Magyar Péter a feleségével "agresszív, megfélemlítő, fenyegető" volt

POLITIK
Létrehozva: 2020.06.04.

Hatályát veszti-e Trianon? Szabad-e tengeralattjárót építenünk? Amit csak kevesen tudnak a diktátumról

Száz éve írták alá a békeszerződést.

  • Így ért véget a Magyar Királyság
  • A nagyhatalmak Horthy Miklóssal képzelték el a békekötést, aki az akkor létrejött király nélküli királyságot vezette kormányzóként. Az angolok irtóztak a Monarchia esetleges újraéledésétől, ezért kikötötték, hogy Habsburg semmiképpen nem foglalhatja el a magyar trónt. 1920. február 2-án megtiltották a Habsburgok visszatérését a hatalomba.

    Fotó: Facebook

  • Apponyi Albert megpróbálta a lehetetlent
  • A magyar delegáció lehetőséget kapott, hogy észrevételeket fűzzön a békeszerződéshez. Rengeteg magyar szakértő dolgozott éjt nappalá téve a tényleges etnikai határok megmutatásán. Apponyi Albert is annak reményében mondott beszédet Trianonban, hátha meg tudja változtatni a békeszerződésben kijelölt határokat.

  • Esélyünk sem volt beleszólni
  • Látszólag érvelhettünk a békeszerződés igazságossága és ésszerűsége ellen, a brit és az olasz politikusokat sikerült is a magyar delegációnak valamelyest meggyőznie, de a dokumentumon túl sokat nem lehetett változtatni. Felmerült az eredeti szöveg módosításának kérdése, de a magyarok nélkül mérlegelték. A magyar delegáció és a kormány kétségbeesetten, de minden remény nélkül keresett diplomáciai kapcsolatokat és segítséget. Talán nem véletlenül Neuillyben szállásolták el a küldötteinket, így teljes mértékben elvágták őket másoktól, hogy véletlenül se tudjanak szövetkezni.

  • Lengyel és magyar, a két jó barát
  • A magyar kormány a lengyel kormánnyal próbált együttműködni, hogy igazságosabb békét kényszerítsenek ki az antantból. A magyar vezetőség felajánlotta segítségét a bolsevizmus elleni harcban, amit a lengyelek elutasítottak, mert épp a Szovjetunióval akartak tárgyalásokat kezdeményezni, de már a gesztus elegendő volt ahhoz, hogy a lengyel külügyminiszter megígérje támogatását.

  • A jugoszláv kormány megkaparintotta a pécsi széntermelést
  • Az újonnan megalakult Jugoszlávia komoly lobbizásba kezdett a déli határról. Azt kérték, hogy 5 éven át Jugoszlávia részesedjék a pécsi szénkitermelésből. Ezt a bizottság 1920. január 8-án elfogadta, de elvetette a hozzá fűzött jugoszláv feltételeket.

  • Úgy akartak acélt és fát, hogy nem maradt, amiből adjunk
  • Magyarországot arra kötelezték, hogy többek között épületfát és acélt szállítson a nagyhatalmaknak, miközben a területvesztés miatt nem volt miből előállítania az adott mennyiséget. Erre az “apróságra” Gróf Apponyi Albert is kitért, aki hangsúlyozta, hogy az ország erdőinek 89%-át és a bányák 90%-át elcsatolták Magyarországtól.

  • Ezek az országok is aláírták a trianoni békeszerződést
  • Az első világháború győztes hatalmain kívül olyan országok is aláírták a békeszerződést, amelyekre álmukban sem gondoltunk volna. Az megjelentek között ott volt Charoon sziámi herceg, Kuba, Nicaragua, sőt még Panama diplomatája is, hiszen kapcsolatban álltak az egykori Monarchiával.

  • Szándékosan jelentéktelen politikusokat választottak a szerződés aláírásához
  • Horthy Miklós 1920. márciusában kinevezte Simonyi-Semedam Sándor kormányát, a szerződést két követ, Benárd Ágost népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ írta alá. A választás azért esett rájuk, hogy semmiképp se rangos és ismert politikushoz kötődjön a béke aláírása.

  • Nagy- vagy Kis-Trianon az igazság?
  • Rengeteg DVD-borítón, tankönyvben, sőt még enciklopédiákban is a kis-trianoni palotát nevezték meg, mint a béke aláírásának helyszínét. Ez azonban számos történész szerint helytelen, hiszen a versailles-i kastély kertjében van egy kis és egy nagy palota. A Kis-trianoni palota alkalmatlan lett volna a békediktátum aláírásához, hiszen ott nincs akkora terem, ahol az összes diplomata elfért volna. Egyre több szakértő szerint a nagy palota volt a helyszín, ezen belül is az 57 méter hosszú, 7 méter széles folyosó, a Galérie des Cotelle.

