HARCÉL

Vissza akarná hozni a régi utcaneveket Bauer Tamás

Karácsony Gergely győzelmét követően gőzerővel folyik a bukott balliberális világ restaurációs próbálkozása. Vasárnapi posztjában erre erősített rá Bauer Tamás, aki egyenesen a budapesti közterületek visszanevezéséről írt. Nyilvánvaló: nem véletlenül szólalt meg a Demokratikus Koalíció politikusa – írja az Origo.hu.
  • Szerző: Ripost

A bukott SZDSZ-es, ma már DK-s politikus posztjában úgy fogalmazott, hogy vissza kell adni a budapesti közterületeknek a 2010 előtti nevüket. Konkrétan meg is nevezte, szerinte miket kellene visszanevezni: a Széll Kálmán térből megint Moszkva teret, a II. János Pál pápa térből újra Köztársaság teret, valamint a Széchenyi István térből ismét Roosevelt teret kell csinálni.

„E három tér elnevezésének kiemelkedő politikai jelentősége van, teljesen függetlenül attól, hogy mit gondolunk Széchenyiről, Széll Kálmánról és II. János Pálról. Változatlanul bízom benne, hogy előbb-utóbb visszakapják 2010 előtti nevüket.” – álmodozott a Gyurcsány-párti politikus, aki úgy látja, „csupa rokonszenves döntéssel kezdte főpolgármesteri munkáját a győztes Karácsony Gergely.”

Kifogásolta ugyanakkor, hogy az új városvezető újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, nem kíván utcanévtáblákat cserélni, amikor szerinte néhány esetben szükség lenne erre. Bár nem kell Bauer Tamásnak idegeskednie, mert ha figyelmesen végigolvassa az Index propagandainterjúját, Wass Albert nácizásakor már kiderül, hogy Karácsonytól nem áll távol a névháború.

A DK-s politikus által kijelölt három tér a kommunista rezsim alatt kapta a Moszkva, a Köztársaság, és Roosevelt neveket. A rendszerváltás után sokáig nem nyúltak az elnevezésükhöz, Tarlós István 2010-ben kezdődő városvezetése alatt azonban lecserélték a szocialista ízű utcanév táblákat.

Visszanevezné a II. János Pál teret Köztársaság térré Bauer

Érdemes megnézni kik jöttek helyettük! Széll Kálmán magyar politikus, a dualizmus korának egyik legtehetségesebb pénzügyminisztere és miniszterelnöke volt. II. János Pál pápa 1978-tól haláláig a katolikus egyház feje volt, a hívők közül sokan őt tartják az egyház történetének legkarizmatikusabb vezetőjének. Széchenyi Istvánt, a „legnagyobb magyart” nem kell bemutatni: politikus, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere volt.

Bauer nemcsak budapesti utcanévtáblákat cserélgetne, hanem szobrokat is. Szerinte a Szent István parkban nem Szent István, hanem Lukács György szobrára van szükség. Mint ismert, Lukács György kommunista filozófus az I. világháborút követő rövid kommunista diktatúra (Tanácsköztársaság...) közoktatásügyi népbiztosa volt.

Karácsony Gergely egyébként alig néhány nappal főpolgármesterré választása után sort kerített Bajnai Gordon, volt miniszterelnökkel való találkozójára, Lamperth Mónika egykori belügyminiszterből főjegyzőt csinálhat, és felmerült annak a lehetősége, hogy Gyurcsány Ferencnek irodája lesz a Városházán. De ott van Karácsony körül Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc kommunikációs vezetője, Gál J. Zoltán, sőt, Gyurcsány szóvivője, Batiz András is.