A béremelések éve az idei – mutatjuk, ki mennyivel keres majd többet!

EGÉSZSÉGÜGY

Az egészségügyi szférában az év elejétől emelkedett a szakdolgozók fizetése. Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere ugyanakkor már most bejelentette, jövőre még tovább emelkedhet az egészségügyben dolgozók bére.

„A folyamat egy több évig tartó program első állomása, hiszen az orvosok fizetése 2023-ra átlagosan két és félszeresére emelkedik majd”

– erősítette meg a tárcavezető.

PEDAGÓGUSOK, BÖLCSŐDEI DOLGOZÓK

Orbán Viktor miniszterelnök először tavaly októberben beszélt a Kossuth Rádióban arról, hogy idén 10 százalékkal emelik a tanárok bérét. A kormányfő azonban már akkor sietett leszögezni, hogy ez csak egy kezdeti béremelést jelentene, mivel jelenleg a költségvetés ennyit enged, de 2023-ban jöhet egy komolyabb bérrendezés a pedagógusoknál. Januártól újabb húsz százalékkal emelkedik a bölcsődei dolgozók bére is a gazdasági növekedésnek köszönhetően.

RENDVÉDELMI DOLGOZÓK

Szintén a kormányfő jelentette be, hogy január elsejétől növekszik a rendvédelmi dolgozók bére is. Ennek értelmében 10%-os béremelésről döntött a kormány a katonák és rendőrök esetében, ezen kívül hathavi fizetésüket fegyverpénz formájában is kézhez kapják.

NYUGDÍJ

A korábbi tervektől eltérően idén nem 3, hanem 5 százalékos lesz a nyugdíjemelés. Orbán Viktor korábban a Parlamentben emlékeztetett: 2002-2010 között 4 százalékkal csökkent a nyugdíj reálértéke, míg 2010 óta 10 százalékkal nőtt. A kormány arról is döntött, hogy idén februárban a nyugdíjasok nem a 13. havi nyugdíj két heti részét kapják meg, hanem a teljes összeget.

Az említett szférákon kívül még emelik a kulturális dolgozók, a közszolgáltatónál dolgozók, a közmunkások fizetését is. Emellett jelentősen emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum.

Magyarország növekedése az idén hat százalék fölött lesz, a foglalkoztatásban jobban állunk, mint a járvány előtt, elkerültük a tömeges magán-, családi és vállalati csődöt, és van esély arra is, hogy újra csökkenő pályára állítsuk az államadósságot – összegezte az idei évet a Mediaworks Hírcentrumának adott interjújában Varga Mihály.

A pénzügyminiszter a Magyar Nemzet pénteki számában közölt interjúban emlékeztetett, hogy a járvány előtti évtizedet Magyarország adósságcsökkentésre és a növekedési tényezők megerősítésére használta fel, így a világjárvány okozta gazdasági visszaesés ellensúlyozására a kormány költségvetési átrendezéssel tudott keresletet generálni, bér- és beruházási támogatásokat adni. Nem kellett külső pénzügyi mentőöv, a magyar államháztartás képes volt háromezermilliárd forintot előteremteni. Emiatt azonban megugrott a hiány és az államadósság, de ez történt Európa más országaiban is – tette hozzá.

Varga Mihály reagált Surányi György volt jegybankelnök kritikájára is, aki egyebek közt azt kifogásolta, hogy az egyensúlyi mutatók, feltételek rosszabbul állnak, mint korábban. A pénzügyminiszter kijelentette: minden európai uniós ország megszenvedte és még szenvedi a 2020-2021-es gazdasági visszaesést, amely kétszer akkora erejű volt, mint a megelőző világválság 2008-2009-ben. Véleménye szerint a gazdasági mutatóinkat összehasonlítva más országokéval, Magyarország nem áll rosszul. Megjegyezte, hogy Magyarország GDP-hez viszonyított adósságállománya jóval alacsonyabb az uniós átlagnál, és most azon dolgoznak, hogy újra csökkenő pályára kerüljön.

Beszélt arról is, hogy a sikeres újraindítás után a magyar gazdaság teljesítményét már kisebb mértékben szükséges állami beruházásokon keresztül is ösztönözni. Ezért az egyensúlyi pályához való gyorsabb visszatérés érdekében egy év végi kiadási plafont húzott a kormány, 350 milliárd forinttal növelve ezzel az idei pénzügyi tartalékokat, a jövő évi költségvetésben pedig egyes állami beruházások átütemezésével 755 milliárd forint megtakarítást ér el. Ezzel a lépéssel kisebb hiány és így kisebb adósságállomány érhető el.

Hozzátette: nem tart attól, hogy az állami beruházások elhalasztása fékezheti a következő év gazdasági növekedését, továbbra is jóval öt százalék fölötti növekedéssel számol 2022-re. Hozzátette, hogy az Európai Unió legmagasabb, 27,5 százalékos beruházási rátája a magyar gazdaságban van.

A tárcavezető közölte: a tartalékokat úgy növeli a kabinet, hogy közben jut forrás a 13. havi nyugdíjra, a családi adó-visszatérítésre, a 25 év alattiak adómentességére, a munkát terhelő adók 750 milliárd forintos csökkentésére és a béremelésekre is.

Az egyensúlyi mutatók javításával Magyarország felkészültebb lehet a világgazdasági kockázatokkal szemben, erősödik a pénzügyi stabilitás, tovább javulhat a befektetői megítélés – összegezte a tárcavezető.