INSIDER

Kásler Miklós: Eljött az ideje annak, hogy megint visszatérjünk a fegyelmezettséghez

A koronavírus-járványra adott reakciók tükrözik az emberiség jelenlegi helyzetét: az emberek jelentős része nem figyel másokra, nem veszi figyelembe azt, hogy a járvány további alakulása elsősorban rajtuk múlik. Magyarország rendkívül nehéz helyzetben van, eljött az ideje annak, hogy megint visszatérjünk a felelősséghez és a fegyelmezettséghez – mondta Prof. Dr. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a Mária Rádiónak adott interjúban.
  • Szerző: Ripost

A koronavírus-járványhoz hasonló helyzet a mi életünkben mostanáig nem fordult elő, de az emberiség történelméből sok járványt ismerhettünk meg. Ugyan szereztünk különféle ismereteket a járványokkal kapcsolatban, de az új koronavírus-járvány ismereti hiánya megnehezítette a védekezés stratégiáját és a helyes lépések megválasztását – emlékeztetett Kásler Miklós. Nem ismertük a vírus felépítését, nem volt terápia a betegek gyógyítására vagy vakcina a vírus elleni védekezéshez – tette hozzá.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Fotó: MTI

A járványok kialakulásának az okozója vagy baktérium vagy vírus, de ugyanakkor az emberi magatartás is nagyon fontos szerepet játszhat a kialakulásában vagy a lefolyásában – mutatott rá Kásler. A szifilisz szorosan összefüggött az „életmóddal”, az amerikai földrészek járványait pedig a fehér ember hurcolta be, megtizedelve az őslakosságot – tette hozzá. Az életmód mellett a járványoknak lelki vonulata is van, hiszen ilyenkor az emberek a legnyugtalanítóbb emberi érzéssel, a bizonytalansággal találkoznak, és szembe kell nézniük az elmúlással is – hangsúlyozta. A miniszter elmondta, biztos abban, hogy az emberek szemlélete a mostani járvány alatt is megváltozik. Azt nem lehet megbecsülni, hogy milyen irányba, de azt biztosra lehet venni, hogy elgondolkodnak az élet fontossági sorrendjén – emelte ki.

Felidézte, hogy az emberek reakciója évezredekkel előtt is nagyon hasonló volt egy járvány idején. Előfordult az, hogy az emberek a járványokat fosztogatásra, a földi örömök halmozására használták fel. Ezeket aztán az emberiség kinőtte, viszont az ember hajlamos megismételni a saját hibáit – mutatott rá. A jelenlegi helyzetben azt lehet észlelni, hogy az első hullám alatt az emberek egy része ugyancsak a mulatozás felé fordult – az első hullám egyik jelentős mozzanata Dél-Tirolban történt, ahol egy éjszaka nyitva tartó kocsmából széthurcolták az emberek a vírust egész Európába. Visszautalt a járvány második szakaszára is, ahol nagyon jelentős gócnak számítottak az éjszaka nyitva tartó szórakozóhelyek.

Meglátása szerint a fertőzésre, a járványra adott reakciók tükrözik az emberiség jelenlegi szellemi és spirituális állapotát: az emberek jelentős része a saját elképzeléseit és a szórakozást tartja fontosnak a szolidaritás és mások megértése helyett, és nem veszik figyelembe azt, hogy a járvány további alakulása elsősorban rajtuk múlik. Nem viselik a maszkot, nem tartanak távolságot, tömegrendezvényeken vesznek részt. Ha a kereszténység hozzáállását akarjuk ebben a helyzetben meghatározni, akkor a szeretetre és szolidaritásra épülő életszemlélet fontos szerepet játszik a járvány leküzdésében – emelte ki.

Elmondása szerint jelenleg nincs száz százalékig megbízható teszt és bevezethető vakcina, így továbbra is be kell tartani a járvány első szakaszában bevezetett és sikeresen alkalmazott járványügyi rendszabályokat. A maszk használatával a cseppfertőzést akadályozhatjuk meg, a felszíneken megtapadó vírus ellen pedig kézmosással védekezhetünk.

