INSIDER

Sok száz életet mentett meg, most négy ország emlékszik a magyar vértanúra

Üldözte a Gestapo és a nyilasok, aztán a kommunisták, többször is megszökhetett volna, de nem tette. Esterházy János mindhalálig kitartott elvei mellett.
  • Szerző: Ripost

Esterházy Emlékévet hirdettek egyházi és világi intézmények, illetve civil szervezetek. Négy országban tartanak kiemelt programokat márciusban Esterházy Jánosra emlékezve, aki személyében is összeköti a visegrádi országokat, életével pedig példát mutatott emberségből, szabadságszeretetből, istenhitből. A 20. század egyik legjelentősebb magyar vértanújára emlékezünk születésének 120., mártírhalálának 64., boldoggá avatási eljárásának 2. évfordulóján.

Esterházy János mindhalálig kitartott elvei mellett

Esterházy János mindhalálig kitartott elvei mellett
Fotó: MTI

Gróf Esterházy János életpályája és lelki hagyatéka legalább öt nép történelmét érinti: a magyarokét, a szlovákokét, a lengyelekét, a csehekét és a zsidókét. Már fiatalon a Népszövetségi Liga kisebbségi konferenciáján szónokolt kifogástalan francia nyelven, ugyanakkor a Szlovákiában élő magyarság politikai vezetőjeként a legeldugottabb helyeken is felkereste a rábízottakat. Tényleges tagja volt a prágai és a pozsonyi parlamentnek, jelképesen pedig a budapestinek is. Hamis vádakkal négy országban volt letartóztatva és bebörtönözve. Sok száz zsidó és üldözött megmentésében vett részt és ő volt az, aki a pozsonyi parlamentben 1942-ben egyetlenként nem szavazta meg a zsidó lakosság deportálásáról szóló törvényt, mondván: „ez istentelen, s embertelen! A mi jelünk a Kereszt, s nem a horogkereszt!”

Rendszeres gyűjtéseket szervezett a rászorulók részére, százakat mentett meg az elhurcolás elől, miközben szinte folyamatosan kockára tette saját életét. Lengyelország lerohanásakor azonnal a menekültek segítségére sietett. A reá váró veszélyek elől többször is elmenekülhetett volna, de ezt soha nem tette, mert oly hűséges volt hivatásához, népéhez és szülőföldjéhez, mint kínszenvedése idején Jézus az Atyához.

Memorandumban tiltakozott Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel ellen. A Gestapo körözése miatt rejtőzködnie kellett. Többször is elutasított a nyugatra való menekülés lehetőségét. 1945-ben a kommunisták letartóztatták, az NKVD – a szovjet Belügyi Népbiztosság – elhurcolta, majd Moszkvában 10 év lágermunkára ítélték. A gulag táborokban súlyos tüdőbajt kapott.

Halálra ítélték

Hamis vádak alapján a Szlovák Népbíróság halálra ítélte, amit a Szovjetunióból való kiadatása után elnöki „kegyelemből” Csehszlovákiában életfogytiglani börtönre változtattak. A szükséges orvosi kezeléstől megfosztva, súlyos szenvedések közepette 1957. március 8-án halt meg a mírovi politikai börtönben.

Tizenkét évig tartó börtönélete során bármely nemzetiséghez tartozó fogolytársai vigasztalója és reményt adó támogatója volt. Életszentségéről több szlovák és cseh papi és világi személy tett tanúságot. Élete végéig tartó imáit és szenvedéseit saját népéért, ellenségeiért és a közép-európai nemzetek közti megbékélésért ajánlotta fel.

„Minderre Krisztus követéséből, a keresztény és az egyetemes emberi értékekkel való teljes azonosulásból és mély hitéből tudott elegendő erőt meríteni” – mondta róla Molnár Imre történész.

A kommunizmus éveiben nem volt szabad beszélni, írni róla, de az utókor nem felejti el a XX. század két világháborúját megélve népét szolgáló választott politikust, aki hirdette és tetteiben is megélte az Evangéliumot. „4 nemzet 1 lélekben” címmel közép-európai imaórát tartottak érte.

„Ha minél többen lesznek olyan magyarok, lengyelek, szlovákok és csehek, akiknek Esterházy példája befogadása nyomán jobbá, értékesebbé válik az élete, az nemcsak elmélyíti bennünk az Istenünkhöz és hazánkhoz való hűséget, hanem összetartozásunkat is megerősíti úgy, mintha Esterházy János ma is itt lenne közöttünk, és maga biztatna erre bennünket” – mondta Pawel Cebula OFM Conv., aki Esterházy János boldoggá avatási eljárásának posztulátora.

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?