Az ellenzék nem támogatja az adócsökkentést

Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára ismertette: a javaslat a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi emeléséhez szükséges intézkedéseket tartalmazza, valamint megduplázza a babakötvény után járó állami támogatást.

A tervezet illeszkedik a kormány adópolitikájába, melynek egyik központi eleme továbbra is az adócsökkentés – mutatott rá. E folyamat 2016-ban kezdődött, hiszen a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumán megkötött megállapodás alapján 2019-et követően összesen négy alkalommal kell csökkenteni a szociális hozzájárulási adó mértékét.

Két csökkentés már megvalósult 2019. július 1-jétől, illetve 2020. július 1-jétől, a harmadik csökkentés pedig a már elfogadott szabályok szerint úgy valósulna meg 2022. július 1-jétől, hogy megszűnne a 1,5 százalékos mértékű szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó mértéke 0,5 százalékponttal 15 százalékra csökkenne – közölte az államtitkár. Kitért arra: a kormány novemberben döntött arról, hogy 2022. január 1-jétől a minimálbér 200 ezer, a garantált bérminimum 260 ezer forintra nő. Azért, hogy az emelt összegű bért a vállalkozók ki tudják gazdálkodni, a megállapodás része egy jelentős, összesen 4 százalékos tehercsökkentés, a kisvállalati adó majd 10 százalékos csökkentése, valamint a kis- és középvállalkozások számára a 2021-ben érvényes helyi iparűzési szabályok fenntartása 2022-es évre.

Az adócsökkentés eredményeként 600 milliárd forint marad a gazdaság szereplőinél – mondta Izer Norbert. Hozzátette: a javaslat elsősorban a vállalkozásokat segíti, kiemelten a kis- és közepes méretű vállalkozások adóterheit kívánja csökkenteni, de nem feledkezik meg a magánszemélyek terheinek csökkentéséről sem. Ezért 2022-ben is fennmarad az a szabály, hogy az önkormányzatok nem emelhetik a helyi adókat, nem vezethetnek be új adókat és nem szűntethetnek meg kedvezményeket.

Hadházy Sándor, a Fidesz vezérszónoka azt hangoztatta: a kormány kiáll az adócsökkentések politikája mellett, mert amióta csökkennek az adók, nő a gazdaság, a foglakoztatás, a bérek és a költségvetés adóbevétele is.

Emlékeztetett: a 2010. évi 73 500 forintról nő a minimálébér a 2022. évi 200 ezerre, és ez átlagosan évi közel 9 százalékos emelkedést jelent, a garantált bérminimum pedig a 2010-es 89 500 forintról 2022-re 260 000 forintra nő, ami 9,3 százalékos évenkénti emelés. Jövőre 2021-hez képest 19,5 százalékkal nő a minimálbér és 18,7 százalékkal a garantált bérminimum.

Mivel pedig a szociális juttatásokat, a GYED-et, a GYES-t és a különböző családtámogatásokat is a minimálbér alapján számítják, így azok szintén emelkedni fognak – hívta fel a figyelmet.

Hadházy Sándor kiemelte: a javaslat elfogadásával januártól több lesz a minimálbér, mint amennyi az átlagbér volt a baloldali kormányok idején. Hozzátette: míg 2009-ben 33,5 százalék adó terhelte a vállalkozásokat, addig jövőre mindössze 13 százalék fogja.

Nacsa Lőrinc, a KDNP vezérszónoka azt emelte ki: egy baloldali kormány és pénzügyminiszter soha nem terjesztett volna be ilyen javaslatot, hiszen az nem megszorításokat és adóemeléseket, hanem támogatásokat és köztehercsökkentést tartalmaz.

E „történelmi léptékű, bátor lépések” között említette a minimálbér és a garantált bérminimum emelését, számos adó és járulék mérséklését, hangsúlyozva, az intézkedések megtételére a magyar gazdaság teljesítménye ad lehetőséget.

A kereszténydemokrata képviselő arról beszélt: a baloldal ismét – megoldást nem jelentő – adóemelésekre készül. A családtámogatási rendszert érő ellenzéki bírálat szerinte „kellően hiteltelen ahhoz, hogy akár a komédia kategóriába soroljuk”, ha felidézzük, mit tettek kormányon ezek az erők.

Nacsa Lőrinc hangsúlyozta: a kormányzat nem elvonja a helyi iparűzési adót, hiszen a csökkentéssel megtakarított összeg helyben marad, a kis- és közepes vállalkozásoknál. Aki ezt az intézkedést támadja, az azt mondja, nem akarja támogatni ezeket az értékteremtő cégeket – értékelt.

Egyedül a baloldal akarja „rárobbantani” a szegénységet, a rezsiemelést és a megszorításokat a magyarokra – kommentálta a Fidesz Gurmai Zita szocialista politikus nyilatkozatát szerdán a lapunkhoz eljuttatott közleményében.

Azt írták, a szegénységet egyedül a baloldal kormányzása „robbantotta” Magyarországra. Gyurcsány és a baloldal kormányzása alatt egymillió ember vált munkanélkülivé, százezrek vegetáltak segélyen, aki dolgozott, azt agyonadóztatták, az idősektől elvettek egy havi nyugdíjat, a gyermekesektől a családtámogatásokat és a magyar emberekkel fizettették Európa legmagasabb energiaárait – sorolta a kormánypárt.

Hozzátették, a Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal most is ugyanazt a politikát akarja folytatni: naponta elmondják, hogy el akarják törölni a rezsicsökkentést, megint rá akarják engedni a magyarokra a világpiaci energiaárakat, ostobaságnak tartják a 13. havi nyugdíj visszafizetését, a benzinár befagyasztását, adóemeléseket terveznek, és újra tönkretennék a magyar gazdaságot. Egyedül a baloldal akarja „rárobbantani” a szegénységet, a rezsiemelést, a megszorításokat a magyarokra – áll a Fidesz közleményében.

Gurmai Zita, a szocialisták frakcióvezető-helyettese szerdán sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy a „Fidesz rárobbantotta Magyarországra a szegénységet”, és a legtöbben a nyugdíjasok közül nélkülöznek.