A fertőzések megállításában az immunapparátusnak is kiemelet szerepe van – hangsúlyozta. Németországban a BCG oltások figyelembevételével más fertőzöttségi rátát mutatott az ország nyugati és keleti része – emögött az immunapparátus általános állapotjavulását feltételezi, ami az oltás velejárója. Ezért is nevezte fontosnak a fittséget, a túlsúly elkerülését, a meglévő betegségekre szánt figyelmet, a vitaminok szedését és a sportolást.

A magyarságkutatásnak szentelt kitüntetett figyelméről elmondta: mivel az orvosi pályát választotta, megérti azt, hogy az emberek a bizalmas orvos-beteg találkozók során mennyi lelki problémát mondanak el, amelyek leginkább az identitás problémáiból vezethetők le. Felidézte az időszakot, mikor orvosi tanulmányai során Szondi-bikó világhírű magyar származású pszichiáter teóriájával foglalkozott, aki úgy gondolta, hogy az ember kényszersorssal születik a világra, és aszerint is él. Az ösztönei alapján, illetve mindazoknak az eseményeknek a kódolt és örökölt gondolatiságával, ami a családjuk történelmében a családok sorozatán különböző generációk tapasztalatai során felhalmozódtak. Meglátása szerint az emberi identitás egyik alapkérdése az, hogy ki vagyok, honnan származom. Az ember feladata az életben az, hogy a negatív tulajdonságait, humanizálja az ösztöneit és éljen emberhez méltó életet, aminek végső célja a szeretet. Ebből a megközelítésből gondolta mindig fontosnak azt, hogy tisztázni kell az eredetkérdést, a nyelvi rokonságnak a kérdését a legkorszerűbb tudományos módszerek alkalmazásával és különböző tudományágak eredményeinek szintetizálásával. A Magyarságkutató Intézet létrehozásával ezekben a kérdésekben próbálnak meg közelebb kerülni a valósághoz.

A Magyarságkutató Intézet elmúlt másfél évéről elmondta: az Intézet rendkívüli népszerűségre tett szert, hiánypótló tevékenységet végez, a tudományosság és az etika két pillérére támaszkodva lehetőséget ad arra, hogy mindenki a saját a nyilvánosság elé tárja saját eredményeit és ezeket tabutémák nélkül lehessen megvitatni.

A miniszteri kinevezés elfogadásával kapcsolatban felidézte: amit a saját szakmámban el lehetett érni, azt elérte. Az alapvető ok az volt, hogy miniszterelnök úr kérte fel. Ha a miniszterelnök úr úgy gondolja, hogy valami hasznosat tudok tenni, akkor a saját életemet tagadnám meg, ha erre nem mondanék igent – szögezte le. Másik oknak azt nevezte, hogy ha az egészségügy meggyökeresedett, megkövült viszonyain 70 év után változtatni lehet, az önmagában segíti a nemzetet, elsősorban a magyar betegeket. Persze nem gondoltam, hogy mindez ennyire nehéz, ebben a világjárvány sújtotta közegben – tette hozzá.

Az egyéni és nemzeti kihívásokkal kapcsolatban elmondta: a járvány során mindenki jelleme megmutatkozott – szögezte le. Az, hogy hogyan viszonyul a járványhoz, az embertársaihoz, érez-e közösséget maga körül, mennyire figyel oda a másik egészségére és az életére. A magyar nemzet az elmúlt 1100 évben sokszor a legnehezebb helyzetekben mutatta meg az igazi arcát és kerekedett felül a nehézségeken. Rendkívül nehéz helyzetben van a nemzet, de most itt van az ideje annak, hogy megint visszatérjünk a klasszikus magyar viselkedéshez, a felelősséghez és a fegyelmezettséghez – hangsúlyozta.

A Mindmegette karácsonyi ajánlata
Mézeskalács alapreceptet keresel? Próbáld ki a kedvencünket!

Ripost előfizetés banner

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?