    Fotó: Rex Features

  • Clemenceau pikkelt magyar menyére, ezért darabolta fel Magyarországot
  • A francia miniszterelnök, Georges Clemenceau fia, Michel 1901-ben feleségül vette az akkor 18 éves Michnay Idát. Két gyermekük született, de később a házasságuk tönkrement. A legenda szerint a miniszterelnök ellenszenve Magyarország iránt 1906 és 1909 között erősödött meg, amikor függetlenségi-ellenzéki koalíció kormányzott Magyarországon, de akadnak olyan feltételezések is, hogy Clemenceau el akarta csábítani a menyét, és mivel Ida ellenállt, megerőszakolta. Habár ennek írásos nyoma nincs, és az sem bizonyítható, hogy a béke aláírásához a személyes ellenszenve is hozzájárult, történészek mégsem zárják ki, hogy ez a magánéleti incidens szerepet játszott abban, hogy a francia miniszterelnök kegyetlenül elbánt a magyarokkal.

  • Szűzlányokkal operáltak a románok Párizsban
  • A legenda szerint a románok annak érdekében, hogy jobb feltételeket csikarjanak ki a párizsi békekonferencia diplomatáiból, 16 gyönyörű szűzlányt küldtek a versailles-i palotához, hogy a francia miniszterelnök kedvében járjanak. Habár Clemenceau ekkor töltötte be a 78. életévét, elképzelhető, hogy nem tudott ellenállni a különös ajándéknak...

  • Románia szakította a legnagyobbat
  • Magyarország elveszítette a kétharmadát. A világháború előtti körülbelül 300 ezer négyzetkilométerről 93 ezer négyzetkilométerre csökkent a területe. Abba kevesen gondolnak bele, hogy a Romániához csatolt területek önmagukban nagyobbak (103 ezer négyzetkilométer), mint amekkora Magyarország lett a világháború után.

    13. A soproni népszavazáson tolongtak az emberek, leszakadt a lépcső

    Sopron virágzó és polgárosodó magyar város volt, többségében német anyanyelvű lakossal. Ennek ellenére az 1921-es népszavazás után sikerült a magyar területhez csatlakoznia, így elnyerte a Leghűségesebb Magyar Város címet. A szavazás napján annyi ember érkezett a helyszínre, hogy alig lehetett megmozdulni. A Széchényi téren lévő szavazóhelyiség lépcsőházában összeomlott alattuk a lépcső.

    14. Pozsonyban alig volt szlovák, mégis megkapták

    Pozsony lakosságának többségét is német anyanyelvű polgárok tették ki (a magyarok aránya Sopronban 44%, Pozsonyban 40% volt). Pozsony környékén 1910-ben ugyan éltek szlovákok, a városban azonban alig. Etnikai alapon Ausztria joggal követlehette volna a várost, de a győztes hatalmak úgy gondolták, a csehszlovák államnak is juttatni kell egy fővárosszerű nagyvárost.

    15. A vörös térkép precizitása megdöbbentő

    A Teleki Pál által készített vörös térkép a nagy-magyarországi etnikumok ábrázolását tartalmazta. A térképen a magyar nemzetet vörössel jelölte. Teleki ennek a térképnek a segítségével érvelt amellett, hogy az antanthatalmak által húzott határok nem egyeznek meg az etnikai határokkal, de azt kevesen tudják, hogy ez a térkép adta a korabeli Kárpát-medence legprecízebb etnikai ábrázolását.

    16. Tilos tengeralattjárót építeni és használni

    A békeszerződés külön kitért a hadihajózási rendelkezésekre, és a 124. cikkben megtiltotta Magyarország számára, hogy tengeralattjárót építsen vagy szerezzen be. Ironikus, hiszen Magyarország nem is tudott volna tengeralattjárót használni, hacsak nem a Balatonon...

    17. A feldarabolás részleteiben nem értettek egyet a győztesek

    A határok konkrét helyén sokat civakodtak a nyugati vezetők. Az Egyesült Államok és Olaszország méltányosabb határokat akart, Franciaország volt a legellenségesebb, a szerb, román és cseh-szlovák követeléseket támogatta. Nagy-Britannia valahol a két álláspont között foglalt helyet.

    18. Akadtak, akik kiálltak a magyarok mellett

    1920 májusában az angol alsóházban petíciót indított legalább 60 képviselő, mert igazságtalannak tartották a békeszerződést. Kérvényezték a trianoni szerződés beiktatásának eltörlését, de hiába.

