kulcsár edina
Felmerült a gyanúja, hogy a francia Belső Biztonság Főigazgatóságának egyik embere, egy – a hírszerzésnél dolgozó – tiszt beépített emberként segített Radouane Lakdimnak a 2018. március 23-i Aude-ban, Carcassonneban és Trèbes-ben elkövetett terrortámadásokban, melyekben hárman életüket vesztették és tizenhatan megsebesültek. A támadót agyonlőtték.
A Belső Biztonság Főigazgatóságának dolgozóján kívül hét másik gyanúsított is van az ügyben – írja a V4NA hírügynökség – , ám az ő esetükben nem merült fel, hogy közük lehet a lövöldözéseknél használt gyilkos fegyverhez, a 7,65 mm-es Ruby típusú pisztolyhoz, míg a hírszerzésnél dolgozó tiszt, aki rendszeresen kapcsolatban állt a lövöldözővel a Telegram chatprogramon keresztül, könnyedén beszerezhette a fegyvert.
Ráadásul a terrorista egyik barátja azt állítja, hogy Lakdim azzal dicsekedett nem sokkal a támadás előtt, hogy sikerült fegyvert szereznie a „katonától”. A támadó egy másik barátja pedig azzal vádolja a hírszerzés volt munkatársát, hogy segített Lakdimnak fegyvercsempészetben, amiből ő is szépen profitált.
Az iszlámra áttért hírszerzési tisztet terrorista bűnszövetségben való részvétellel vádolják, valamint azzal, hogy fegyvert biztosított terrortámadáshoz. A férfi mindezt tagadja, állítása szerint nem tudja, hogy került a merénylőhöz a fegyver. Kihallgatása során azzal mentegetőzött, hogy a támadás elkerülhető lett volna, és ő tulajdonképpen csak azért tartotta a kapcsolatot Lakdimmal, hogy információkat gyűjtsön róla, amiket havonta egyszer továbbított a vele foglalkozó ügynököknek egy bizalmas protokoll szerint.
A gyanúsított azt állítja, hogy már jóval a merényletek előtt, 2014-ben jelezte feletteseinek a terrorista radikalizálódását, valamint azt is jelentette, hogy Lakdim Szíriába akart menni, feltehetően azzal a szándékkal, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz. Állítása szerint a terrorista egyre radikálisabban viselkedett mind kijelentéseit, mind tetteit illetően. Meggyőződése volt, hogy fel kell venni a harcot a hitetlenek ellen. Itt felmerül a kérdés, hogy ha a hírszerzésnek ilyen információk voltak a birtokában, akkor a Belügyminisztérium miért nem tett semmit a társadalomra különösen veszélyes egyénként nyilvántartott Lakdim megfékezésésre? A hírszerzés egy másik munkatársa szerint azonban ez nem igaz, Lakdim ugyanis szándékosan titkolta radikalizálódását, ez is a terve része volt.