kulcsár edina
Fej fej mellett végeztek a német szövetségi választásokon szociáldemokraták (SPD) és az uniópártok (CDU/CSU) – derült ki a szavazóhelyiségből kilépők megkérdezésén alapuló úgynevezett exit poll felmérések alapján.
Az eddigi nagykoalíciót alkotó pártok hozzávetőleg 25-25 százalékot zsebeltek be. Ezzel az SPD nagyjából hozta a közvélemény-kutatások jóslatait, a jobbközép uniópártok viszont a vártnál valamivel jobban teljesítettek, de még ezzel is történelmük legrosszabb eredményét érték el.
A harmadik helyen sem született meglepetés, 15 százalékkal a Zöldek futottak be. A bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) 11 százalékot, a Szabaddemokrata Párt (FDP) ugyancsak 11 százalékot szerzett, ezzel nagyjából megismételték 2017-es szereplésüket. A négy évvel ezelőtti választási adatokkal összevezve kijelenthető, hogy
a balközép pártok lettek a voksolás nyertesei.
Az SPD 4,4 százalékot, a Zöldek 5,9 százalékot, az FDP szerény 0,5 százalékot tudott erősödni.
Valószínűleg részben a szélsőbaloldali Die Linke (Baloldal) kárára, amely 4,2 százalékot gyengült, és az 5 százalékos bejutási küszöbön táncol.
A német exit poll felmérések általában meglehetősen precízek, bár elemzők korábban arra figyelmeztettek, a koronavírus-járvány miatt leadott sok levélszavazat miatt idén valamelyest torzíthatnak. A választások végeredményére csak hétfőn lehet számítani, de még vasárnap határozottan körvonalazódni fognak az erőviszonyok.
Az első eredmények alapján még semmi nem dőlt el, de valószínű a baloldali fordulat. Ahogy azt korábban lapunk is megírta, öt-hat kormányalakítási forgatókönyv közül most az első kettő szerint a Zöldekkel és a liberális FDP-vel fognának össze a szociáldemokraták vagy a CDU/CSU. Úgy tűnik, ezt lehetővé is tenné a politikai matematika, három alakulat összefogásával könnyedén meglehet a koalícióhoz szükséges többség.
Az SPD már ki is jelentette, hogy kormányzásra készülnek, és jelöltjüket Olaf Scholzot látnák szívesen a kancellári székben.
A CDU/CSU sem tette még le a fegyvert, azt ígérték, megpróbálnak kompromisszumra jutni a Zöldekkel és a szabaddemokratákkal. – Mindent megteszünk, hogy kormányt alakítsunk a CDU vezetésével – ígérte Armin Laschet, az uniópártok kancellárjelöltje. Úgy vélte, a szavazók egyértelműen a baloldali kormány ellen tették le a voksukat.
– Egyértelműen erősödtünk, de nehéz igazán örülnöm ennek
– értékeltek a Zöldek, utalva arra, hogy néhány hónappal ezelőtt még vezették is a közvélemény-kutatásokat.
A Zöldek a szociáldemokraták és a CDU/CSU felé is nyitottak.
Az FDP a párt elnöke, Christian Lindner meghatározása szerint a CDU/CSU természetes szövetségese.
A politikus vasárnap este a ZDF-nek azt mondta, hogy a demokratikus pártoknak minden körülmények között tudniuk kell tárgyalni a lehetséges kormányzati együttműködésről, de az biztos, hogy egy CDU/CSU-Zöldek-FDP koalíciót több közös pont – politikai elképzelés, törekvés – kötné össze, mint egy SPD-Zöldek-FDP összetételű koalíciót. – Ugyanakkor bármilyen tárgyalás előtt be kell várni a választási végeredményt és a párt vezető testületeinek határozatait – tette hozzá.
Christian Lindner hozzátette, hogy mivel pártja és a Zöldek programja között vannak a legnagyobb eltérések, ezért először nekik kell megállapodniuk arról, hogy miként kormányozhatnak együtt. Annalena Baerbock, a Zöldek társelnöke és kancellárjelöltje egyetértett a javaslattal.
Valószínűleg a következő hetekben, talán hónapokban élénk koalíciós tárgyalásokra lehet számítani. A két legnagyobb párt vezetője is arról beszélt, hogy karácsonyi lezárnák a folyamatot. Addig Angela Merkel az ügyvivő kormány élén marad Németország élén.
„Megszűnik az a becsontosodott időszak, amelyet az elmúlt 16 évben Angela Merkel alatt tapasztalhattak a németek
– értékelte a tegnapi választások eredményeit Werner Patzelt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért által szervezett választási esten. A Drezdai Műszaki Egyetem professor emeritusa rámutatott: már nem lehet fentről jövő paranccsal kormányozni, bármilyen is lesz a Bundestag jövőbeni összetétele, ennek a választásnak a vesztese a jobbközép CDU/CSU szövetség, és a nyertese a szociáldemokrata SPD. A professzor kifejtette, hogy ez többek között abból is látszik, hogy a jobbközép uniópártok nem kezelték jól a migrációval és a bevándorlással kapcsolatos kérdéseket, amelynek eredményeképp sok jobbközép választó átpártolt az AfD-hez (Alternatíva Németországnak).
Emlékeztetett, hogy a CDU/CSU elfelejtette azokat a célokat, amelyeket korábban képviseltek.A professzor hozzátette, hogy a német alkotmány lehetőséget biztosít a kisebbségi kormányzásra is. Holm Putzke, a Passaui Egyetem professzorát megdöbbentette, hogy a CDU/CSU szövetség vezetője, Armin Laschet annak örült, hogy sikerült megakadályozniuk egy baloldali kormányalakítást. Szerinte egy néppártnak ez nem lehet az egyedüli igénye.Kiemelte, hogy a szövetséget érvágás érte, ugyanis több ezer választót veszített.Mint mondta, a jobbközép választók úgy érezték, hogy fontos kérdésekről nem kérték ki a véleményüket, ami frusztrálta őket. A kudarc okát abban látta még, hogy CDU/CSU-nak nem sikerült kellően mobilizálni a szavazótáborát, ugyanis sokan otthon maradtak. Putzke hozzátette, hogy a lehetséges koalíciós tárgyalások akár az új évig is eltarthatnak. Michael Winzer, a Konrad-Adenauer-Stiftung magyarországi képviseletének vezetője is egyetértett abban, hogy egyelőre nehéz a helyzetértékelés, mert minden lehetséges a koalíció szempontjából. Úgy látta, kérdéses, hogy ha lesz új koalíció, lesz-e irányváltás, de hangsúlyozta, hogy mind a CDU/CSU, mind az SPD a stabil külpolitikában érdekelt. Azzal kapcsolatban, hogy a német választás milyen hatással lesz Magyarországra, Mráz Ágoston Sámuel kifejtette, hogy a fej fej melletti eredményeket látva akár a nagykoalíció is megvalósítható, ugyanakkor még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni. A Nézőpont Intézet igazgatója kiemelte, hogy figyelemre méltó volt az, amikorArmin Laschet a választási küzdelemben kijelentette, hogy Magyarország és Lengyelország nélkül nem tudják elképzelni az Európai Uniót.Tehát ha Lachet lesz a kancellár, egy jó és pragmatikus kapcsolatra számíthatunk. Mráz Ágoston Sámuel hozzátette, hogy ha Scholz lesz a kancellár, még az is elképzelhető, hogy a magyarországi választási kampányban is részt venne, támogatva a magyar baloldali jelöltet.