Így kapcsolódik egybe Karácsony és Gyurcsány politikája

Erről a Magyar Nemzetnek Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány elemzője beszélt.

Karácsony Gergely közzétette a gazdasági programját, amelyből világosan kirajzolódik, hogy először miért a The Economistnak adott interjút, és csak utána ment le Nyírtassra, hogy kezeit tördelve a magyaroknak is bejelentse: vállalja a miniszterelnök-jelölti „megméretést”. Karácsony Gergely a többi között fájlalja, hogy az Orbán-kormány nem mond igent a globális adóra, amelynek bevezetésével Magyarország elveszítené az előnyét a befektetésekért folytatott adóversenyben.

– A globális adót Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke erőlteti azért, mert Amerikában nem tudják előteremteni az adósságfinanszírozáshoz szükséges pénzt. Ehhez arra van szükségük, hogy a Donald Trump idején csökkentett társasági adót megemeljék. De bocsánat, nekünk ehhez mi közünk? Azért emeljünk adót, azért legyünk versenyképtelenek, mert az amerikai liberálisok annak idején kiengedték az ország cégeit Kínába? Trump visszacsalogatta a vállalkozásokat, most meg Biden ezeket akarja megadóztatni, de ebbe az egész világot bevonná. Ehhez asszisztálna Karácsony Gergely, aki miniszterelnökként lemondana az ország függetlenségének jókora szeletéről – mondta a Magyar Nemzetnek Boros Imre közgazdász.

A miniszterelnöki aspiráns programja a következőt is rögzíti: „A válság nyerteseitől szolidaritást várunk el a válság veszteseivel szemben, ezért a válság időszakára egyszeri szolidaritási adót vetünk ki azokra a nagyvállalatokra, amelyeknek a válság alatt is nőtt a nyereségük.” Azaz: büntetné azokat a cégeket, amelyeket nem viselt meg a válság. Tehát ha a válságot kibírták, akkor egy balliberális kormány előállítja részükre is a válsághelyzetet. – Ez nem más, mint a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kottája. A pénzügyi szervezet javasolja ugyanis, hogy vessenek ki az országok extraadót erre a körre – jelezte Boros Imre. – Nem szabad visszamenni a valutaalap karjaiba, mert úgy segít, hogy a víz alá nyom. Ravaszul, de végül rákényszerít a megszorításokra, arra, hogy inged-gatyát odaadd a nyugati befektetőnek, vállald a magas kamatokat. Mindehhez rá­adásul szándéklevelet írat veled, mintha te akarnád –magyarázta a szakértő. Karácsony Gergely azt is közölte, hogy megszüntetné az egykulcsos szja-rendszert. Aki többet keres, többet adózna. Tehát büntetné a többletmunkát és azt, aki ebből megérdemelten jobban él.

– Ez a globalista szemlélet, mert amíg mindenben kiszolgálná a nagyhatalmak igényeit, a saját népét megsarcolná. A bérből és fizetésből élők lennének ennek a vesztesei. Ehhez vegyük hozzá azt, amit Surányi György volt jegybankelnök a minap jelzett, miszerint magasabb kamatokra lenne szükség. Így térnénk vissza ahhoz a világhoz, amikor mindenki jól járt Magyarországgal, csak a hazai lakosság és a hazai vállalkozói kör nem – emelte ki a közgazdász.

Amikor Karácsony Gergely interjút adott a The Economistnak, ahhoz a lap egy grafikát is tett. Azon az átvágott határvédelmi kerítés szerepelt. Boros Imre szerint nem is kérdés, hogy Karácsony Gergely abban is kiszolgálná a nagyhatalmak érdekeit, hogy beengedi a migránsokat. – Ehhez is rengeteg pénz kell. Ha évente százezer bevándorlónak adunk zöld utat, az a magyar költségvetésnek évente hatszázmilliárd forintjába kerülne – hangsúlyozta a közgazdász. Boros Imre végül megjegyezte: Karácsony Gergely gazdasági programja mindezeken túl egy vagdalkozás, amelynek semmi köze nincs a valósághoz. Az Orbán-kormány alatt ugyanis folyamatosan nő az életszínvonal, olyannyira, hogy válságban is emelkedett a bérek vásárlóértéke. Erre korábban soha nem volt példa – fogalmazott a közgazdász.