    Fotó: Wachsler Tamás

    19. Egyes elcsatolt területek önállóvá akartak válni

    Több apróbb állam lehetősége is felmerült a feldarabolódott Magyarország területén. A Felvidéken például Léván vetődött fel az az ötlet, hogy egy Palóc Magyar Köztársaságot kéne alapítani. Erre nem sok esély volt, a felvidéki magyarok mégis szentül hittek benne. Úgy tervezték, a palóc állam létrejötte után szorosan együtt működnek majd az újonnan megalakult magyar köztársasággal, és később egybeolvadnak.

    20. A Trianon utáni menekülthelyzet válságos volt

    Gróf Bethlen István visszaemlékezése szerint az elcsatolás utáni időszakban naponta 300-500 magyar menekült érkezett az országba, maguk mögött hagyva mindent, feladva a teljes egzisztenciájukat. Rengeteg menekülő vált vagonlakóvá és tartotta fent magát szénlopásból.

    21. Iskolai tornaterem padlója alá rejtették el a műtárgyakat

    A magyar múzeumok is bajba kerültek. 25 múzeumból érkeztek műtárgyak Budapestre, de voltak olyan intézmények, ahonnan nem tudtak kimenekíteni semmit. Temesváron például egy helyi iskola tornatermének padlója alá ásták el a múzeum legértékesebb tárgyait azzal a szándékkal, hogy majd később kimenekítik az anyaországba.

    22. Benárd Ágoston tiltakozása jeléül állva írta alá a szerződést

    A békeszerződés aláírásakor Drasche-Lázár Alfréd és Benárd Ágoston képviselték Magyarországot. A küldöttség 1920. június 3-án érkezett Párizsba és másnap délután 4 óra 30 perckor kezdődött el a ceremónia. Drasche-Lázár Alfréd, Alexandre Millerand francia miniszterelnök kérésére ülve írta alá a szerződést. Benárd Ágoston azonban nem volt hajlandó ülve aláírni, és tiltakozása jeléül inkább állva teljesítette a rá bízott nehéz feladatot.

    23. A vörös térkép egyik megalkotója Albánia királya akart lenni

    Nopcsa Ferenc geológus, paleontológus és albanológus Teleki Pállal együtt készítette el a híres vörös térképet, mindössze hat hét alatt. Nopcsának kalandos élete volt. 18 évesen a húga által véletlenül talált dinoszaurusz-leleteket azonosította, a maradványokat Magyarosaurusnak nevezte el. Később rengeteget utazott Európában és így ismerte és szerette meg az albán kultúrát. Az Osztrák-Magyar Monarchia diplomatájaként és kémeként is dolgozott, majd amikor 1912-ben Albánia függetlenné vált, az újonnan létrejött állam élére váratlanul királyként is bejelentette az igényét.

    24. Az utolsó pillanatban változtattak az aláírás helyszínén

    A béke aláírásához, mint potenciális helyszín, a trianoni palota csak az utolsó pillanatban került szóba az antant hatalmak között. Kezdetben az volt a terv, hogy Neuilly-ben írják alá a Magyarországgal kötött szerződést, éppen ott, ahol előtte Bulgáriával.

    25. Apponyi négy nyelven adta elő védőbeszédét

    Apponyi Albert egykori miniszter, a magyar diplomáciai delegáció vezetője 1920. január 16-án tartott védőbeszéde igazi szónoki bravúrnak számított, komoly hatást gyakorolt az antant hatalmak vezetőire. Lloyd George, Nagy Britannia miniszterelnöke például így emlékezik vissza a híres magyar felszólalásra: “Apponyi beszéde szónoki remeklés volt, amit elegáns francia, zamatos angol és perfekt olasz nyelven adott elő”. A beszéd körülbelül 70 percig tartott, de sajnos nem tudott fordulatot hozni.

    26. Az utolsó reménysugár Lloyd George brit miniszterelnök volt

    Gróf Apponyi Albert védőbeszéde után a nagyhatalmak 1920 márciusi, londoni külügyminiszteri ülésén Lloyd George brit miniszterelnök próbált kiállni a magyar érdekek mellett. Francesco Nitti olasz miniszterelnökkel közösen felvetettek egy esetleges határmódosítást Magyarország javára. A brit miniszterelnök megerősítette Apponyi érveit, és közölte: közel 3 millió ember anyaországtól való elszakítására készülnek az antanthatalmak. Hozzátette: “ez nyilvánvalóan igazságtalanság, amit helyre kell hoznunk.”

    27. A református egyházat is több részre szakította a béke

    Rengeteg református élt a világháború előtti Magyarország területén. Ausztriában 26 ezer magyar közül 4 ezer, Csehszlovákiában 1 millió ember közül 217 ezer, Romániában 1 millió 600 ezer közül 700 ezer, Jugoszlávia területén 460 ezer kintrekedt magyar közül körülbelül 50 ezer református volt. A legnagyobb fejtörést az Erdélyi Református Egyház okozta, ez ugyanis teljes egészében átkerült Romániához. A Tiszántúli Egyház kerületének például döntenie kellett, hogy csatlakoznak-e az erdélyi egyházkerülethez vagy önálló életet kezdenek. Debrecen továbbra is jelentős református központként működött, azonban a Romániához csatolt területek miatt ez a harmónia felborult.

