Az európai piacokon ismét elszabadultak az energiaárak.

Jeges szélviharokkal és bőséges csapadékkal köszöntött be a múlt hét elején a tél Bulgáriába. A zord időjárás miatt a déli régióban rendkívüli helyzetet hirdettek. Eközben a szófiai parlament képviselői az Európában kialakult energiaválságról vitáztak, és megszavaztak egy javaslatot, amely szerint március végéig Bulgáriában befagyasztják az elektromos energia és a távfűtés árát. A döntés kizárólag az egyéni fogyasztókat érinti.

Ha a helyzet nem változik, rövid időn belül a bolgár állampolgárok jelentős része nem lesz képes befizetni az áramszámlákat. Ezt próbáljuk némiképp orvosolni – mondta a szavazás után Borislav Gutsanov kormánypárti képviselő.

A szolgáltatók máris kongatják a vészharangot. Szerintük

az egész energiahálózat működtetése veszélybe kerülhet, mivel az októberi árrobbanás után az európai piacokon ismét elszabadultak az energiaárak.

A múlt héten Spanyolországban és Franciaországban is rekordmagas áramárfolyamokat jegyzetek. Ebben a hideg időjárás mellett az is közrejátszott, hogy a múlt héten – biztonsági aggályok miatt – átmenetileg be kellett zárni négy franciaországi atomrektort. A másik meghatározó tényező az év eleje óta többszörösére drágult földgáz ára, amely megállíthatatlanul emelkedik. Európában december 21-én ezer köbméter gázért több, mint 2000 dollárt kellett fizetni, ami abszolút rekordnak számít.

Mivel az európai országok egy része az orosz Gazprom vállalattól szerzi be a szükséges földgázmennyiség jelentős hányadát, sokan Oroszországot vádolják azzal, hogy az árak felsrófolásával akar nyomást gyakorolni az uniós szakhatóságokra.

Az Oroszországot Németországgal összekötő, a Balti-tenger alatt húzódó Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyeztetése ugyanis tovább húzódik, annak ellenére, hogy a Gazprom már idén meg akarta kezdeni a szállítást.

Az új vezetéknek azonban számos ellenzője akad, például Lengyelország. Varsóban attól tartanak, hogy Északi Áramlat 2-t Moszkva politikai fegyverként használná szomszédéival szemben.

Az orosz elnök hagyományos év végi sajtótájékoztatóján hazugságnak és rágalomnak nevezte, hogy az orosz vállalat volna felelős a meredek áremelkedésért. „Azt állítják, Oroszország, a Gazprom terjeszkedik és diktálni akar a piacon. Semmi ilyesmiről nincs szó. Nem mi vagyunk az egyetlen gázszállító az európai piacon, és valószínűleg csak mi növeljük a külföldre irányuló szállításokat, miközben eleget teszünk a hosszú távú szerződéseknek” – fogalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Az Európát sújtó energiaválság okairól és kezeléséről a múlt heti uniós csúcstalálkozón is parázs vita alakult ki. A kormányfők végül nem jutottak dűlőre, így a téma a zárónyilatkozatból is kimaradt. Elemzők szerint ugyanakkor legkorábban a fűtési szezon vége felé enyhülhet a gáz- és árampiaci nyomás, így a kiadások további növekedésével kell számolni.

