Magyarország járványügyi mutatói jobbak, mint az EU-é, a nehezén már túl vagyunk

Kedvező adatokat mutat a magyarországi járványgörbe. Bár még mindig sokan – jelenleg több mint nyolcezren – vannak kórházban, az újonnan regisztrált koronavírus- fertőzöttek egymillió főre vetített száma már jelentősen visszaesett az utóbbi napok, hetek folyamán.

A harmadik hullám csúcsához képest már hetven százalékkal csökkent az új fertőzöttek száma.

A kedden jelentett szám (egymillió főre vetítve 168 új fertőzött) nemcsak két hónapos minimum, de alacsonyabb az európai uniós napi átlagnál is, ami 197 fő.

A nemzetközi adatok szerint jelenleg továbbra is Ciprus, Svédország, Horvátország és Franciaország regisztrálja a legtöbb fertőzöttet naponta az EU-ban, bár ez utóbbinál gyakran előfordul, hogy napokon keresztül nem közöl adatot.

Az országok eltérő adatközlési módszertana miatt a mai adatok később lesznek összevethetők. Azon a tényen viszont semmi nem változtat, hogy az uniós átoltottságban az élmezőnyben vagyunk, és szerda délelőttre már 3 363 596 főre nőtt a beoltottak száma, közülük 1 425 124 fő már a második oltását is megkapta. Vagyis a magyar lakosság 34%-a már megkapta az oltást, szemben az uniós 19%-os átlaggal. A javuló járványügyi számok pedig azt bizonyítják, hogy hatásos a hazai oltási kampány, és egyre több a védett honfitársunk.

A védelmi intézkedéseknek és az oltásoknak köszönhetően csökken a fertőzöttek száma – mondta az országos tisztifőorvos a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs szerdai online sajtótájékoztatóján.

Müller Cecília közölte, csökken az új fertőzöttek száma, az elmúlt napon 2527 új fertőzöttet azonosítottak, és 266 823-ra csökkent az aktív fertőzöttek száma.

Hozzátette: kórházban 8097-en vannak, közülük 925-en szorulnak lélegeztetőgépre, ugyanakkor nő a gyógyultak száma, ők 464 750-en vannak.

Azt mondta, a járványügyi adatok mérsékelt, elhúzódó csökkenését látják az adatokban, elsősorban a brit mutáns miatt, amely komolyabb betegséget okoz, és a betegek hosszabb kórházi kezelést igényelnek. A járvány első és második hullámában kórházba kerülőknél gyorsabb volt a gyógyulási időszak – tette hozzá.

A tisztifőorvos elmondta: a következő héten egyidőben mind az ötféle vakcina elérhető lesz az oltópontokon, bár nem egyenlő arányban, hiszen eltérő azok száma, akik az egyes vakcinákból a második dózist kapják.

Müller Cecília kiemelte, nő az oltásra regisztráltak és azon belül is a fiatalok száma. Így – mint fogalmazott – „megcsillan annak lehetősége, hogy megszabaduljunk ebből a pandémiás helyzettől, és az oltások növekvő számával lassan, óvatosan újra vissza tudjuk nyerni megszokott életünket”. Erre kell törekedni – emelte ki.

Hangsúlyozta, hogy mind az öt rendelkezésre álló oltóanyag alkalmas, mindegyik megfelel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) követelményének, amely szerint a vakcináknak 50 százalék feletti védettséget kell adniuk.

Aki az oltást kéri, nemcsak a saját életét, hanem más emberek életét, egészségét védi meg – mondta, hangsúlyozva, hogy a koronavírust kizárólag védőoltással lehet legyőzni.

Arra a kérdésre, hogy a háziorvosok külön díjazásban részesülnek-e akkor, ha Sinopharm-vakcinával oltanak, Müller Cecília azt válaszolta: a háziorvosok – függetlenül az oltóanyag fajtájától – külön díjazásban részesülnek, ha hétvégén vagy ünnepnapon oltanak. Erre egy korábbi kormányrendelet ad lehetőséget – tette hozzá.

Újabb vakcinaszállítmányok érkeztek. A Modernából hétfőn 68.400 adag oltóanyag érkezett, kedden a Pfizer 248 ezer adag, az AstraZeneca pedig 72 ezer vakcinát szállított, és még ma 100 ezer adag második oltáshoz használható Szputnyik vakcinaszállítmány is érkezik. Mindezekkel a regisztráltak első és második körös oltását fogják folytatni. Magyarországon jelenleg ötféle vakcinával történik az oltás és már minden harmadik magyar megkapta azt. Az uniós oltási ranglistán továbbra is a második Magyarország. A magyar lakosság átoltottsága már 33,4%-os, szemben a 18,5%-os uniós átlaggal.

A baloldal hazugságaival ellentétben nem áll több millió adag vakcina raktárakban, az eddig Magyarországra érkezett oltóanyagok nagy részét már beoltották első és második oltásokra, minden az országba érkező vakcinát rövid időn belül kiszállítanak az oltópontokra és a háziorvosokhoz. Az a vakcina, amely már az országban van, de éppen még nincs beoltva, az vagy második körös oltásra biztonsági tartalék, vagy éppen kiszállítás alatt van, vagy hatósági vizsgálat alatt áll és annak befejezésig nem engedélyezett az oltásra.

Magyarország összesen 24 millió adag oltóanyagot vár az uniós beszerzésből, ennek eddig a 14%-a érkezett meg négy gyártótól (Pfizer, Moderna, AstraZeneca, Janssen). Az eddig érkezett Janssen vakcinákat egyelőre nem alkamazzák, mert azok még hatósági vizsgálat alatt állnak.

Miután az uniós beszerzésből lassan és kevés vakcina érkezik, az oltások felgyorsítása érdekében Magyarország további 3,5 millió ember oltására elég orosz és a kínai vakcinát is vásárolt.

A magyar kormány a vakcinabeszerzések ügyében a nyilvánosság pártján áll. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korában nyilvánosságra hozta a kínai és az orosz szerződéseket. Emellett a kormány arra kérte az Európai Bizottságot, hogy ők is hozzák nyilvánosságra a Brüsszel által kötött vakcinaszerződéseket.

A magyar oltási stratégia legfőbb célja jelenleg, hogy minél többen minél előbb kapják meg az első oltást. Az oltások pozitív hatása a javuló járványügyi adatokban is már érzékelhető. Az eddig regisztrált 65 év felettiek több mint 90%-a és a 18-59 év közöttiek 53%-a már megkapta az oltást. A háziorvosok szakma vezetői ajánlást is kidolgoztak annak érdekében, hogy segítsék a háziorvosokat abban, hogy mely kockázati krónikus betegséggel rendelkezőknek biztosítsanak elsőbbséget. Lásd: https://koronavirus.gov.hu/cikkek/haziorvosok-oltasi-tevekenyseget-segito-szakmai-ajanlast-keszitettek-haziorvosok-szakmai