POLITIK

Erdő Péter: Az Eucharisztikus Kongresszus fontos üzenetetet közvetít

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson tapasztalt „szelíd egységet” szorgalmazott Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.
címkék:
  • Szerző: RIPOST

Erdő Péter a vértanú Szent Istvánról elnevezett, a római magyarok templomaként ismert bazilikában mutatott be misét vasárnap.

Erdő Péter a napi evangéliumi szakaszhoz fűzött homíliájában a krisztusi közösségről beszélt. Úgy vélte, bátran ki kell mondani, hogy Krisztus egyháza nem zárható földi határok közé.

Hozzátette, hogy a Krisztussal való kapcsolatot tekintve senki sem lehet „közömbös”: személyes kapcsolatról van szó, van aki találkozik Krisztussal, van aki elutasítja, de ilyenkor nem létezhet semlegesség„. Kijelentette, amikor egy szervezethez, közösséghez tartozunk, akkor Jézus fontosabbnak tekinti az emberi viselkedés lényegi tartalmát, mint a címkét vagy az elnevezést.
Ezért nem helyesli azt a szűkös gondolkodást, amely elutasítja és nem becsüli meg azokat, akik nem tartoznak a mi csoportunkhoz. Sokszor átéljük ezt a helyzetet plébániai vagy lelkiségi csoportjainkban. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy aki nem jár a mi baráti társaságunkba, kiránduló csoportunkba, különleges összejövetelünkre, az nem is igazi keresztény vagy katolikus (..) Lehet, hogy messziről érkeznek. Lehet, hogy a valláshoz most kezdenek félénken visszatérni” – mondta Erdő bíboros.
Hálát adott a szeptember 5. és 12. között Budapesten rendezett 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusért (NEK), amelyet a magyar katolikus egyház története felejthetetlen eseményének nevezett.
Mert az Eucharisztia körül különböző stílusok, lelkiségi mozgalmak, nemzetiségek gyűltek össze szép harmóniában, olyan szelíd egységben, amire még a nem katolikus keresztények is felfigyeltek (...) Fontos üzenet ez korunk egyháza számára. Nem a saját struktúráinkra kell a legtöbb figyelmet fordítanunk, hanem magára Krisztusra, aki bizalmat, erőt, derűt ajándékoz szorongástól és acsarkodástól kínzott korunk számára„ – jelentette ki a bíboros.

A Mindszenty József bíboros egykori címtemplomaként ismert Santo Stefano Rotondo bazilikában bemutatott misén Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke, Német László megyéspüspök, a vajdasági Nagybecskereki Egyházmegye főpásztora, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) egyik új alelnöke, Tóth Tamás, az MKPK titkára, Kocsis Fülöp görög katolikus érsek, metropolita, valamint a Rómában szolgáló magyar papok koncelebráltak.
A misén többek között részt vett Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára.

 

A Jézussal való találkozás példaképeiként említette az államalapító Szent Istvánt és Árpád-házi Szent Erzsébetet Ferenc pápa az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséjén mondott beszédében a budapesti Hősök terén vasárnap.

Ferenc pápa a hívőkhöz fordulva azt mondta, engedni kell, hogy a találkozás Jézussal az eucharisztiában átalakítson bennünket, ahogyan átalakította a nagy és bátor szenteket, akiket tiszteltek, mint Szent István és Szent Erzsébet is. Csakúgy, mint ők, mi se elégedjünk meg a kevéssel: ne érjük be egy olyan hittel, amely csak a szertartásokból és az ismétlésekből él- tette hozzá.

Az egyházfő megjegyezte, a NEK egy út végét jelenti, de „legyen még inkább egy kiindulópont”. Homíliáját Ferenc pápa kérdéssel kezdte, azt firtatva, mit és kit jelent Isten minden egyes ember számára. A pontos választ nem a katekizmus alapján, hanem személyes életünkkel kell megadni – mondta az egyházfő. Hangsúlyozta, az eucharisztia emlékeztet bennünket, kicsoda Isten, és ezt nem szavakkal teszi, hanem kézzelfoghatóan megmutatva, hogy „Isten a megtört kenyér, a keresztre szegezett és másokért odaajándékozott szeretet”.

Ferenc pápa többször megismételte, hogy a kereszt sohasem volt divatos, sem régen, sem napjainkban, pedig „benső gyógyulást” hoz. Úgy látta, a kereszt miatti vita és küzdelem nem más, mint összeütközés Isten logikája és a világ logikája között. Isten logikája az alázatos szeretet. Isten útja távol áll minden kényszertől, magamutogatástól és diadalittasságtól, mindig a másik javát keresi, egészen önmaga feláldozásáig. A másik oldalon viszont ott van az „emberi gondolkodás”, a világ logikája, amely ragaszkodik a megbecsüléshez és az előjogokhoz, a kedvező megítélést és a sikert keresi. Az egyházfő hozzátette, „nem abban áll a különbség, hogy ki a vallásos és ki nem. A lényegi különbség a valódi Isten és az énünk istene között van”. „Jót tesz nekünk, ha szentségimádást végzünk az eucharisztia előtt (...) szánjunk rá időt” – jelentette ki Ferenc pápa, aki a mise végén elmondta a vasárnap déli Úrangyala-imádságot.

címkék:
Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?