POLITIK

Börtönbiznisz: első lépésként június 15-ig felfüggesztik a kifizetéseket

A kormány célja, hogy megállítsa a börtönbizniszt, amely mára több milliárdos iparággá vált – mondta az igazságügyi miniszter csütörtökön az Országgyűlésben.
  • Szerző: RIPOST

Varga Judit közölte: a börtönviszonyok miatti kártalanítások azonnali felfüggesztését követően a nemzeti konzultáció eredménye alapján olyan új szabályozást alkotnak, amely megszünteti az eddigi igazságtalan gyakorlatot, és elsődlegesen az áldozatok, a sértettek és hozzátartozóik érdekeit helyezi előtérbe.

A miniszter a kormányzati fellépés első lépéseként említette a törvényjavaslatot, amely rendelkezik a kifizetések felfüggesztéséről az új szabályozás elfogadásáig, június 15-ig.

Második lépésként a kormány kész arra, hogy a nemzeti konzultáció eredményeként olyan jogszabályokat alkosson, amely az áldozatok jogait helyezik előtérbe. A miniszter közölte, a börtönzsúfoltság megszüntetése érdekében legkésőbb szeptember 30-ig biztosítani kell, hogy a büntetés-végrehajtási intézmények átlagos kihasználtsága ne haladja meg a 100 százalékot.

Szólt az előterjesztés azon részéről is, hogy a visszaélések elkerülése érdekében a jövőben a kártalanításként megállapított összeg főszabályként a büntetés-végrehajtási intézet által kezelt letéti számlára érkezik. Kifizetés ügyvédi letéti számlára nem teljesíthető – mondta.

Kitért arra, hogy a börtönviszonyok miatti kártalanítási perek hosszú ideig szinte ismeretlenek voltak a magyar jogrendszerben, az ezekkel összefüggő perek száma még az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt is elenyésző mennyiségű volt.

Az elmúlt időszakban azonban egyes külföldről finanszírozott szervezetek és a velük együttműködő jól ismert ügyvédi irodák felismerték a strasbourgi kártalanítási ügyekhez kapcsolódó pénzszerzési lehetőséget – hangoztatta. Hozzátette: az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a kártalanítási rendszer ebben a formában a visszaélésre is lehetőséget ad.

A közvéleményt megrázó bűncselekmények elkövetői milliós nagyságrendű kártérítéshez juthattak, miközben az áldozatok és hozzátartozóik igényérvényesítése nem kellően hatékony – mondta.

Ismertetése szerint a börtönviszonyok miatti kártalanítási ügyekben 12 680 határozat született, amely közel kilencmilliárd forintot vont el a költségvetésből; ebből mindössze 10 százaléknyi összeg került a sértettekhez, a kifizetések 61 százaléka pedig ügyvédi irodák letéti számláira érkezett.

 

Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?