Sem Timmermans, sem Weber nem alkalmas a bizottság élére

Közölte: a kormányülésen az EU-csúcs eredményeit értékelte a kormány és meghallgatta a miniszterelnök tájékoztatását.

Gulyás Gergely kiemelte: a vezetőjelöltek között vannak, akikkel több kérdésben is véleménykülönbség van köztük, illetve a Fidesz és a magyar kormány között. Az Európai Bizottság sikeres tevékenységének azonban az a lényege, hogy vezetője a szerződések őreként járjon el a véleménykülönbségek ellenére - fűzte hozzá. Mint mondta, fontos, hogy "a mi céljaink" - a migráció megállítása, a keresztény kultúra védelme, a nemzetek Európájának tiszteletben tartása - ne legyenek támadott célok.

Elmondta, a magyar kormány legfontosabb célja, hogy olyan vezető álljon a bizottság élén, aki alkalmas arra, hogy konszenzust érjen el a tagállamok között, és erre a feladatra sem Frans Timmermans, sem Manfred Weber nem alkalmas.

Úgy látja, Frans Timmermans tevékenysége kimerült abban, hogy a közép-európai országokat - elsősorban Magyarországot, Lengyelországot és Csehországot - támadta, "a legdurvább, becsületsértő megjegyzéseket tette a demokratikusan megválasztott vezetőkre", ezért nem alkalmas arra, hogy konszenzust teremtsen a tagállamok között, és jó, hogy egyértelművé vált: a szükséges többség nincs meg mögötte.

Manfred Weberről a tárcavezető azt mondta: a néppárti politikus azt nyilatkozta, hogy a magyarok szavazatával nem kíván a bizottság elnöke lenni, ami "olyan sértés a magyar választópolgárokkal szemben, függetlenül attól egyébként, hogy melyik pártot támogatták az európai parlamenti választáson, amelyből egyenesen következett az, hogy az ő igényét teljesítettük".

Megjegyezte: most sokan rádöbbennek, hogy ennek a kérésének a teljesítése valójában azt jelentette, hogy elvesztette az esélyét annak, hogy a bizottság elnöke legyen.

Gulyás Gergely szerint a mostani történések alapján a Spitzenkandidat-rendszer megbukott, de Magyarországon ez már korábban megtörtént, hiszen az európai parlamenti (EP-) választáson az emberek "nem azért, hanem annak ellenére" szavaztak a Fideszre, hogy Manfred Weber volt az Európai Néppárt (EPP) csúcsjelöltje. A Spitzenkandidat-rendszer durva támadás a jogállamiság eszméje ellen, ugyanis a jelölés joga az Európai Bizottság vezetői posztjára az állam- és kormányfőket illeti meg - mutatott rá.

Kitért rá, hogy a bizottsági elnök személyéről hozott döntésben az volt a világos álláspontjuk: függetlenül attól, hogy Manfred Weber nem élvezi a szükséges bizalmat, az Európai Néppárt nem engedheti át a következő bizottsági elnök jelölésének a jogát. Sikerült elérni, hogy néppárti jelöltet válasszanak, és bár vannak kérdések, amelyekben nem értenek egyet, megvan az esélye, hogy Ursula von der Leyen a tagállamok között korrekten közvetítsen és a szerződések őrének szerepét jól ellássa - vélekedett. Hozzátette: "nekünk nem azzal van bajunk", hogy a migrációról valaki másként gondolkodik, hanem azzal, ha az álláspontját ránk akarja kényszeríteni. Aláhúzta: mi "csak toleranciát várunk".

Arra a kérdésre, hogy várakozásai szerint Ursula von der Leyen jobb bizottsági elnök lehet-e, mint Jean-Claude Juncker, a tárcavezető azt válaszolta: e tekintetben "hihetetlenül optimista", mert "elég alacsonyan van a mérce".

Megjegyezte: francia-német javaslatként került elő Ursula von der Leyen jelölése.

A miniszter hangsúlyozta: az EU-csúcson a visegrádi négyek (V4) együttműködése és egysége megbonthatatlannak bizonyult, ma Európában ez a legerősebb együttműködés, ereje éppen az egységében van. Bár a V4-es kormányfők különböző pártcsaládokhoz tartoznak, a régióhoz tartozás felülírja a pártcsaládhoz tartozást - tette hozzá.

Az elmúlt két napban úgy alakult, hogy a V4-ek véleménye megkerülhetetlen volt - jegyezte meg az uniós csúcsra utalva.

Azzal kapcsolatban, hogy felmerült: Dobrev Klára (DK) az EP elnöke lehet, Gulyás Gergely azt mondta, hogy ha valaki egy ellenzéki frakció tagjaként európai tisztségre tehet szert, neki is jár a megelőlegezett bizalom, hogy "az ország érdekében kamatoztatja a tisztségét".

A miniszter a magyar-ukrán kapcsolatokra vonatkozó kérdésre közölte: Ukrajnának is az az érdeke, hogy a korábbi nemzetiségi jogokat a lehető leghamarabb ismét biztosítsa, és ha az eredeti állapot helyreáll, Magyarország eláll a vétó alkalmazásától az Ukrajnát érintő nemzetközi ügyekben.