Kövér: Az 1848-49-es szabadságharc erőt adott, hogy felülkerekedhessünk a XX.-XXI. század kihívásain

Az 1848-49-es szabadságharc erőt adott, hogy a magyarság felülkerekedhessen a XX.-XXI. század kihívásain – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a romániai Oklándon tartott hálaadó Istentiszteleten az aradi tizenhármak és társaik mártíriumára emlékezve vasárnap.

„Legyőzetve is győztes forradalmunk erőt adott, és irányt szabott a XX. század magyarjainak 1956-ban, amikor szembeszegültek az idegen zsarnoksággal; erőt adott 1990-ben, amikor kimentettük hazánkat a kommunizmus összeomló romjai alól; és erőt adott a XXI. század magyarjainak is, amikor 2010-ben országunkban lezártuk a posztkommunizmus korszakát, és megnyitottuk a korábban oly sokáig megtiport haza és megalázott nemzet felemelkedésének új korszakát” – emelte ki Kövér László az MTI-hez eljuttatott beszédében.

Mint mondta, ma főt hajtunk múltbéli forradalmaink hőseinek életáldozata előtt, és ugyanakkor ünnepeljük jelenkori békebeli hőseink munkaáldozatát, amellyel megújították Oklándon az Isten Házát. „Ünnepeljük, hogy nemcsak a templom falai újultak meg, hanem megújult a templom népének önbizalma és életereje is” – tette hozzá az Országgyűlés elnöke.

Kövér Schuman szavait idézte

A megemlékezésen Kövér László felidézte azt is, a vallásszabadság erdélyi unitárius alapgondolata egy fontos lépés volt az emberi méltóság kiteljesedéséhez vezető úton, amely mind a mai napig az eszmei alapját képezi az európai demokráciának. Nem véletlen – mondta Kövér László -, hogy az Európai Unió gondolatának egyik szülőatyja, Robert Schuman a második világháború után így fogalmazott:

A demokrácia a kereszténységnek köszönheti létét.

„Azon a napon született, amikor az ember küldetésévé vált, hogy mulandó élete során az egyéni szabadság, mindenki jogának tiszteletben tartása és a testvéri szeretet gyakorlása révén kivívja az emberi személyiség méltóságát. Soha Krisztus előtt nem fogalmazódtak meg hasonló gondolatok. Ilyen módon a demokrácia eszmeileg és időrendben szorosan kötődik a kereszténységhez (...) a demokrácia a kereszténység lényegéből fakad, mert mozgatóereje a szeretet. A demokrácia vagy keresztény lesz, vagy nem lesz. Egy keresztényellenes demokrácia olyan karikatúra lesz, ami vagy zsarnokságba, vagy anarchiába süllyed” – fejezte be az idézetet. Hangsúlyozta,

értelmes hit és hívő értelem nélkül Európa a jövőben elveszítheti önmagát,

érdemes tehát jelenkorunkban is mindenkinek odafigyelnie és tanulnia az erdélyi unitáriusoktól.

„Ha nem a hívő értelem vezérli Európa gazdaságát és társadalmait, akkor az európai ember nem az ura, nem jogos haszonélvezője, hanem csak rabszolgája és kárvallottja lesz a pénznek és a gépeknek, melyek behálózzák az életünket. Ha az értelmes hit helyett olyan értelmetlen tévhit irányítja Európa vezetőit, mely szerint kontinensünk az európai emberek, értékek és életformák hiányában is Európa marad, akkor keserves jövő vár földrészünkre” – fűzte hozzá.

Sötét jövő várhat Európára

Emellett óva intett, hogy amennyiben azon romboló balhiedelem uralkodik el kontinensünk politikájában, miszerint az európai keresztény egyházak, az európai nemzeti államok, maguk az európai nemzetek és a családok a múlt felszámolandó hagyatékai, akkor sötét jövő vár mindannyiunkra.

Kövér László egyben rávilágított, „csak a hívő értelem és az értelmes hit segítheti a jövőben Európát, hogy megőrizze önmagát olyannak, amilyennek szeretjük, hogy az európai emberek megőrizzék önmaguk világát otthonuknak, amivé a Jóisten segedelmével azt tették”.