POLITIK

Győzzük le a vírust, de az ország maradjon működőképes

A járvány második hullámában is fenn kell tartani az ország gazdasági működőképességét, ezért újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket vezet be a kormány – mondta a pénzügyminiszter. Varga Mihály a tervekről elárulta: szóba jöhet célzott adócsökkentés és az építőipari beruházások támogatása is.
címkék:
  • Szerző: Ripost

A Magyar Nemzet szombati számában megjelent interjúban Varga Mihály azt mondta:

a kormány egyik legfontosabb feladata jelenleg az, hogy gazdaságilag is garantálja az ország működőképességét.

Ehhez egyrészt bizonyos ágazatokban – például a turizmusban és az építőiparban – élénkíteni kell a keresletet, másrészt meg kell óvni a munkahelyeket, harmadrészt gondoskodni kell új termelési lehetőségekről, támogatni kell a befektetéseket. Végül figyelemmel kell lenni arra, hogy a válságkezelésre fordított állami milliárdok a hatékony és a versenyképes gazdasági megoldásokat támogassák – jelentette ki a pénzügyminiszter. Arról is beszélt, hogy segíteni kell az állami és a magánberuházások kivitelezését, ennek egyik módszere lehet az építőipar helyzetbe hozása.

A járvány első hullámakor eredményesen léptettek életbe célzott adócsökkentéseket a válság sújtotta ágazatokban, ilyen megoldások újbóli bevezetésére szintén van lehetőség, a hitelmoratórium meghosszabbítása pedig segítheti az átmenetileg nehéz helyzetbe kerülő családokat és vállalatokat – mondta Varga Mihály.
A finanszírozásról azt mondta: lehetőség van arra, hogy uniós forrást használjanak fel számos olyan állami beruházásra, amelynek számláit a magyar költségvetésből tervezték kifizetni, ide az útépítésektől a kórházfelújításokig számos fejlesztés tartozhat.

A mostani időszak egyik legfontosabb feladata emellett a tartalékok minél nagyobb mértékű felhalmozása, ma ugyanis senki nem látja és tudja biztosan, meddig tart a fertőzés kiváltotta gazdasági hatás

- szögezte le Varga Mihály.

A jövő évre három forgatókönyvvel számolnak: ha a vakcina 2021 második negyedévében már rendelkezésre áll, akkor 4-5 százalékkal nőhet Magyarország gazdasága – mondta a miniszter, megjegyezve: ez egy optimista forgatókönyv.

Ha az oltóanyag a jövő év közepe felé sem lesz meg, és a védőoltások nem kezdődnek meg, akkor a pesszimista számításaink szerint előfordulhat, hogy a nullánál alig nagyobb növekedést jegyezhetünk fel. Elképzelhetőnek tartunk egy harmadik lehetőséget is: eszerint lesz vakcina, de az elhúzódó kilábalás miatt csak 3-4 százalék körül alakulhat a GDP-növekedés

- mondta.

Az idei számokkal kapcsolatban Varga Mihály kijelentette: bár a tavaszi gazdaságvédő intézkedések eredményt hoztak, azok sem elegendők ahhoz, hogy Magyarország kivonja magát a világgazdaság negatív folyamatai alól, így idén 5-6 százalékkal eshet vissza a magyar GDP, ehhez 7-9 százalékos költségvetési hiány társulhat, az államadósság pedig az év eleji 66 százalékról a GDP 76-78 százalékára emelkedhet.

Meghosszabbítják a hitelmoratóriumot!

A Gazdaságvédelmi Operatív Törzs ülésén a következő döntéseket jelentették be:

  • A kormány meghosszabbítja a háztartásoknak nyújtott hitelmoratóriumot néhány társadalmi csoport esetén január 1-től további 6 hónapig. (Gyermeket nevelő családok, nyugdíjasok, munkanélküliek, közfoglalkoztatottak).
  • A cégeknek, vállalkozásoknak jelentkezniük kell, ha meg kívánják hosszabbítani a moratóriumot. Amennyiben a bevételük több, mint 25 százalékkal csökkent, élhetnek a moratórium lehetőségével.
  • A gyermekeseknek, nyugdíjasoknak, munkanélkülieknek, közfoglalkoztatottaknak automatikusan meghosszabbítják a moratóriumot. Semmit nem kell tenniük, nekik akkor kell felkeresniük a bankjukat, ha a moratórium ellenére fizetni szeretnének.
  • A háztartási és vállalkozási hitelek esetén, melyeket a járvány előtt vettek fel az érintettek, 6 hónapra felmondási tilalmat rendel el a kormány.

Amit a hitelmoratóriumról feltétlenül tudni kell

Sokaknak kifejezetten jól jött a hitelmoratórium márciusi bevezetése. A koronavírus-járvány miatt számos munkavállaló vesztette el az állását, ami egyébként is komoly teherrel járt, a rendelkezésnek köszönhetően viszont eggyel kevesebb problémára kellett összpontosítani – az eredeti tervek szerint a moratórium 2020. december 31-ig van érvényben, akik hitelt vettek fel, azoknak addig nem kell fizetniük a törlesztést.

A moratóriumot automatikusan vezette be a kormány, vagyis kifejezetten kérni kellett, ha valaki nem kívánt élni vele. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai alapjána lakosság és a vállalatok a hitelállomány 40-50 százalékánál igényelték a moratóriumot.

Ez azt jelenti, hogy az érintettek jó része tudta, sőt kifejezetten akarta fizetni a hitelét a moratórium dacára. Az intézkedéseknek köszönhetően becslések szerint 2000 milliárd forintot költhettek a hitelesek törlesztés helyett valami másra – a teljes állomány 3600 milliárd forint lett volna.

A moratórium idején törleszteni nem kell, de a bankok a kamatot felszámolják. A konstrukció úgy lett kialakítva, hogy a törlesztőrészletek nem emelkedhetnek meg – kivéve természetesen a változó kamatozású hiteleket, ám azok kamata egyébként is módosulhat a kamatperiódus lejártával. Vagyis a bankok nem csaphatják hozzá a felgyűlt kamatot a tőketartozáshoz kamatos kamatot számolva. A moratórium idején meg nem fizetett törlesztőt és a kamatokat évente egyenlő részletekben kell megfizetni. A futamidő így persze meghosszabbodik.

 

Ripost előfizetés banner

címkék:
Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?