Kilátástalan helyzetbe kerültek a lakástulajok a Mosoly utcában

Az épület rossz műszaki állapota évtizedek óta ismert volt, mégsem újították fel. A lakók és az önkormányzat addig mutogatott egymásra, míg végül a Budapesti Kormányhivatal egy napos határidőt adott a kiköltözésére. A lakók fele másik ingatlanba költözhetett, 14 család azonban télvíz idején nehéz helyzetbe került.

Visszás helyzet, halogatott felújítás

„A társasházzal járó kötelezettségek viselése a tulajdonosokat (lakókat) terheli. Ez azt jelenti, hogy ők kötelesek viselni a felújítások, kiadások költségeit” – mondta a Metropolnak dr. Enzsöl Péter ügyvéd. A társasház döntéshozó szerve a közgyűlés, ahol a lakók szavazhatnak, véleményt cserélnek, a feladatok intézésével közös képviselőt bíznak meg. Azonban a helyzet nem ilyen egyszerű. 2018-ban a közgyűlés százszázalékosan megszavazta a felújítást – mondta el a lapnak egy nevét elhallgató lakó-, aki hozzátette, hogy ezzel nyomatékosították az épület rehabilitációjának igényét a szintén tulajdonos angyalföldi önkormányzat felé, azonban nem történt semmi. A Metropol megkereste a XIII. kerületi önkormányzatot is, ahol elmondták: az épület állapotáról tudtak a lakók, de mivel egységesen különböző okok miatt nem egyeztek bele a felújításba, így az évek alatt mégsem valósult meg.

Csak a bankkal tudnak egyezkedni a jelzáloggal terhelt ingatlantulajdonosok

A napilap beszélt az egyik lakóval, aki most az Önkormányzat által felajánlott bérlakásba tudott beköltözni, viszont kilátástalan a helyzete, hiszen lakhatatlan ingatlanán jelenleg is hiteltartozás van.

„Ha valakinek bankhiteles a lakása, tehát kölcsönt vett fel rá, az kötelmi jogviszony. Ő pénzt kapott, amit a meghatározottak szerint törlesztenie kell és ingatlana a fedezet. Ez azt jelenti, hogy fizetési kötelezettségét főszabályként nem befolyásolja az ingatlan állapota. Elsődlegesen a konkrét bankkal kötött szerződés pontjai irányadóak, ha tartalmaznak ilyen helyzetre rendelkezést. Ha nem, akkor érdemes leülni tárgyalni a pénzintézettel, hogy a kialakult vis maior helyzet miatt méltányossági alapon járuljon hozzá a díjfizetés felfüggesztéséhez, mérsékléséhez” – mondta dr. Enzsöl Péter.

A tulajoknak kellene finanszírozni az épület bontását?

Egy biztos, az épület jelen állapotában lakhatatlan és még jó idő mire eldőlhet sorsa. „A lakóknak mindenképpen össze kellene hívniuk egy rendkívüli közgyűlést. Az Önkormányzat, amennyiben lakástulajdonos, alapvetően ott van a közgyűlésen. Mindenképpen szükséges egy állapotfelmérés, hogy a lakások helyrehozhatóak-e vagy sem. A bontás hatósági kérdés, az Önkormányzat hatásköre a költségviselés meghatározása, jó lenne elérni, hogy a lakók ekkora trauma és veszteség után, többletköltségeket már ne viseljenek. A kérdés, hogy kié a felelősség, a ház állapotromlása kinek róható fel, volt-e olyan mulasztás, ami ehhez egyértelműen hozzájárult, esetleg figyelmen kívül hagyott felszólítás, amivel megakadályozható lett volna” – tájékoztatott az ügyvéd.

Évtizedes problémák: Az épület rossz állapotáról évtizedek óta tudni lehet, azonban a 90-es években így is privatizálták a lakások egy részét. Az évek során az épület állapota tovább romlott, ami újabb intézkedéseket igényelt. 15 évvel ezelőtt az épület elkezdett süllyedni, akkor egy beton papucsot tettek alá. 2013-ban az önkormányzat és a magántulajdonosok megegyeztek az épület felújításáról, aminek a költségeit az önkormányzat előfinanszírozta volna. A ház közgyűlése viszont csak 2018-ban szavazta meg a felújítást.