Létrehozva: 2022.01.27.

Az USA nem küld csapatokat Kelet-Ukrajnába

Az Egyesült Államok moszkvai nagykövete szerdán átadta Washington írásos válaszát Moszkva biztonsági garanciákra vonatkozó javaslataira.

Az Egyesült Államok elnöke, Joe Biden szerint egy esetleges orosz támadás Ukrajna ellen megváltoztatná a világot. Ezzel szemben Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint jelenleg nincs akkora haderő az ukrán határ közelében, amellyel teljes körű háborút lehetne indítani.

Egy Ukrajna elleni esetleges orosz támadás a legjelentősebb invázió lenne a második világháború óta, tekintettel az orosz csapatok masszív jelenlétére a határ közelében – jelentette ki kedden Joe Biden amerikai elnök újságíróknak nyilatkozva. Mint mondta, egy ilyen fejlemény megváltoztatná a világot. Egyben emlékeztetett arra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök további csapaterősítéseket hajt végre Ukrajna Fehéroroszországgal közös határán is. Megismételte, hogy támadás esetén Oroszország jelentős gazdasági szankcióknak tenné ki magát. Az amerikai elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem áll szándékában amerikai vagy NATO-csapatokat – az egyébként nem NATO-tagállam – Ukrajnába telepíteni.

Az ukrán diplomácia vezetője, Dmitro Kuleba szerint Kijevnek nincs kifogása azokkal a javaslatokkal szemben, amelyeket az Egyesült Államok a válság enyhítését célzó tárgyalások részeként Oroszországnak küldött. Moszkva biztonsági garanciákról szóló követeléseinek része az is, hogy Ukrajnát ne vegyék fel a NATO-ba. Kuleba úgy vélekedett, hogy jelenleg nincs akkora orosz haderő az ukrán határnál, amellyel Oroszország teljes körű háborút indíthatna Ukrajna ellen. Az Ukrajna határa mentén és a megszállt területeken felhalmozott orosz csapatok száma nagy, és közvetlen veszélyt jelent az országra, azonban jelen pillanatban ez a létszám nem elegendő az Ukrajna elleni teljes körű offenzívához – fogalmazott a külügyminiszter.

Az orosz diplomáciai tárca közlése szerint szerda délután meg is érkezett Washington írásos válasza a biztonsági garanciákra vonatkozó javaslatokra, amelyet John Sullivan amerikai nagykövet adott át az orosz külügyminisztériumban. Az üzenet tartalmáról lapzártánkig nem hoztak nyilvánosságra részleteket.

Ezt megelőzően Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Moszkvában kijelentette, hogy Oroszország megteszi a szükséges ellenlépéseket, ha nem érkezik konstruktív válasz az Egyesült Államoktól, és a Nyugat folytatja agresszív irányvonalát Mindenesetre mindenkinek abból kell kiindulnia, hogy Oroszország és polgárai biztonsága feltétlen prio­ritás, és ezt minden körülmények között megbízhatóan biztosítani fogjuk – tette hozzá.

Washington külön választ tervez küldeni az úgynevezett biztonsági követelményekről a NATO-nak is. Jens Stoltenberg főtitkár közölte: a szövetség meg fogja ismételni, hogy nem hajlandó engedni Oroszországnak a kulcsfontosságú elvek tekintetében. Ezek közé tartozik, hogy Európa minden államának joga van megválasztani a saját útját, illetve azt, hogy biztonsága szavatolása érdekében milyen szervezet része kíván lenni.

A NATO is elküldte írásbeli válaszát Oroszország biztonsági garanciaigényeire – jelentette be Jens Stoltenberg a testület elnöke szerda esti sajtónyilatkozatában.

