HARCÉL

Szijjártó: Soha nem leszünk Európai Egyesült Államok

Egyes nyugat-európai országok szocialista típusú gazdaságpolitikával akarják megtörni Közép-Európa versenyelőnyét – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán az MTI-nek a lengyelországi Krynicában rendezett gazdasági fórumon.
  • Szerző: ripost

Szijjártó „szocialista típusú gazdasági javaslatoknak” minősítette, hogy Nyugat-Európából követelik az adók harmonizációját, az adósságok közösségiesítését. Ha a javaslatok életbe lépnének, gyakorlatilag „agyonvágnák a közép-európai térség és az egész Európai Unió versenyképességét”.

Amennyiben az adóharmonizáció életbe lépne, ez adóemelést jelentene Magyarországon. „Az utolsó leheletünkig küzdeni fogunk Európában az adóharmonizáció ellen” – mondta a miniszter.

Az adósságok közösségiesítéséről elmondta: ez semmi mást nem jelentene, minthogy „egyes, felelőtlen gazdaságpolitikát folytató országok” adósságát más uniós országoknak kellene átvenni. Rámutatott: Magyarországon az utóbbi években folyamatosan csökkent az államadósság.

Kifejtette, a korábbi strukturális reformoknak és „bátor reformlépéseknek köszönhetően” Közép-Európában a kontinens legalacsonyabb adói vannak, itt a legvonzóbbak a beruházási feltételek. Közép-Európa az egész földrész gazdasági motorjává vált, éppen ezért egyes nyugat-európai országok úgy kívánják csökkenteni a közép-európai versenyelőnyt, hogy szocialista típusú bürokratikus intézkedéseket próbálnak áterőltetni az Európai Unióban.

Az EU-t viszont akkor lehet újra versenyképessé tenni, ha belül is engedik a versenyt – mondta a miniszter, s hozzátette, az unión belüli gazdasági verseny egyértelműen Magyarország és Közép-Európa érdeke.

Az EU-n belüli versenyt Szijjártó Péter a krynicai fórum szerdai programját megnyitó plenáris ülésen is említette, azon hét pont egyikeként, amelyeket teljesíteni kell ahhoz, hogy Európa erős legyen a globális versenyben.

Második versenyképességi előfeltételként a miniszter az európaiak biztonságának szavatolását nevezte, veszélyesnek minősítette Brüsszel migrációs politikáját, és aláhúzta az uniós határvédelem fontosságát.

Harmadik pontként a keresztény kultúra és identitás védelmét említette. „Olyan vezetőket akarunk látni az EU élén, akik készek prioritásként kezelni a keresztény örökséget, mert Európa a keresztény értékeken alapszik”.

A negyedik előfeltételről elmondta: a 2022 utáni uniós költségvetésről becsületes vitát kell folytatni az uniós alapokról. Aláhúzta: ezekre az eszközökre a közép-európai országok azért is jogosultak, mert vállalásaiknak megfelelően, az uniós belépés után, beengedték a nyugati cégeket, amelyek ebből erőteljesen profitálnak. Hangsúlyozta: a térségbe irányuló uniós eszközök hetven százaléka visszatér a nyugat-európai országokba.

Fotók: MTI

A Szijjártó Péter által felsorolt ötödik pont szerint erős Európa csak erős tagállamokon, erős nemzeteken alapulhat. „Soha nem egyezünk bele, hogy ”Európa Egyesült Állama„ legyünk, nem engedünk az önazonosságunk lemondását célzó nyomásnak” – jelentette ki.

A hatodik pontban a miniszter az uniós bővítésről beszélt. „Hiszünk benne, hogy akkor vagyunk erősebbek, ha többen vagyunk” – jelentette ki. Sajnálatosnak minősítette a brit kilépést, és szorgalmazta a nyugat-balkáni országok integrációjának gyorsítását.

Utolsó követelményként Szijjártó Péter a kettős, „hazug” mérce kiküszöbölését említette, kifogásolva ennek alkalmazását Lengyelország és Magyarország esetében.