A következő két-három hónap kérdése, sikerül-e megakadályozni, hogy a klímavédelemre hivatkozva extra adóval sújtsák az uniós ingatlan- és autótulajdonosokat, amit a közép-európai országok mellett a franciák is elleneznek – erről is beszélt Orbán Viktor a keddi Kormányinfón. Emlékeztetett arra is, hogy a magyarországi rezsicsökkentés most mutatja meg az „előnyös arcát”, amikor Nyugat-Európában többszörösére nőtt a családok rezsikiadása. A rezsicsökkentés nélkül majdnem háromszor többet kellene hogy fizessen egy átlagos magyar család – mondta el egy szakértő az M1 Ma reggel című műsorában. A jelenlegi rezsicsökkenetett árak mellett egy átlagos magyar háztartásnak villamos energiára és földgázra novemberben 22 ezer forintot kellett fizetnie, ez az összeg tisztán piaci árak esetén több mint 60 ezer forinttal lett volna magasabb. A rezsicsökkentés nélkül majdnem háromszor többet kellett volna, hogy fizessen egy átlagos magyar háztartás – fejtette ki Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energetika üzletágának vezetője. A szakértő elmondta, hogy a rezsicsökkentés kritikusai azzal érvelnek, hogy a rezsicsökkentés a különösen gazdagokat nagyobb mértékben támogatja és a szegényeknek nem nyújt igazi segítséget. Ezzel szemben szerinte az látszik, hogy kiadásarányosan a földgáz és az áramszámlák a legszegényebb háztartásoknak jelentik a legnagyobb terhet, tehát valójában a rezsicsökkentés nekik nyújtja a legnagyobb segítséget. Ezentúl az is látható a magyar lakosság fogyasztási szerkezetéből, hogy nem a jövedelem az, ami meghatározza, hogy egy háztartásnak mekkora a fogyasztása – példaként említve a leggazdagabb 10 százaléknak a villamos energia fogyasztása kisebb, mint a magyar lakosság 70 százalékáé. Az elsődleges tényező, ami befolyásolja egy háztartást fogyasztását az az, hogy hányan élnek az adott háztartásban. Például egyfős háztartáshoz képest 80 százalékkal többet fogyaszt egy négyfős, és több mint kétszer annyit egy többgenerációs, nyolcfős háztartás. Ennek következtében a rezsicsökkentés a legnagyobb segítséget a nagycsaládosoknak nyújtja. Márki-Zay Péter, a baloldal miniszterelnök-jelöltjének rezsicsökkentés-ellenes kijelentéseire reagálva Hortay Olivér kifejtette, hogy Márki-Zay többször is elmondta, hogy a piaci áraknak a híve. Ez azért különösen aggályos, mert a mostani áremelkedéssel, ha a lakosság szembesülne akkor az 1,3 millió embert sodorna energiaszegénységbe. Az elsődleges kockázat az energiacsökkentésre és az európai piacra az a szűkös kínálati viszony. Az elmúlt napokban rekordmagas árak voltak megfigyelhetők az energiatőzsdéken – hívta fel a figyelmet. A szakértő hozzátette, hogy az látható, hogy az egy évvel ezelőtti árakhoz képest az energiaárak sokszorosra növekedtek, és nagyon nehéz azt látni, hogy meddig tart ez a drasztikus áremelkedés, tehát ez a legnagyobb kockázat. Ebből a kínálathiányos állapotból fakad egy általános növekvő félelem egyes uniós tagállamokban, hogy a fűtési szezon második felében kifogynak az energiából és ellátáskorlátozásra fognak kényszerülni. Többszörösére emelkedtek a villanyárak is az év eleje óta. Ráadásul feltehetőleg jövőre is tovább kúsznak felfelé. Ez azzal járhat, hogy a nagyobb energiaigényű vállalatok korlátozzák majd termelésüket vagy le is állhatnak. És a mostaninál is radikálisabban emelkedhetnek a lakossági fogyasztói árak Európában. Ennek ismeretében sokan bíztak abban, hogy a mostani EU-csúcson születik majd valamilyen megoldás a probléma kezelésére, de erre nem került sor. „Nem tudtunk megegyezni közös álláspontban, és nem volt olyan közös álláspont, amit egy dokumentumba foglalhattunk volna” – mondta Orbán Viktor a Kormányinfón. Úgy fogalmazott, hogy fontos eseményeket várnak az év végéig. Így például egy olyan európai bizottsági előterjesztést, amelyben a nukleáris energiát zöldenergiaként tartják majd nyilván a jövőben. „Azt várom, hogy még az év végéig egy egyértelmű európai álláspont születik arról – a bizottság részéről –, hogy a nukleáris energia nélkül a klímavédelem nem valósítható meg. És ezért a nukleáris energia az a fenntartható zöldenergiák közé kerül besorolásra” – mondta a kormányfő.