BOZÓT

Kiderült, miért ástak nagyobb gödröt a korrupt sírásók

Félmillió forintot is spórolhattak azok a gyászolók, akik 50-100 ezer forintot toltak a sírásók zsebébe. Tarlós István utasítására a Budapesti Temetkezési Intézet öt temetőben is vizsgálatot indított a megvesztegetett sírásók miatt, akik a hivatalosnál nagyobb sírgödröt ástak és béleltek ki.
  • Szerző: Ripost

Zsebbe ment az 50-100 ezer forint a sírhely előkészítését végzőknek, akiknek a pluszpénzért az előírtnál nagyobb sírt kellett ásniuk, s azt ki is kellett bélelniük – erről szóltak szólnak a Budapesti Temetkezési Intézet (BTI) vezérigazgatójához érkező, név nélkül tett bejelentések.

Az idén 100 éves BTI-hez 13 temető tartozik, melyek közül először négy, majd öt temetőben indított vizsgálatot Horváth József vezérigazgató. Tarlós István főpolgármester a kipattant botrány kapcsán teljes körű kivizsgálást rendelt el.

Képünk csak illusztráció!

 

Titkos kriptákra szólt a megbízás

A utánajárt: vajon kinek és miért ér meg több tízezer forintot egy, az átlagosnál nagyobb, ráadásul bélelt sír?

„A bélelés hallatán nem nejlont vagy textilt, hanem betontéglákat, zsaluköveket kell elképzelni, azok miatt kell a szélesebb sírgödör. Pont, mint a kriptáknál” – mondja a -nak Máté Zoltán temetkezési vállalkozó, majd így folytatja: „Ezek a megoldások abban segítenek, hogy a koporsó ne szennyeződjön, ne sérüljön, s tulajdonképpen egyáltalán ne érintkezzen a földdel. De az szabály, hogy minden ilyen típusú temetést dokumentálni kell!” – hangsúlyozta a szakember.

Képünk csak illusztráció!

 

Drága a kripta, és nincs is elég kriptahely

Egy kriptához többek közt építési engedélyre, illetve kriptanyitási engedélyre is szükség van, a költségei pedig sok százezer forinttal meghaladják a hagyományos koporsós temetést. Információink szerint ráadásul – helyhiány miatt – egyre kevesebb engedélyt adnak ki kriptára. A által megkérdezett, név nélkül nyilatkozó szakemberek szerint akár félmillió forintot is megspórolhattak, akik némi kenőpénzt bevetve, a hivatalos utat megkerülve készíttettek ilyen „hamis” kriptát.

Képünk csak illusztráció!

Téglával, kőlapokkal kibélelik a nagyobb sírhelyeket

„Bizonyos hagyományok követésekor a koporsó nem érintkezhet földdel. Ilyenkor a kripta lenne a legcélszerűbb, ám sokan nem engedhetik meg maguknak ezt az akár milliós nagyságrendű temetkezési módszert. Ilyenkor eshet meg, hogy hagyományos sírhelyes temetésnél valamivel mélyebbre és szélesebbre ássák a sírt. A 2 méter mély sírban 1 méteres magasságig kibélelik falazó téglával a gödröt. A koporsó ebbe az alsó részbe kerül, a tetejét lapokkal lezárják, és erre kerül mintegy egy méternyi földréteg. Így elkerülhető, hogy a koporsó földdel érintkezzen” – magyarázta lapunknak egy Somogy megyei temetkezési vállalkozó.

 

A temetéskor titokban összetolható falapokkal fedik le a koporsót

A temetéskor úgy marad titokban a módszer, hogy amikor a koporsót leengedik, és kihúzzák a köteleket, ügyesen összetolják a koporsó fölött a már előkészített falapokat – egy mozdulat az egész, a gyászoló tömeg nem vesz észre semmit, és már szórhatják is rá a földet, mintha egy szokványos temetésről lenne szó – azt már csak a temetést megrendelők és a sírt előkészítők tudják, hogy nem csupán egy klasszikus koporsó, hanem egy egész bélelt, titkos kripta rejtőzik a föld alatt. Vannak, akik egész építményeket húznak fel a föld alatt csempével, járólappal – persze szintén felárral, ami zsebbe megy…

Képünk csak illusztráció!

 

Vizsgálódik a Budapesti Temetkezési Intézet

Az ügy kapcsán megkerestük a BTI-t, hogy megtudjuk, melyik öt fővárosi temetőnél merült fel a korrupciógyanú, s tettek-e rendőrségi feljelentést. Kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ. A hivatalos közleményükből annyi derül ki, hogy „az öt temetőt érintő vizsgálatot ki kell terjeszteni az év elejétől induló sírkőállítási és gondozási tevékenység dokumentációjának tételes átvizsgálására, melyet szeptember 30-ig tudnak elvégezni”.