Az elnök elmondta: „ismételten felszólítjuk Oroszországot, hogy haladéktalanul csökkentse a feszültséget. A NATO hisz abban, hogy a nézeteltéréseket párbeszéd és diplomácia útján kell megoldani, nem erőszakkal vagy az azzal történő fenyegetéssel.” Mint mondta, Oroszország megszakította diplomáciai kapcsolatait a NATO-val, ami megnehezíti a párbeszédet, ezért vissza kell állítani a moszkvai és brüsszeli képviseleteket, a katonai kommunikációs csatornák teljes körű kihasználása, az átláthatóság és a kockázatok Stoltenberg hangsúlyozta: a NATO készen áll arra, hogy meghallgassa az orosz aggodalmakat, és valódi párbeszédet folytasson arról, hogyan lehet megerősíteni az európai biztonság alappilléreit. Hozzátette ugyanakkor, hogy „minden nemzetnek joga van a saját biztonsági berendezkedésének kialakításához, tehát Moszkvának tartózkodnia kell e tekintetben a kényszerítő korlátozástól, illetve a szövetségesek és más nemzetek elleni rosszindulatú tevékenységektől”. Mint mondta, a NATO továbbra is szorosan együttműködik Ukrajnával. A NATO-főtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy Oroszországnak ki kell vonnia katonai erőit Ukrajnából, valamint Georgiából és Moldovából, ahol ezen országok beleegyezése nélkül állomásoznak. Jens Stoltenberg rámutatott, hogy komolyan tárgyalásra van szükség a fegyverzetellenőrzésről, beleértve a nukleáris fegyvereket és a földi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú rakétákat is. „A NATO a védelmi vonalakon áll, nem törekszünk a konfrontációra, de nem tudunk és nem is akarunk kompromisszumot kötni azokkal az elvekkel kapcsolatban, amelyeken szövetségeseink biztonsága nyugszik” – emelte ki. Stoltenberg hangsúlyozta: a politikai megoldás „még mindig lehetséges”, de attól függ, hogy Oroszország „jóhiszeműen” cselekszik-e. „A jó megoldásban reménykedünk, de felkészültünk a legrosszabbra” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az észak-atlanti szövetség megnövelte hadereje készültségi szintjét. Elmondta, hogy a NATO ötezer fős kontingensét akár napokon belül is képesek telepíteni. Kifejtette azt is, hogy megvannak a tervek „amelyeket agyon rövid figyelmeztetés után aktiválhatunk és végrehajthatunk”. Az Ukrajna körüli feszültségre utalva leszögezte: ez a feszültség erősödik. Úgy vélekedett, hogy az orosz területen végrehajtott hadgyakorlatok „esetleges orosz támadást álcázhatnak”. Mindent megteszünk a feszültség csökkentése érdekében, de a legrosszabbra is fel vagyunk készülve„ – tette hozzá.
Az Egyesült Államok készenlétbe helyezett 8500 katonát, hogy rövid időn belül Európába telepíthesse őket, amennyiben a NATO aktiválja gyors reagálású erőit az ukrajnai feszültségek közepette – erről maga Joe Biden amerikai elnök döntött. Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés a napokban azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Ukrajna elleni esetleges invázió céljából vonultatott fel százezer katonát a közös határ mentén. Az Európai Unióban ezzel szemben nem mindenki látja szükségesnek a NATO-csapatok mozgósítását. Hétfőn, az uniós tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozását követően Josep Borrell, az unió kül-, és biztonságpolitikai főképviselője arra utalt, hogy Washington „megelőző intézkedései” az uniós külügyminiszterek szerint szükségtelenek. A politikus kifejtette: „El kell kerülni a pánikszerű reakciókat, amelyeknek még pénzügyi következményei is vannak.” Lengyel részről Andrzej Duda elnök – aki hétfő éjjel az észak-atlanti szövetség több tagországának állam- vagy kormányfőivel és az Európai Unió vezetőivel egyeztetett – videókonferencián kijelentette, jelenleg „nincs olyan NATO-tagállam, amely megsértené az Ukrajna, valamint a NATO többi része iránti szolidaritást”. Ezzel egyetemben azt is hozzátette, hogy ugyan „észlelhető az orosz fegyveres erők mozgása, az orosz politikai színtéren és a médiatérben zajló történések, de mindez egyelőre az ő oldalukon zajlik”. Duda elmondta, semmi sem utal arra, hogy Lengyelországot jelenleg konkrét veszély fenyegetné Oroszország részéről. Közben a balkáni országokban is vita folyik egy esetleges fegyveres konfliktus kitörésének következményeiről. Zoran Milanovic horvát elnök kedden úgy nyilatkozott, „ha eszkaláció lesz, az utolsó horvát katonáig visszavonjuk csapatainkat”. Hozzátette, Ukrajnának nincs helye a NATO-ban, mivel a világ egyik legkorruptabb országa. Megvádolta Joe Bident is azzal, hogy veszélyes és következetlen nemzetközi politikát folytat az ukrajnai helyzet kezelésével. A kétmillió lakosú Észak-Macedónia viszont egy fegyveres konfliktus kitörése esetén Ukrajnában részt vállalna a NATO oldalán, jelentette ki az ország védelmi minisztere, Szlavjanka Petrovszka. Azt is hozzátette, hogy fegyveres erőik már készítik a megfelelő elemzéseket az észak-macedón katonák esetleges részvételére.
Scholz és Macron párbeszédet sürget
Az ukrajnai helyzet volt a fő témája Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök tegnap délutáni berlini egyeztetésének. Közös sajtótájékoztatójukon Scholz hangsúlyozta, Oroszországtól egyértelmű lépéseket várnak, amelyek a deeszkaláció felé mutatnak – derül ki a Merkur tudósításából. Mindkét politikus a tárgyalások mellett foglalt állást, és egyetértett abban is, hogy bármiféle katonai agressziónak súlyos következményekkel kell járnia. A német kancellár üdvözölte, hogy ma tanácsadói szinten folynak a tárgyalások az ukrajnai rendezésről a Németországot, Franciaországot, Oroszországot és Ukrajnát tömörítő úgynevezett normandiai formátumban. Scholz megerősítette, hogy Németország nem fogja Ukrajnát halált okozó fegyverekkel támogatni, azt azonban nem zárta ki, hogy uniós keretek közt katonai kiképzéssel segítsen.

