Az EU-nak finanszíroznia kell minden intézkedést a külső határok védelmében

Az Európai Uniónak finanszíroznia kell minden olyan intézkedést, amely megvédi a közösség külső határait, beleértve a kerítésépítést is – jelentette ki Janez Jansa szlovén kormányfő szerdán Ljubljanában a Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján.

Jansa hangsúlyozta: a határokon felállított fizikai akadályok hatékonynak bizonyultak az illegális migráció és az erőszak megelőzésében, és felváltják az erőteljesebb módszerek alkalmazását. Megjegyezte: Szlovénia mint az EU Tanácsának soros elnöke, arra törekedett, hogy a migrációs válságban jelentős támogatást szerezzen Lengyelországnak. Szlovénia ismét közvetlen segítséget ajánlott fel Lengyelországnak, és szlovén rendőröket küld a határ védelmére – mondta, hozzátéve: Varsó ugyanúgy kisegítette Szlovéniát, amikor neki kellett megvédenie a határait a migrációs hullámokkal szemben. Jansa gratulált Morawieckinek az elszántsághoz és a bátorsághoz, valamint ahhoz a diplomáciai tevékenységhez, amellyel – mint mondta – jóllehet átmenetileg, de megállították a lengyel határra nehezedő illegális migrációs hullámot. Az ukrán-lengyel határon kialakult helyzettel kapcsolatban kiemelte: „Osztozunk az aggodalmakban az orosz katonai erők jelenléte miatt Ukrajna határainál.” Ezeknek az erőknek a koncentrációja távol áll a „normális hadgyakorlatoktól” – tette hozzá. A szlovén kormányfő arra kérte az EU és a NATO vezetőit, „tartsák ezt szem előtt”, hogy ne történjen több olyan meglepetésszerű fejlemény, mint „a Krím orosz megszállása”. Egyben felelősségteljes magatartásra szólította fel Oroszországot is. Morawiecki elmondta: Szlovénia és Lengyelország közös álláspontot képvisel a biztonság terén. Hangsúlyozta a határvédelem fontosságát az országok szuverenitásának megőrzésében. „Ha egy ország szuverén akar lenni, akkor neki kell eldöntenie, hogy ki léphet a területére” – húzta alá. Hozzátette: a konfliktus soha nem jó megoldás. Elmondta, hogy ő mindenekelőtt arra törekszik, hogy megoldást találjon a feszültségek csökkentésére. Az eddigi intézkedések, köztük a migránsokat szállító repülőjáratok megszüntetése, meghozták az eredményüket, és némileg enyhítették a helyzetet – fogalmazott. A két kormányfő megvitatta a gázellátási válságot is, amely jelentős hatással van az EU-ban tapasztalható áremelkedésekre. Morawiecki szerint a válság „Oroszország közép-európai országokkal szembeni politikájának tükre”. Egyetértettek abban, hogy a nyugat-balkáni országoknak egyértelmű jelzést kell kapniuk EU-tagságuk kilátásairól, hogy belátható, rövid időn belül csatlakozhassanak a blokkhoz. Jansa és Morawiecki emellett beszéltek a világjárványról is, valamint annak megfékezésére és az oltási arány növelésére tett intézkedésekről.

Keletről komoly biztonsági fenyegetések érik az Európai Uniót (EU), ezért a legfontosabb ügyekre kell fókuszálni, amelyek közé aligha tartozik az uniós alapszerződés 7-es cikkelye körüli vita – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a wpolityce.pl hírportálon hétfőn megjelent interjúban. Arra a kérdésre, hogy Lengyelországnak vajon nem kellene-e lehetővé tennie a migránsok áthaladását Európa nyugati országaiba, Morawiecki úgy reagált: ezt Lengyelország soha nem teszi meg, „komoly, jogállamiságot betartó, hatékony, és a kötelességvállalásait teljesítő állam vagyunk”.

