságpolitika kihagyhatatlan eleme a családpolitika.

A kormány a világon egyedülállóan a GDP (bruttó hazai termék) 5 százalékát fordítja családtámogatásokra, és a demográfiai problémákat sem migrációval, hanem a családpolitikával szeretné kezelni.

„A család láthatatlan lelki kötőanyagot jelent a nemzetben” – mondta a miniszter, aki szerint a következő ezer év a gyermekekért Magyarországon jó alapokkal indul, és a jövőben, „ha mi magyarok kitartunk a hagyományos értékek tisztelete mellett, akkor példát tudunk mutatni a egész világnak”.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezető-helyettese előadásában az időtálló értékek hosszú távú képviseletéről, illetve a hiteles és a hamis emberkép különbségéről, valamint a teremtett világ rendjéről beszélt. Szólt arról, hogy a gyermeknek joga van megszületni, családban felnőni.

A legsúlyosabb problémának a gyermekkori nemváltó műtétek jogát nevezte a kereszténydemokrata politikus. Harrach Péter úgy vélte, hogy a nyílt társadalom képviselői, „Karl Popper és legjobb tanítványa, Soros György” kevert társadalomban gondolkodnak, aminek legnagyobb akadályát azon emberek jelentik, akik identitásukat természetes közösségekben kapták meg, ezért azokat szerintük gyengíteni kell.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója arról beszélt, hogy a genderideológia és az LMBT-propaganda nem a toleranciáról, elfogadásról szól, hanem a saját világnézetét akarja ráerőltetni a társadalomra és annak minden tagjára, így a gyerekekre is. Úgy látja, az elmúlt években elkezdték lebontani a nyugati civilizáció keresztény hagyományokra épülő rendjét, próbálják megsemmisíteni a nemzeti identitást, az állami szuverenitást, a legújabb cél pedig a család szétverése. Kiemelte, hogy a témával foglalkozó kutatóknak, elemzőknek és a politikusoknak az a feladatuk, hogy megvédjék a legvédtelenebbeket, a gyerekeket. Továbbá előtérbe kell helyezni az Isten, haza, család egységének megőrzését – tette hozzá.

A konferencián mások mellett előadást tartott Uzsalyné Pécsi Rita neveléskutató, Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus és Papp Miklós görögkatolikus pap, a Sapientia Szerzetestudományi Főiskola tanszékvezetője.