A román államfő ismét bizonyította magyarellenességét

Pászkán Zsolt Románia-szakértő hétfőn az M1 aktuális csatornán beszélt arról, hogy Klaus Iohannis a Kübekháza és Óbéb (Beba Veche) közötti közúti határátkelő létesítéséről elfogadott törvény ellen emelt alkotmányossági óvást. Mindezt annak ellenére, hogy a bukaresti képviselőház 305 igen szavazat, 1 tartózkodás és 1 nem szavazat mellett elfogadta, hogy a román kormány kezdjen diplomáciai tárgyalásokat Magyarországgal a magyar-román-szerb hármas határnál található új nemzetközi határátkelőhely létrehozásáról – emlékeztetett a szakértő.

Mint elmondta, az államfő szerint azért sérti a román alaptörvényt a képviselőház által megszavazott törvény, mert általa a parlament beavatkozik az államfő és a kormány hatáskörébe.

Klaus Iohannis azzal is érvelt, hogy az ügymenet nem megfelelőképpen zajlott, véleménye szerint a törvény szabályozásra csak a két külügyminisztérium közötti egyeztetések, a határátkelőhely megvalósíthatóságának vizsgálata és az ő tájékoztatása után kerülhetett volna sor – ismertette Pászkán Zsolt.

Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) két társelnöke által korábban jegyzett nyilatkozatban szögezték le, hogy Klaus Johannis román államelnök politikájának a „lényegévé vált a magyarellenesség”.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) szövetségre lépésével létrejött Erdélyi Magyar Szövetség ezzel Klaus Johannis azon kijelentéseire kijelentéseire reagált, amikor is azzal vádolta meg az ellenzéki Szociáldemokrata Pártot (PSD), hogy olyan „párhuzamos közigazgatási törvénykönyv” elfogadását támogatja, amely – mint fogalmazott – „kötelezővé teszi a magyar nyelvet Erdély egyes területein”, ez pedig „Székelyföld autonómiájához vezet”.

Az EMSZ hangsúlyozta: a szabad nyelvhasználat, „mellyel az államelnök riogat”, nem veszélyforrás, hanem Románia által elfogadott nemzetközi dokumentumokban is biztosított jog. A szövetség szerint

a mostani tervezet semmivel sem biztosít több jogot,

mint amennyit Románia a nemzetközi dokumentumok ratifikálásával már elfogadott.

„Megértjük, hogy a szász gyökereiről, kultúrájáról és nyelvéről lemondott Iohannisnak az anyanyelv mit sem jelent, mi azonban semmilyen körülmények között nem vagyunk hajlandóak feladni abbéli szándékunkat, hogy nyelvhasználati jogainkat a lehető legszélesebb körben kiterjesszük. Ugyanígy nem mondunk le önrendelkezési törekvéseinkről sem, melyek eredményeként – az államelnök egyre kétségbeesettebb nyilatkozatai ellenére is – élhető jövőt biztosíthatunk az erdélyi magyarságnak” – áll a nyilatkozatban.