    28. Erdélyt már Trianon előtt elvesztettük

    Az első világháború meglepő fordulatának számított, amikor Románia a Központi Hatalmaktól váratlanul az Antanthoz csatlakozott. Természetesen nem alku nélkül és ingyen... Nagy volt a csali, hisz nekik ígérték Erdélyt, a Bánságot, a Partiumot, Máramarost és Bukovinát is. Erdély sorsa tehát már ekkor, a világháború alatt megpecsételődött.

    29. Erdélyt 1918-ban véglegesen Romániához csatolták

    Az Antanttal való egyezkedés után végül 1918 december 1-én mondták ki Erdély Romániával való egyesülését. A gyulafehérvári nagygyűlés a magyarság beleegyezése nélkül hozta meg a határozatot. 10 nappal később a bukaresti kormány elfogadta a törvényt, amely örökre kimondta Erdély egyesülését Romániával. Az erdélyi magyarok még reménykedtek, hogy a békekonferenicán igazságosabb döntés születik – de hiába.

    30. Nem fogja a trianoni békeszerződés hatályát veszteni 2020 június 4-én

    Egy közkedvelt legenda szerint 2020. június 4-én hatályát veszti a trianoni szerződés. De a szerződés nem tartalmazott semmilyen időkorlátot, ráadásul nem veszítheti hatályát, ugyanis már nincs is érvényben! Hogy ez mit jelent? 1947. február 10-én, amikor az ország aláírta a második világháború utáni párizsi békeszerződést, és minimális különbségekkel új határokat jelöltek ki Magyarország számára, a trianoni szerződés érvényét vesztette. Habár az anyaországtól elcsatolt magyar területek sorsa tragikus, objektíven nézve nincs semmilyen lehetőség arra, hogy visszaszerezzük a Trianonban elvesztett országrészeket.

    Ez is érdekelhet

    origo.hu

    Ezek a legmegbízhatóbb használt autók, magyar kötődésű modell is dobogóra került

    origo.hu

    Bezárta a lakásba Varga Juditot a tomboló Magyar Péter

    borsonline.hu

    Kezdődik az asztrológiai újév: ezekre a csillagjegyekre lesz brutális hatással

    mandiner.hu

    Szoboszlai egyetlen mozdulattal bolondot csinált a manchesteri világsztárból (VIDEÓ)

    ripost.hu

    Mindenkit meglepett Kulcsár Edina, bejelentette a nevet

    magyarnemzet.hu

    Menekülnek az emberek Budapestről, mutatjuk, merre mennek

    origo.hu

    Leleplező vallomások: Zelenszkij teljesen megőrült, kirobbanthatja a III. világháborút

    travelo.hu

    Új, közvetlen buszjárattal érheted el Budapestről ezt az európai nagyvárost

    she.life.hu

    A felfázás mögött több van, mint gondolnád ( hirdetés)

    ripost.hu

    A fejét is elfordítja, csúnyán kihasználta Magyarország egyik leggazdagabb emberét a barátja

    life.hu

    Kommunikálj nyíltan és őszintén: ne hagyd, hogy emiatt tönkremenjen a párkapcsolatod (hirdetés)

    ripost.hu

    Csillogtak a szemek: talpig feketében, nem akárhol jelent meg Benedek Tibor özvegye, Epres Panni

    Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
    Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
    Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
    -

    További cikkek

    INSIDER

    Hová lett a pénz? Csődben a város, Budapest baloldali vezetése a duplájára nőtt iparűzési adót is eltüntette

    INSIDER

    Jonathan 94 tagú német-afrikai családja után évente 1,5 millió eurót markol fel a német államtól

    INSIDER

    Hatalmas nyomás alatt a lengyel kormány: az év legnagyobb tüntetésére készülnek a gazdák

    INSIDER

    Emmanuel Macron összevissza beszél, háborúba sodorná Európát

    INSIDER

    "Senkinek sem kívánom ezt a fájdalmat" – horrorbaleset helyszínén történt újabb tragédia Csótnál

    INSIDER

    Mindenki erre várt már: hatalmas fordulat áll be időjárásunkban

    INSIDER

    "Mi lesz így a kislányával?" - 4 éves gyermeket hagyott maga után Szabina

    INSIDER

    "Gyomoridegem van, amikor arra kell mennünk" – Rettegnek a helyiek a 41-es főúttól