Kásler Miklós: tévhit, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás megvéd a vírustól

Nagy öröm látni, hogy aktivizálták magukat az emberek

- mondta az oltópontoknál kígyózó sorokkal kapcsolatban Prof. Dr. Kásler Miklós az Életközelben legújabb részében. Az emberi erőforrások minisztere az interjú során beszélt az oltási akció hétről, a koronavírus kezelésének legújabb eljárásrendjéről, de szóba kerültek az oltással kapcsolatos tévhitek és ismételten felhívta a figyelmet a harmadik oltás fontosságára.

Nem győzöm eléggé hangsúlyozni, hogy a járvány ellen a legnagyobb lehetőség az oltakozás

- mondta a miniszter, aki értetlenül áll az előtt, hogy a mai napig vannak oltásellenesek. Rámutatott: a tömeges megbetegedésben rendkívül sok embert elveszítettünk, ugyanakkor teljesen egyértelmű, hogy az oltottak esetében a haláleset nagyon ritka.

Én mindenkinek felhívom a figyelmét arra, hogy próbálja meg józan ésszel, érzelmek nélkül végiggondolni ezeket a tényeket és ennek megfelelően visszanyúlni az oltásokhoz

- hangsúlyozta. A miniszter az interjú során beszámolt a koronavírus megelőzésére és gyógyítására vonatkozó orvosi kézikönyv legújabb változatáról. Kiemelte: a 2020 márciusában összeállított eljárásrend kiegészült az azóta gyűjtött információkkal, tapasztalatokkal. A klinikai orvosok mellett gondoltak a családi orvosokra, számukra is elkészült a frissített eljárásrend.

Prof. Dr. Kásler Miklóst a vírusról terjengő tévhitekkel kapcsolatban rámutatott: legalább annyira veszélyesek, mint maga a vírus. Arra a tévhitre, mely szerint a megbetegedés után van annyi ellenanyag az ember szervezetében, hogy ne kelljen felvennie az oltást úgy reagált, hogy az ellenanyag termelése csak az immunitásnak egyik összetevője. A másik a sejtes immunitás. Azt az ellenanyagok kimutatása nem jelzi, pedig a kettőt együtt kell értékelni – közölte. Szintén szóba került egy másik tévhit, amely szerint a rendszeresen és megfelelő mértékben fogyasztott alkohol megvéd a vírustól. A félreértés azon alapul, hogy az alkoholban lévő fertőtlenítőszerek a vírust elpusztítják. De ez nem igaz a koronavírusra. A pálinkának egészen más szerepe van az ember életében

- kommentálta, majd ismét rámutatott a valódi tényekre. Azt kell az embereknek megérteni, hogy az eredeti vírusra kifejlesztett vakcinák idővel veszítenek a hatékonyságukból. Emlékeztetett: az egyszer beoltott emberek az indiai mutánssal szembeni védekezőképessége 3-4 hónap alatt 7 százalékra, a kétszer oltottak esetében kb. 90-ről 60 százalékra csökken. Ezt csak a harmadik oltással lehet 90 százalékra emelni ismét – szögezte le a tárcavezető, és mindenkit az oltás felvételére buzdított.

Magyar tudományos kutatás: Egyértelmű a védőoltások magas hatékonysága – Az oltás életet ment

Egyértelmű a védőoltások magas hatékonysága. 10-20-szor nagyobb eséllyel haltak meg az oltatlanok tavasszal Magyarországon – megjelent az első nagy magyarországi tudományos kutatás (HUN-VE vizsgálat) a védőoltások eredményességéről a járványtannal foglalkozó, tudományos körben elismert Clinical Microbiology and Infection angol nyelvű orvostudományi szakportálon. A kutatás megállapítja, hogy minden Magyarországon használt vakcina magas, illetve rendkívül magas hatékonyságot mutatott a megfertőződés és a koronavírussal kapcsolatos elhalálozások megakadályozása tekintetében. A kutatás eredménye egyértelmű: a védőoltás 88-98%-ra emelte a védelmet a betegség halálos kimenetele, és 69-89%-ra a fertőzéssel szemben, ami kiemelkedően nagy védelmet nyújt az oltottak részére. Az oltás – történjen bármelyik vakcinával is – tudományosan bizonyított adatok szerint valóban életet ment, jelentősen csökkenti a halálozás kockázatát.

A kutatásról

A HUN-VE (Hungarian Vaccine Effectiveness, Magyar oltóanyag-hatékonyság) kutatás az év első felének járványügyi és oltási adatait elemezte, tehát még a járvány negyedik hulláma előtt, idén január és június közötti járványadatok alapján készült, az eredmény a harmadik hullám során 3,7 millió fő teljesen beoltott populáción született.

A kutatás a teljesen beoltott (azaz a kétszer oltott) és az oltatlan lakosság adatait vetette össze. A kutatás 2021. január 22. és június 10. között olyan személyek bevonásával készült, akik a második vakcinát is megkapták. Így a HUN-VE vizsgálatban 3.740.066 fő esetében tudták vizsgálni a vakcinák hatékonyságát a vizsgálati időszak alatt. Ezzel a magyar kutatás az egyik legrobusztusabb, legnagyobb vizsgálat a világon, ami idén a vakcinák hatékonyságát vizsgálta. (izraeliek 4.7M, chileiek 4.2M vakcinált bevonásával végezték a kutatásaikat).

A kutatási időszakban 5 vakcina hatékonyságát lehetett felmérni egy intenzív harmadik hullám mellett, két mRNS vakcina: Pfizer-BioNTech, Moderna, egy inaktívált vakcina: Sinopharm és két vektor vakcina: Sputnik-V és AstraZeneca. (Jansenről nem állt rendelkezésre elegendő vizsgálati idő).

