INSIDER

Félmillióval dráguló autók: a multik velünk fizettetik a klímavédelmet

A klímavédelem kulcsfontosságú, de a magyar kormány hangsúlyozza: az is fontos, hogy ne az emberek, hanem a szennyezők, a multik és a gazdag országok fizessék meg az árát, mert ők profitálnak belőle. Egyre több multi az emberekre terheli a klímavédelem költségeit: például az új autók januártól átlagban félmillió forinttal drágábbak lesznek. A benzinkutak most állnak át a „zöldebb”, ám magasabb fogyasztást hozó E10-es benzinre, egyre több boltban fizetni kell a szatyorért, és ha bejönnek a német tervek, nőni fognak az üzemanyag- és repülőjegyárak is.
  • Szerző: Ripost

Januártól hatalmas, autónként átlagosan félmilliós áremelkedésre számíthatunk az új autók esetében – közölte a kérdésére a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Fotó: 123RF

Az autóvásárlók fizetik meg a klímavédelem árát

„2020. január 1-től az új uniós környezetvédelmi előírások miatt szinte minden gyártó hatalmas bírságokra számíthat, amit a vásárlókra fognak terhelni. Az autógyártó cégek által piacra dobott összes autó környezetterhelése együttesen nem haladhat meg egy bizonyos értéket. Ezt azok tudják teljesíteni, akiknek a választékában sok elektromos vagy hibrid jármű van„ – fejtegette Balogh Árpád alelnök. „A bírságot pedig a vásárlók fizetik meg, igen jelentős drágulásra kell számítani januártól. A magyar forgalmazók készülnek a drágulásra, ezért a legtöbben bevásároltak előre, és még 2019-ben levizsgáztatjuk az autókat, amiket így jövőre is az idei áron tudnak majd adni. De ezek a felhalmozott készletek legfeljebb pár hónapra lesznek elegendőek, utána átlagosan félmillió forinttal emelkedik az új autók árak.”

Az autósok már eddig is érezhették, hogy rájuk terhelik a klímavédelmet: uniós előírásra most vezetik be a magyar benzinkutakon is a több bioetanolt tartalmazó 95-ös benzint. Januártól minden kúton átállnak, de sok helyen az E5-ös helyett már most is az E10-es benzint árulják. Ez azt jelenti, hogy kicsit többet fog fogyasztani a kocsi. A bioetanolnak ugyanis kisebb a fűtőértéke, mint a benzinnek, ezért azonos teljesítmény eléréséhez több kell belőle.

Bevásárlószatyrot pénzért: ezt is mi fizetjük

Már a boltokban is érezhetjük a pénztárcánkon, hogy mi fizetjük a klímavédelmet. Sok üzletlánc terheli rá a vevőkre a környezetvédelem árát: egyre többen vezetik be azt a rendszert, hogy fizetni kell a műanyag szatyrokért, sőt, sok helyen az egyszer használatos műanyag zacskókért is, vagy drága pénzen kell többször használható bevásárlószatyrot vásárolni. Az helyes, hogy a műanyagot igyekeznek kiszorítani, de az nem, hogy ezt a vevőknek kell megfizetniük.

Más területeken is a mi zsebünkre megy a klímavédelem, ha az adott ország törvényhozói úgy döntenek. A németeknél például november közepén elfogadtak egy klímavédelmi tervet, és nem is tagadják, hogy náluk ez nagy fogyasztói áremelkedést hoz a fűtő- és üzemanyagoknál, de a repülőjegyek is drágulni fognak.

Minden magyarnak 170 ezer forintjába kerülne az EU terve

Nem vitás, hogy csökkenteni kell a szén-dioxid-kibocsátást, a kérdés az, hogy ennek a terheit ki viselje; a magyar kormány álláspontja az, hogy fizessenek a szennyezők, a multinacionális vállalatok és a nagy országok – mondta Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette: a kitűzött cél, az EU karbonsemlegességének elérése 2050-ig Magyarországnak 50 ezer milliárd forintjába kerülne, azaz minden egyes magyar számára minden évben 170 ezer forintba.

Magyarország jobban teljesít klímaügyben, mint Nyugat-Európa

Magyarország azon 21 ország közé tartozik a világban, ahol 1990 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás és az energiafelhasználás is csökkent, 32, illetve 15 százalékkal.

2018-ban a GDP-növekedés Magyarországon 4,9 százalék volt, míg a kibocsátás 0,6 százalékkal csökkent. Magyarország vállalta, hogy a karbon-mentes villamosenergia-termelés részaránya 2030-ig 90%-ra emelkedjen, amelyet a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével, valamint átfogó közlekedészöldítési programmal kívánunk elérni.

Az 1990 előtti időszakhoz képest Magyarország 32%-kal csökkentette üvegházhatású gáz kibocsátásait, ezzel az unióban a 9. helyen áll. Hazánkban az egy főre eső üvegházhatású gáz kibocsátás továbbra is messze az EU-átlag alatt van. Egy főre vetítve az EU-ban a 6. legjobb kibocsátási mutató a miénk: 6,3 tonna/fő/év. A német például 10,94 tonna, a holland 11,51 tonna. Az USA-ban 20,13 tonna, Szaúd-Arábiában pedig 25,7 tonna ugyanez a mutató. Az áramtermelés 60%-a széndioxid-kibocsátás-mentes, 50% származik nukleáris, 10% megújuló energiából.

Így Magyarország gond nélkül teljesíteni tudja az Unión belüli 2030-as klímacéljait. Ezzel szemben az előrejelzések alapján egyes nyugat- európai tagállamok – mint Írország, Németország, Ausztria, Luxemburg, Finnország – a meglévő intézkedésekkel nem fogják tudni teljesíteni a 2030-as kibocsátás-csökkentési céljaikat.

A magyar feltételek, hogy elfogadjuk a klímavédelmi terveket:

  1. Ne az emberekkel fizettessék meg a klímavédelem árát, fizessenek azok, akik a legnagyobb klímarongálók: a nagyvállalatok és a nagy szennyező országok. Ők húzzák a legnagyobb hasznot a növekvő szén-dioxid kibocsátásból.
  2. Nem emelkedhet a családok által fizetett energia és az élelmiszerek ára.
  3. Nem a szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt, hiszen a gazdagabb országok nagyobb szennyezők. Ezért ragaszkodunk a kohéziós pénzek megtartásához.
  4. Az atomenergia támogatása nélkül nem létezik hatékony kibocsátás csökkentés. Ezért az atomenergia használatát nem korlátozni, hanem támogatni kell.

És ezeket olvastad már?