Az adatok helyességét az úgynevezett VISSZADO nyilatkozat megtekintésével ők is ellenőrizhetik – jegyezte meg. Hozzátette, hogy a többi szülő is nagyon egyszerűen a pénzéhez juthat, csak ki kell tölteniük a VISSZADO-t, amelyen az adó-visszatérítés 2022. február 15-i kiutalásához szükséges adatokat kell feltüntetni.
December 7-ig több mint 380 ezer nyilatkozat érkezett,
de még vannak, akiktől a családi adóvisszatérítéshez adatokat vár a Nemzeti Adó- és Vámhivatal – ismertette Izer Norbert.
Mint mondta, a napokban azoknak a szülőknek küld tájékoztatást az adóhivatal, akik a családi adókedvezményt év közben érvényesítik, így az adóvisszatérítésre is jogosultak, de a kiutaláshoz szükséges legfontosabb információ (jellemzően a bankszámlaszám vagy a pénz postai kézbesítéshez szükséges cím) nem áll rendelkezésre.
2022. február 15-ig minden dolgozó gyermekes szülő visszakapja az idén levont személyi jövedelemadót, a levont ekho kétharmadát, valamint a kata negyedét, ám ehhez a kiutalást teljesítő adóhivatalnak tudnia kell arról, hogy ki jogosult adóvisszatérítésre, és ennek összegét milyen belföldi bankszámlaszámra vagy postai címre kéri kiutalni – nyomatékosította az államtitkár.
A VISSZADO-nyilatkozat kitöltése csak néhány perc, de aki ezt idén elmulasztja, az csak jövőre, az szja bevallásában kérheti a családi adóvisszatérítést,
vagyis nem 2022. február 15-ig kapja vissza az idei adóját, hanem a 2021-ről szóló szja-bevallás benyújtásától számított harminc napon belül, de legkorábban március 1-től.
Ráadásul azok, akik az idén megspórolják a nyilatkozat kitöltésére fordított néhány percet, jövőre némi többletfeladattal fognak szembesülni, hiszen az adóhivatal által elkészített bevallási-tervezetet ki kell egészíteniük a kiutalási adatokkal – húzta alá Izer Norbert.
Jövőre minden tizedik magyar forint közvetve vagy közvetlenül a családokhoz kerül – jelentette ki Simon Attila István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának szociális ügyekért felelős helyettes államtitkára egy békéscsabai konferencián.
Megjegyezte, a szociális ellátások valamelyik formáját naponta több mint hatszázezren veszik igénybe; a tanya- és falugondnoki rendszer például hungarikumnak számít.
Az eredményekről szólva elmondta,
szociális gyermekétkeztetésre a 2010-es 31 milliárd forint helyett 87 milliárdra nőtt az állami támogatás összege.
Az ápolási díj 2010-ben 15 milliárd forint volt, jövőre már 58 milliárd lesz; a gyermekek otthongondozási díjának összege január 1-jétől 200 ezer forintra nő. 2010-ben a szakellátás 12 százaléka volt egyházi fenntartású, ma az 50 százaléka. 2020-ban 59 ezer idős ember számára biztosították az idősek bentlakásos ellátását, csaknem 81 milliárd forint értékben.
Hozzátette, napjainkban 23 ezer gyerek nem a saját családjánál nevelkedik, 70 százalékukat már sikerült nevelőszülőknél elhelyezni. A 12 évnél fiatalabbak esetén az arány csaknem 90 százalékos.
Simon Attila István emlékeztetett, a szociális területen dolgozók alapbére és ágazati pótléka – fenntartótól függetlenül – 20 százalékkal nő jövőre; az átlagbérük a 2010-es 137 ezer forint helyett 370 ezer lesz.
Beneda Attila családpolitikáért felelős helyettes államtitkár a konferencián arról beszélt, hogy
2010 óta a családokra mint a nemzet építőköveire tekintenek; ettől remélik a demográfiai fordulatot, „amely megteremti a nemzet önfenntartását”.
Hangsúlyozta, 2022-ben meghaladja a 3500 milliárd forintot a családtámogatásra költött forrás, ez a GDP több mint 6 százaléka. Európában egyedül Franciaország „vetekszik” a magyar családpolitikai rendszerrel – jegyezte meg.
Azt mondta, bár 1980 óta csökken az ország népességszáma, a csökkenés üteme az utóbbi években kicsivel mérséklődött; a teljes termékenységi arányszám a kormányváltáskori 1,23-ról 1,57-re nőtt.
Tavaly 40 éves csúcsot döntött a házasságkötések száma, miközben csökkent a válásoké. A különböző családtámogatási intézkedések hatására 123 ezer gyerek született meg – sorolta az eredményeket. Úgy fogalmazott: „
erre van szüksége egy épülő és újraépülő nemzetnek.”
Beneda Attila kiemelte: néhány családpolitikai intézkedés példa nélküli világszerte. Ezek között említette a négy gyermeket nevelő nők élethosszig tartó adómentességét vagy a nagyszülői gyed lehetőségét. Jövőre új elem lesz a 25 év alattiak szja-mentessége és a családok szja-visszatérítése – tette hozzá.
Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár előadásában azt mondta, vannak eredményei a tíz éve tartó felzárkózási programoknak:
a vállalt 450 ezer helyett már több mint egymillióval sikerült csökkenteni a szegénységben és kirekesztettségben élők számát.
Országos és célzott, egyes településekre szabott programokkal (Biztos kezdet gyerekházak, roma szakkollégiumi rendszer, tanodák) sikerült elérni, hogy a romák foglalkoztatottsága 26-ról 46 százalékra nőtt; az óvodába íratás náluk 92 százalék feletti.
A helyettes államtitkár emlékeztetett, Magyarország már a második, tízéves roma stratégiát fogadta el és unió-szerte egyedülálló, hogy a kormány „áll az ügy mellé”. Így sikerült elérni, hogy egy-egy kezdeményezésből, programból törvény legyen, hazai támogatásúvá váljon, és így szociális szolgáltatássá erősödjön – hangsúlyozta.
A konferenciát szervező Tegyünk az Élhető Magyarországért Egyesület 2013 óta foglalkozik a társadalmi egyenlőtlenségek leküzdésével, motivációs és életvezetési tanácsadással, hátrányos helyzetű tanulók támogatásával.