Reményét fejezte ki, hogy Brüsszel megérti az EU szomszédságában jelentkező „komoly, mélyülő stratégiai kockázatokat”. Hangsúlyozta: „Keleten valóban veszélyessé válik a helyzet”. Eljött az ideje, „hogy az EU-ban végül felülkerekedjen az józan ész” – fogalmazott.

Az év eleje óta több mint 36 ezer határsértési kísérletet regisztráltak, több tömeges, erőszakos próbálkozás is történt. A határőrség közlése szerint vasárnap este egy újabb, meghiúsított eset történt, mintegy 150 fős migránscsoport ostromát a közlemény szerint fehérorosz egyenruhások támogatták.

Lukasenka választ vár az EU-tól, befogadna-e kétezer migránst

Fehéroroszország nem akar konfrontálódni Lengyelországgal, de választ vár az Európai Uniótól arra, hogy befogad-e Minszk javaslatának megfelelően kétezer, fehérorosz területen tartózkodó migránst – jelentette ki Aljakszandr Lukasenka elnök, akit a BelTA fehérorosz állami hírügynökség idézett hétfőn. Lukasenka azt mondta: „Szeretnénk, ha minden lengyel tudná, hogy nem vagyunk barbárok, és nem akarunk konfrontációt, mert tudjuk, hogy ha túl messzire megyünk, akkor a háború elkerülhetetlen lesz, és az katasztrófába torkollana”. Viszont óva intette Lengyelországot attól, hogy beváltsa fenyegetését, és lezárja a két ország közötti egyik vasúti kapcsolatot, mert szerinte Fehéroroszország ebben az esetben a kelet-ukrajnai konfliktusövezeten keresztül talál kerülőt. Az elnök ismét elmondta: ragaszkodik ahhoz, hogy Németország befogadjon valamennyi migránst azok közül, akik Fehéroroszországban vannak, és panaszkodott amiatt, hogy az EU nem tárgyal Minszkkel az ügyben. Hozzátette, hogy már szervezik a második repülőjáratot, amely hazaszállít migránsokat az országból. Angela Merkel ügyvezető német kancellár ugyanis a múlt héten telefonon tárgyalt Lukasenkával a migránsválságról, és a BelTA tudósítása szerint megígérte, hogy uniós szinten is meg fogják vitatni a problémát. „Merkel megígérte nekem, hogy beszélnek róla uniós szinten, de nem tették meg” – jelentette ki az elnök.

Berlin cáfolja Lukasenkát

A fehérorosz elnök kijelentését Berlinben cáfolták. Lukasenka múlt csütörtökön közölte először: Fehéroroszország azt szeretné, ha az Európai Unió befogadna kétezer migránst abból a hétezerből, aki a területén lévő táborban tartózkodik, a többi ötezret pedig visszaküldené hazájukba, hogy megoldódjon a válság a fehérorosz-lengyel határon. Azóta egy repatriáló repülőgép több mint négyszáz migránst hazavitt Irakba. Az EU Lukasenkát teszi felelőssé az Unió keleti határán kialakult válságért, mondván, szándékosan idézte elő a helyzetet, több ezer embert szállított e határokhoz a Közel-Keletről, bosszúból a Fehéroroszország ellen bevezetett szankciókért. Minszk először tagadta, hogy ő idézte volna elő a helyzetet, de Lukasenka a BBC-nek pénteken adott interjújában elismerte: „abszolút lehetséges”, hogy országa segített a lengyel határon összegyűlt embereknek átjutni Lengyelországba és így az Európai Unió területére.

Varsó még ennél is rosszabb dolgoktól tart

Mateusz Morawiecki vasárnap figyelmeztetett, hogy Fehéroroszország részéről „valami sokkal rosszabb” várható ezután, illetve azt is idézik tőle, hogy újabb nyomás várható afgán és üzbég migránsok felhasználásával. A lengyel határőrök beszámolói szerint a fehérorosz fegyveres erők továbbra is szállítják a migránsokat a határhoz – mondta.