A vakcinák eredményességét egészen pontosan a második oltást követő 7 naptól elemezte a HUN-VE vizsgálat, vagyis azt az időszakot vizsgálta, amikor az oltott személyekben várhatóan felépült a teljes védelem a koronavírus fertőzéssel szemben.

Az eredmény számokban

A vakcinák halálozással szembeni védelme minden korosztályban kiemelkedő volt.

A vizsgálati időszak mintegy 5 hónapja alatt, a harmadik hullám teljes idejében a Magyarországon elérhető vakcinákkal elkerült halálozás mintegy 9.500 főre kalkulálható a vizsgálat közölt eredményei alapján, aminek mintegy 40%-a Sinopharm és Sputnik-V vakcináknak köszönhető. Az EMA által jóváhagyott vakcinákon felül biztosított kapacitás az elkerült halálozás (és megfertőződések) számát jelentősen növelte, ezáltal a harmadik hullám során a kórházak terheltségét mérsékelte, a veszteségeket csökkentette és a hullám letörésében nagyobb eredményességet biztosított. Ez a tavaszi időszakban, a szűkös vakcina ellátási kapacitások idején kifejezetten fontos volt.

A vakcinák magas, vagy igen magas védelmet (69-89%-os) nyújtottak a megfertőződéssel szemben. Ezek az eredmények a korábban közölt nemzetközi eredményekkel korrelálnak, ahol ezek rendelkezésre álltak, s teljesen új információt nyújtanak a nemzetközi tudományos köröknek azon esetekben, amikor ilyen adatok még nem állnak rendelkezésre.

A korrigált adatok alapján a Pfizer-Biontech vakcinával oltott 1.5 millió fős populációban 90.63%-os eredményességet mértünk (96%CI: 89.41%-91.70%). E robusztus adatok alapján azt látjuk tehát, hogy ezen oltással védettek 10-szer kisebb eséllyel haltak meg a tavaszi hullám során.

Ugyan ez az eredmény a Modernával vakcinált 223 ezer polgár esetében 93.65% volt (95%CI: 90.51%-95.75%), az Astra-Zeneca oltást kapott 304ezer fő esetében 88.25%-os eredményességet találtunk (95%CI: 78.74%- 93.54%).

Igen magas, 97.52%-os hatásosságot mértünk a Sputnik-V oltás esetében (95%CI: 95.62%- 98.59%), mely azt jelenti, hogy az oltatlanokkal szemben a Sputnik vakcinával oltott 820 ezer magyar állampolgár több, mint 20-szor kisebb eséllyel halt meg a tavasz során, mint oltatlan honfitársaink.

A Sinopharm vakcina is magas eredményességet mutatott, 87.85%-os hatékonysági mutató jóval magasabb az ellenanyagszint-mérésekből várt értékekhez képest (95%CI:86.06%-89.40%).

Fontos kiemelni, hogy az oltások eredményeit önmagukban kell értékelni, mivel a krónikus megbetegedések megoszlása az egyes populációkban eltérő volt, ezek megoszlását nem vizsgálták e tanulmányban. Tehát nem jelenthetjük ki, hogy a Sputnik vakcina volt a leghatásosabb, csupán azt, hogy mind az 5 vizsgált vakcina azt az eredményességet mutatta, amit a nemzetközi irodalom alapján vártunk tőlük.

Megjegyzések

A HUN-VE (Hungarian Vaccine Effectiveness study) kutatócsoport munkája az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője, Prof. Dr. Kásler Miklós miniszter megbízásából a nyár elején indult a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatbázisára alapozva, mely a Magyarországon alkalmazott vakcinák eredményességét kutatta. Célja annak kimutatása volt, hogy az elérhető vakcinák, a 2021 első félévében zajló harmadik hullám során milyen sikerrel védték meg a magyar lakosságot a járvány súlyos hatásaitól. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által irányított munkacsoportja az EMMI háttérintézménye a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szentágothai János Kutatóközpont szakértőinek részvételével alakult.

A HUN-VE vizsgálat két végpontot vett figyelembe, a SARS-CoV-2 fertőzés elleni eredményességet, és a koronavírushoz köthető halálozással szembeni hatásosságot vizsgálta. Olyan módszertant alkalmaztak a kutatók, amely korábbi nemzetközi vizsgálatokban is sikeresnek bizonyult (izraeli kutatás), s amely nemmel, korral és a vizsgálati napokkal korrigált eredmények értékelését is lehetővé teszi, segítve más országok eredményeivel való összevetést.

Fontos kihangsúlyozni, hogy a HUN-VE vizsgálat eredményei a harmadik hullám során döntően jelen lévő Alfa-variáns („angol mutáns”) esetében mutatott eredményességre vonatkoznak, nem vonatkoztathatóak közvetlen a jelenleg zajló delta-variánssal szemben nyújtott eredményességre és nem közölnek adatokat a vakcinák hatékonyságának tartósságáról. A delta-variánssal szemben esetlegesen fellépő hatékonyság változásról az Emberi Erőforrások Minisztériuma és háttérintézménye a Nemzeti Népegészségügyi Központ a Vakcina-regiszter adatokon folyamatos méréseket végez a bemutatott vizsgálat tapasztalatait is felhasználva.

Az eredmények is közlésre kerülnek a HUN-VE vizsgálat keretein belül. Annyi már most is elmondható, hogy a tavasszal mért eredmények a megfertőződéssel szembeni védelem esetében csökkentek, a harmadik oltásra is szükség van ahhoz, hogy a most publikált 90%-os védelmet ismét elérjük a delta-variánssal szemben.