Ilyen állapotban vannak a legendás magyar művészek sírjai

Ady Endre, a huszadik századi magyar irodalom egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású költője 1919. január 27-én, Budapesten hunyt el. Holttestét a Nemzeti Múzeumban ravatalozták fel, majd innen kísérték utolsó útjára a Fiumei úti temetőbe. Síremlékét 1930. március 23-án leplezték le. A szobrot Csorba Géza művész faragta, aki személyes ismerőse és rajongója volt a költőnek.

Arany János, a nagyszalontai költőfejedelem 1882. október 22-én hunyt el, két nappal később a Kerepesi úti temetőben helyezték végső nyugalomra.

Síremlékét a kor két ismert művésze alkotta: a talapzatot Kallina Mór, a rajta levő szarkofágot, a babérkoszorút és a pálmaágat Stróbl Alajos mintázta. A síremléket 1885-ben avatták fel, mellé a Margitszigetről hozott tölgyeket telepítettek, amelyek alatt mindig szívesen üldögélt a költő.

Blaha Lujza, a nemzet csalogánya 1926. januárjában, 76 évesen hunyt el tüdőgyulladásban. A Kerepesi temetőben olyan impozáns módon helyezték örök nyugalomra, mint Kossuth Lajost. A Nemzeti Színház előcsarnokában ravatalozták fel. Gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter búcsúztatta. Síremlékét 1929–ben állították, elkészítésére pályázatot írtak ki.

Jókai Mór 1904. május 5-én, 79 évesen hunyt el és két épülő árkádsor közötti köröndön kapott sírhelyet. Első fejfája, kívánsága szerint, saját háza kapujának az anyagából készült. Síremlékére azonban csak 1925-ben írtak ki pályázatot az író azon kívánságának figyelembe vételével, hogy sírhantja felett ne legyen sírkő. A pályázat „csak” síremlékre szólt, bár Szomaházy István javaslata szerint mind Jókainak, mind Mikszáth Kálmánnak mauzóleumot kellett volna építeni. Az árkádsorokhoz kiválóan illeszkedő, ötletes megoldású Jókai-síremlék Kismarty-Lechner Jenő és Füredi Richárd műve, 1928-ra épült fel.

József Attila síremlékét – ami édesanyja, nővérei és családja emlékét is

őrzi – halálának évfordulóján, 2005. december 3-án avatták fel. A Sztélé

című alkotásra, amelyen a fejfa egy 2,5 méter magas, 90 centiméter

széles vaslap, az Íme, hát megleltem hazámat című vers sorai kerültek. József Attila halála máig vitatott: öngyilkos lett vagy baleset történt? A mindössze 32 évet élt zseniális költőt a balatonszárszói vasútállomáson ütötte el egy vonat.