INSIDER

Még mindig lenéznek minket a multik, kétszer annyi bor van a német ciderben, mint a magyarban

A csokitól a teán át a halrudacskáig mi még mindig silányabb árut kapunk ugyanolyan címke alatt, mint Nyugat-Európában. Most egy román hatósági vizsgálat jutott megdöbbentő következtetésekre. A Ripost megnézte, hogy ugyanazon termékeknél mi a magyar helyzet. A kép elszomorító: hülyének néznek minket!
  • Szerző: Ripost

Mi kevesebbet érdemlünk? Miért aláznak meg minket a multik azzal, hogy ugyanolyan címke alatt silányabb termékeket adnak el nálunk, mint Nyugat-Európában? Magyarország, Csehország, Szlovákia és Szlovénia után Románia is összehasonlította a náluk, illetve Nyugat-Európában kapható világmárkák összetételét. Kiderült, a vizsgált termékek közel negyede rosszabb minőségű.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Hiába költöttek a brüsszeli bürokraták eurómilliókat az évek óta hangoztatott kettős mérce feltérképezésére, az elmúlt években semmi sem változott. Sőt, mintha egyre több lenne a kifogásolt, a nyugat-európainál silányabb minőségű termék, és az azok miatt panaszt tevő országok száma is egyre csak nő. A héten román fogyasztóvédelmi hatóság jelentette be, hogy az európai ajánlásból vizsgált 79 termék közül 18-nál, vagyis szinte minden negyediknél találtak különbséget. A kifogásolt termékeiket összevetettük a hazánkban kaphatókkal. A végeredmény kifejezetten bosszantó, nemcsak a románok, de mi is rosszabbat kapunk, mint a németek vagy franciák.

 

Csak látszatintézkedések történtek

Az Európai Parlament idén áprilisban hagyta jóvá a kettős mérce elleni megállapodást, ami megerősíti az uniós fogyasztóvédelmi szabályokat. A jövőben a vállalatok, ha egész Európában forgalmaznak egy terméket, amelynek országonként eltérő a minősége, akkor nem címkézhetik fel ugyanúgy és látszólag ugyanazzal a márkanévvel, mert az a fogyasztók félrevezetését jelenti.

Ez jól hangzik, csak sajnos semmi következménye…

Még két évig nem történik semmi

A szabályokat megsértő kereskedőket sújtó szankciókról is határoztak. Pénzbüntetés kaphatnak, a maximális bírság összegének a kereskedő által az előző pénzügyi évben elért éves forgalom legalább 4 százalékának kell lennie. Ha az éves forgalomra vonatkozó információ nincs meg, akkor kétmillió eurós a bírság. Az áprilisban elfogadott jogszabályt 24 hónapon belül a tagállamoknak át kell ültetniük a nemzeti jogrendjükbe – vagyis legalább két év, míg történik valami…

 

Kiskaput is hagytak a multiknak

Ugyanakkor az uniós jogszabályok kimondják: a gyártók csak akkor vezetik félre a fogyasztókat, ha különböző termékeket azonosnak tüntetnek fel, „hacsak nem indokolják ezt jogos és objektív megfontolások”. Hogy mik ezek a jogos megfontolások, azt aztán évekig lehet vitatni a bíróságokon. Az új szabály ugyanis elismeri, hogy a cégek az azonos márkanevű termékeiket „jogos és objektív szempontok alapján hozzáigazíthatják az egyes földrajzi területek piacaihoz”. A multik ilyenkor arra szoktak hivatkozni, ki tudja, milyen felmérések alapján, hogy errefelé nem szeretik, ha túl sok a mogyoró a mogyorós csokiban, vagy ha túl sok a hal a halrudacskában, ezért adnak belőle kevesebbet Kelet-Európában…

 

A Fanta narancstartalma Romániában 5 százalék, akárcsak Magyarországon. Ezzel szemben az olaszok 12 százaléknyi gyümölcslevet kapnak.

 

A Milka 100 grammos, táblás egész mogyorós csokoládéjában 17 százalék a mogyoró Romániában és Magyarországon, ugyanakkor ez az érték Franciaországban 20 százalék.

A Somersby almaboros ciderénél is jelentős a különbség: Magyarországon 28,8 százalék almabort tartalmaz a palack, Németországban 51 százalékos a gyümölcsbor tartalom…

Ha te is kíváncsi vagy arra, hogy még milyen termékekből kapunk silányabbat és hogyan tolnak ki a magyar teakedvelőkkel a multik, akkor keresd a napilapot szerdán az újságárusoknál!