INSIDER

Ilyen veszély fenyeget több újlipótvárosi társasházban

Kiderült, hogy ólommal mérgezett az ivóvizünk, nem adhatjuk a kisbabánknak, de most már mi sem merünk inni belőle! – kereste meg a Ripost-ot egy újlipótvárosi férfi. Mint a Nemzeti Népegészségügyi Központtól megtudtuk: eddig 3400 mintát vizsgáltak, csapnyitás után a negyedükben túl sok volt az ólom.
  • Szerző: Ripost

Fáradtság, letargia, alhasi fájdalom – csak néhány azok közül a tünetek közül, amit az ivóvíz magas ólomtartalma okozhat. Amikor Tóth Olivér beköltözött a feleségével a fővárosban egy 13. kerületi, Hegedűs Gyula utcai lakásba, a szomszédok tanácsára vizsgáltatta be a csapból folyó vizet. A világháború előtt épült társasházban ugyanis még mindig ólomcsövek vannak.

„Jó, hogy szóltak, mert magamtól nem biztos, hogy ez eszembe jutott volna„ – mondta a férfi a -nak.

„Kisbabát várunk, emiatt is fontos az egészséges ivóvíz. Hát, kiderült, hogy a miénk nem az! A hivatalos eredményt még nem kaptuk meg, de tájékoztattak emailben, hogy a vízmintánkban 28 mikrogramm ólom van literenként, és még abban a mintában is, amit egy perc vízfolyatás után vettek, 12 mikrogramm az ólomtartalom literenként. A megengedett határérték 10 mikrogramm, úgyhogy még az sem megoldás, ha kiengedjük a csapot, és utána használjuk a vizet.”

A Nemzeti Népegészségügyi Központnál külön munkacsoport foglalkozik az ivóvíz bevizsgálásával, két program keretében is. A feltáró monitoring program keretében a kijelölt mintaterületekről jelentkezhetnek a lakosok. Budapesten a vizsgálat nagyrészt lezárult, elsősorban vidékiek jelentkezését várják. A nyitott laboratórium programban elsősorban az 1945 előtt épült házakban élő várandósok és kisgyermekes családok jelentkezését várják. Eddig 3400 helyről származó vizet vizsgáltak, negyedüknél a csapnyitás után a megengedettnél magasabb ólomszintet mértek, és még egyperces vízfolyatás után is 12 százalékukban túl sok volt az ólom.

Fotó: 123RF

 

„Hozzá kell tenni, hogy mivel a minták elsősorban a kockázatot jelentő területekről származnak, ez nem az országos képet mutatja„ – tette hozzá az intézet munkatársa.

„Az 1945 előtt épült épületeknél az arány 36 illetve 20 százalék volt, ami azt jelenti, hogy a háború után épült házakban jobb a helyzet.”

A munkacsoport az ólomeltávolításra alkalmas víztisztítókat is vizsgálja és értékeli, érdemes olyat választani, amiről megállapították, hogy alkalmas az ólom kiszűrésére.

Az ólomszennyezés különösen a kisgyerekekre veszélyes, mert míg a felnőttek bélrendszere a tápcsatornába került nehézfémnek csak 5-10 százalékát szívja fel, addig a gyermekeknél ez az arány megközelíti az 50 százalékot. Az ólomszennyezés különösen veszélyes az állapotos nőkre, illetve magzatukra és a háromévesnél fiatalabb gyermekekre.

A gerincvezetékek között már nincs ólomcső, de a bekötővezetékeken sajnos igen, az elmúlt tíz évben több százezer méternyit kicserélt a Fővárosi Vízművek. A vízóra után lévő vezeték cseréje sajnos a társasházat terheli.

 

Fotó: 123RF

Éppen a kockázat miatt indult népegészségügyi program az ivóvíz ingyenes bevizsgálására. Ennek keretében március 31-ig bárki kérheti csapvize ólomtartalmának vizsgálatát.

Budapesti ólomkockázati térkép: piros magas kockázat, sárga közepes kockázat, zöld alacsony kockázat

 

Évente körülbelül 60 ezer vízmintán 900 ezer vizsgálatot végeznek el a „nyitott laboratórium” program keretében.

Mit lehet tenni?

  • Érdemes a csapot kifolyatni, majd a vizet ülepíteni és az alját kiönteni, így sokkal kevesebb nehézfém marad benne.
  • Vannak az ólom eltávolítására is alkalmas vízszűrő berendezések, ezek ára néhány tízezer forint.
  • Három évesnél kisebb gyermekeknek érdemes a boltokban kapható babavizet adni, a kismamáknak pedig ásványvizet fogyasztani.
  • Lehet kezdeményezni a társasházban az ólomcsövek kiváltását. Ez persze pénzbe kerül, de ha az egész közösség partner benne, ez a legjobb megoldás.

 

 

Márciusig ingyen bevizsgálják

A csapvíz ingyenes bevizsgálását az [email protected] e-mail címen vagy postai úton bárki kérheti. A tárgyban fel kell tüntetni: „jelentkezés a nyitott laboratóriumra”. A levélben meg kell írni a kapcsolattartó nevét és telefonszámát, email vagy postai címét. Ezután felveszik vele a kapcsolatot és mintavételi csomagot adnak vagy küldenek. A vízminták megvizsgálása akár három hónapot is igénybe vehet.

Hiperaktívvá teheti a gyereket

Az ólommérgezés tünetei csak hosszabb idő után jelentkeznek fejfájás, álmatlanság, ingerlékenység, hányinger formájában. Terhesség során szövődmények léphetnek fel, akár vetélés vagy koraszülés. Egyre több bizonyíték van arra, hogy az ólomszennyezésnek köze van a hiperaktív viselkedéshez, a figyelemhiányhoz. Az ólom emellett rákkeltő anyag, és nem ürül ki a szervezetből, ezért aki folyamatosan fogyaszt ólommal szennyezett vizet, lehet, hogy csak hosszú évek múltán érzi ennek a káros hatását.