POLITIK

Brüsszel nem akar pénzt adni a kerítésre

Jelezték: az Európai Bizottság megkapta Orbán Viktor migrációs témájú levelét.
  • Szerző:

„Az Európai Bizottság megkapta Orbán Viktor migrációs témájú levelét, hamarosan válaszolnak is a magyar miniszterelnöknek” – jelentette be a testület illetékes szóvivője szerdán Brüsszelben.

EZEKET OLVASTAD MÁR?

Európai Bizottság, Brüsszel
Fotó: Pixabay.com

Mint azt a Magyar Nemzet írja: a szóvivő elmondása szerint Ursula von der Leyen elnök és a bizottság álláspontja hosszú ideje ismert és világos a kérdésben, eszerint nem finanszíroznak kerítéseket uniós pénzből.

Ahogy arra a bizottság részéről emlékeztettek, Von der Leyen elnök október 22-én egy hasonló kérdésre adott válaszában már leszögezte: az EU nem ad pénzt falakra és szögesdrótokra. A bizottsági elnök az októberi uniós csúcstalálkozón adta az említett nyilatkozatot.

„Az EU pénzügyi eszközökkel támogatja a határvédelmet, de ezeket nem lehet kerítésépítésre fordítani”

– mondta akkor.

Szerdán Brüsszelben a szóvivői szolgálat részéről a magyar miniszterelnök levelére reagálva azt is hozzátették: nem az a kérdés, hogy az EU támogatja-e a külső határok védelmét, hiszen erre rendelkezésre állnak uniós források. „A kérdés az, hogy a kerítésekre jár-e pénz” – szögezték le az EB tavaly meghirdetett migrációs csomagját is szóba hozva. Mint a szóvivő fogalmazott, a csomagban lévő elemek is lehetővé teszik, hogy az uniós értékek alapján, a közösségi joggal összhangban védjék a külső határokat. Ismert, a migrációs paktumnak jelentős az elutasítottsága a tagállamok között.

Orbán Viktor: A törékeny stabilitás a külső határok védelmének eredménye

Ahogy arról a beszámolt, a miniszterelnök a súlyosbodó migrációs válság margóján fordult az Európai Bizottság elnökéhez. Az Ursula von der Leyennek címzett levélben azt írta: jelenleg Európa „törékeny stabilitása” Magyarországnak és vele együtt az EU külső határait sikeresen védő tagállamoknak köszönhető.

Fotó: Facebook

„A magyar határvédelmi intézkedések az utóbbi időszakban mintaadóvá váltak. Látható, hogy 2021-ben Magyarország mellett Görögország, Spanyolország, Bulgária, Szlovénia, Észtország, Litvánia, Lettország és Lengyelország is határvédelmi akadályokat épített vagy épít fel.”

– írta, arra szólítva fel az Európai Bizottságot, hogy térítse meg a magyar határvédelmi intézkedések költségeit.

Orbán Viktor emlékeztetett arra is, hogy a legutóbbi uniós csúcstalálkozón maguk az országvezetők kérték fel az Európai Bizottságot arra, hogy tegyen javaslatot az uniós jogi keretrendszer módosításaira ahhoz, hogy a külső határokat védő tagállamok – így Magyarország is – tehermentesüljenek. „Ezeket a változtatásokat a fizikai akadályok múltbeli és jelenlegi költségeinek megtérítése mellett kell elvégezni” – szögezte le a magyar kormányfő.

A Magyar Nemzet beszámolt róla: az októberi EU-csúcson főleg nyugati államok részéről érveltek a határzárak direkt finanszírozása ellen. Angela Merkel német kancellár mellett Xavier Bettel tartozott az ellentáborhoz. „Szégyellném magam, ha látnék egy 'készült az EU finanszírozásával' feliratú kerítést” – mondta a luxemburgi kormányfő a brüsszeli értekezletet követően.

Levélben fordult tizenkét uniós ország belügyminisztere az Európai Bizottsághoz, valamint a féléves szlovén EU-elnökséghez, szorgalmazva, hogy módosítsák a Schengen határvédelmi kódexet, elfogadottá és EU-finanszírozhatóvá téve a külső határon a kerítésépítést.

A „fizikai határok” elfogadásáért lobbizó miniszterek közös dokumentumát – amely az „EU-szabályozás új realitásokhoz történő igazítása” címet viseli – a brüsszeli Euractiv látta és tudósított róla. A levelet Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország és Szlovákia tárcavezetői írták alá, és a bizottság belügyekben és külső határvédelemben illetékes tagjainak, Margaritisz Szkínász alelnöknek és Ylva Johansson belügyi biztosnak, valamint a féléves szlovén elnökség belügyi tárcavezetőjének, Alex Hojsnak címezték.

A „tizenkettek” érvelése abból indul ki, hogy a tagországok között a személyek szabad, határellenőrzés nélküli belső mozgását biztosító Schengen-rendszer integritása és zavartalan működése csak akkor tartható fenn, ha szavatolt a belső biztonság, aminek viszont fontos tényezője a külső határok lehető leghatékonyabb ellenőrzése és védelme.

Az utóbbiakra zúduló illegális migrációs nyomás, valamint egyes esetekben a migránsok felhasználása a szomszédos országokra gyakorolt politikai nyomás érdekében, együttesen „közös, EU-szintű megoldást tesz szükségessé” – folytatódik a közös levél érvelése. Amely egyebek között

arra a következtetésre jut, hogy fizikai határzárak (kerítések) kialakítása a külső határvonalon „egyaránt szolgálja az Európai Unió és a migrációs nyomásnak kitett tagállam érdekeit”.

Ha viszont ez így van, akkor az ily módon elismert határvédelmi megoldás EU-költségvetési finanszírozása is prioritást kellene, hogy élvezzen – mutattak rá a levelükben.

Aminek kapcsán sajtójelentések emlékeztettek, hogy midőn május-júniusban megszaporodott Fehérország európai uniós határain a Lukasenka-rendszer által bátorított, szervezett és odaszállított közép-ázsiai és afrikai menekültek száma, az érintett uniós országok pénzügyi támogatásért fordultak az Európai Bizottsághoz fizikai határzár építése érdekében.

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?