Ez is érdekelhet

origo.hu

Házasság első látásra: csalódott a menyasszony, nem ilyen férjet akart

origo.hu

Brüsszel bejelentette: készüljünk a háborúra!

borsonline.hu

Gyászol a magyar TV2: súlyos halálhír rendítette meg ma a sztárokat

hirtv.hu

Kommunikációs szakértő: Magyar Pétert a botrány hozta, úgy tűnik az is viszi el

ripost.hu

Váratlan fordulat: fontos elhatározásra jutott Katalin hercegné

origo.hu

Imádja a luxust és dicsekszik pénzével a Magyar Péter mögött álló vállalkozó - videó

mindmegette.hu

Megvan a titkos recept: ebből a tésztából készül minden az albán pékségekben!

she.life.hu

A felfázás mögött több van, mint gondolnád ( hirdetés)

ripost.hu

Jó hír a nyugdíjasoknak: újabb kedvezmény érkezik

life.hu

Kommunikálj nyíltan és őszintén: ne hagyd, hogy emiatt tönkremenjen a párkapcsolatod (hirdetés)

magyarnemzet.hu

Ma lenne nyolcvanéves minden idők egyik legnépszerűbb magyar énekese

Iratkozzon fel a Ripost hírlevelére!
Sztár, közélet, életmód... a legjobb cikkeink első kézből!
Ingatlanbazar.hu - Gyors. Okos. Országos
-

További cikkek

POLITIK

Mikor tárgyalja a NATO csapatok küldését Ukrajnába?

POLITIK

Gyurcsányné és Donáth Anna el akarják venni a tanárok pénzét

POLITIK

Hány évet kaphat, mivel vádolhatják meg Osváth Zsoltot?

POLITIK

Gyermekpornográfia: Osváth Zsolt megint próbálja elkenni az ügyet

POLITIK

Újabb izraeli hadművelet indulhat Gázában

POLITIK

Donald Trump végre békét teremthet

POLITIK

A nyugat-európai gazdák úgy látják, elveszítették a csatát

POLITIK

Brüsszel egy feladatnak tekinti a migrációt