POLITIK

A multikért harcolnak: Bajnai is támadta a rezsicsökkentést

Egymás után bukkannak fel a jövő évi választások előtt a 2010 előtti világ politikai figurái. Ha hatalomra jutnának, mindent eltörölnének, amit az Orbán-kormány és az ország elért. Ilyen a rezsicsökkentés politikája is.
címkék:
  • Szerző:

Tombol az energiaválság az unióban, soha nem látott magasságba szálltak az árak. Magyarországon a rezsicsökkentés politikája védi a lakosságot az áremelkedéstől. Ha ez nem lenne, akkor az embereknek piaci energiaárakat kellene fizetniük.

Ez esetben a földgáz 2,6-szor, az áram 3,2-szer került volna többe októberben. Ez egy átlagos magyar háztartás rezsidíját 44 ezer forinttal, egy nagycsalád kiadásait pedig csaknem nyolcvanezer forinttal növelte volna meg. Ha ez így történne, akkor utóbbiaknál egy év alatt majdnem egymilliós pluszkiadás jelentkezne.

Az Orbán-kormány ráadásul jelezte, hogy a rezsicsökkentés politikáját valamennyi mikrovállalkozásra kiterjeszti.

Már több cikkben felidéztük, hogy a magát baloldalinak nevező politikai tábor eltörölné ezt a védelmi rendszert: Gyurcsány Ferenctől, a DK elnökétől kezdve Márki-Zay Péter baloldali miniszterelnök-jelöltig mindenki a piaci árszabályozás mellett érvelt. Nem esett azonban szó Bajnai Gordonról, aki a balliberális kormányokat több pozícióban is kiszolgálta. A volt kormányfő most újra a színre lépett, először Karácsony Gergely főpolgármester miniszterelnöki ambícióit támogatta, majd beállt Hódmezővásárhely polgármestere, Márki-Zay Péter kormányfői törekvése mögé.

Érdemes felidézni, hogy Bajnai Gordon miként vélekedett az Orbán-kormány rezsicsökkentési politikájáról. A többi között arról beszélt 2013 októberének elején, hogy véget kell vetni az úgynevezett unortodox gazdaságpolitikának, amelyet egyenesen „fényevésnek” titulált.

Ebbe beleértette a rezsicsökkentést is. Akkoriban az Együtt–PM szövetség vezetőjeként a következőt mondta: egyre többen függnek az államtól, veszélyes a közműcégek államosítása. Hozzátette: az Orbán-kormány a „rezsicsökkentéssel veszteségessé teszi a szolgáltatókat, majd a már veszteséges cégeket próbálja megszerezni”.

Bajnai Gordon arról is értekezett, hogy Magyarországon a „rezsiköltségek nem kiemelkedően nagyok, a gond inkább az, hogy az elmúlt három évben csökkent a kiskeresetűek jövedelme. Fenntarthatatlan árcsökkentés helyett ezen kellene változtatni úgy, hogy egy igazságos adórendszerrel több pénzt hagynak a zsebükben”.

Bajnai Gordonnak nem lett igaza, mert a rezsicsökkentés olyannyira működik, hogy most óriási kiadásoktól védte meg a lakosságot. Szavait abban sem támasztotta alá a valóság, hogy a rezsiköltségek nem kiemelkedően nagyok. A 2010-es kormányváltáskor ugyanis onnan indultunk, hogy Európa legmagasabb gázárát fizették a magyarok. Most pedig ott tartunk, hogy itt kell fizetni az energiahordozóért az egyik legkevesebbet az unióban.

Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energia- és klímapolitika üzletágának vezetője emlékeztetett, hogy az EU Energy Poverty Observatory adatai szerint

a 2008-as energiaár-piacosítás utáni három évben 350 ezerről hatszázezerre nőtt azoknak a háztartásoknak a száma, amelyek nem tudták felfűteni otthonukat. A hatósági árnak és a rezsicsökkentésnek köszönhetően ez a szám mára 250 ezer alá csökkent.

Sőt az energiaválság miatt azokban az európai országokban, ahol a lakosságnak piaci árakat kell fizetnie, idén mintegy 2,6 millióval több olyan család lesz, amelyik nem tudja majd felfűteni otthonát. A válság hatása azonban Magyarországon a hatósági áraknak köszönhetően nem jelentkezik.

Bajnai Gordonék és a balliberális tábor nemcsak a budapesti Városházát adná el, hanem újra terítékre kerülne a hazai stratégiai cégek eladása. Ezzel pedig véget érne az a korszak, amely 2010-ben kezdődött el. Az energiaárakat újra a külföldi cégek határoznák meg, amelyek a nyereség maximalizálását tartják elsődleges céljuknak.

Sokat spórolhatnak januártól a legkisebb cégekA héten dönthet a kormány arról, milyen feltételekkel és mikortól léphetnek át a kisvállalkozások az egyetemes szolgáltatásba, amely kedvezőbb energiatarifákat biztosít. Emiatt még sok a kérdőjel, de annyi biztos, hogy amelyik cégnek lehetősége nyílik váltani, annak érdemes, hiszen nagy összegeket takaríthat meg.

A legkisebb vállalkozások is igénybe vehetik a rezsicsökkentett tarifákat, az egyetemes szolgáltatást Gulyás Gergely múlt csütörtöki bejelentése alapján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, amint azt lapunk is ismertette, elmondta, hogy

a hatósági tarifákat a villamosenergia- és a földgázszolgáltatásban a legfeljebb tíz főt foglalkoztató és az évi négymillárd forint bevételt vagy mérlegfőösszeget meg nem haladó cégek, összességében a kedvezményes iparűzési adóra jogosultak vehetik igénybe.

A tíz főnél kisebb dolgozói létszámú cégek a mikrovállalkozások, a Központi Statisztikai Hivatal szerint 2018-ban 709 ezer ilyen működött – azóta persze változhatott a helyzet. Megjegyzendő: az egyetemes szolgáltatással önkormányzati, közületi, alapítványi, egyházi intézmények jelenleg is élhetnek, bár ezek a tarifák nem azonosak a lakosságiakkal.

Az intézkedésről szóló jogszabály egyelőre nem jelent meg a Magyar Közlönyben, ezért még nem tudni, hogy mikor lép hatályba, de a miniszter újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a lépésnek nincs határideje. E szempontból tehát eltér az üzemanyagár-sapkától, amely november 15-től három hónapra szól – a meghosszabbításáról, módosításáról vagy kivezetéséről januárban döntenek. A kormány azt reméli, hogy előbb-utóbb véget ér az energiaár-válság. A kormányfő egy nappal később, a Kossuth rádió műsorában elmondta, hogy a hét elején határoz a kormány a kisvállalkozások előtt megnyíló lehetőségről. Orbán Viktor hozzátette: „a brüsszeli bürokrácia vért hány a rezsicsökkentéstől, mert ők a multikat támogatják, ahogy a baloldal is, mi pedig elvesszük a multiktól a profitot”.

Mekkora lehet a megtakarítás?

Kérdés tehát, hogy mikor és hogyan jelentkezhet át a mikrovállalkozás az egyetemes szolgáltatásba, és valójában ezzel mekkora megtakarítást érhet el. Lapunk felvetésére Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője válaszolt. – Az egyetemes szolgáltatási kategóriába való átlépés lehetősége várhatóan jellemzően azokat a mikrovállalkozásokat fogja érinteni, amelyek az év vége közeledtével kötnének új árambeszerzési lehetőséget. Azt, hogy egy ilyen szereplő pontosan mekkora ajánlatot kap a kereskedőjétől – vagyis hogy mi az összevetés alapja – több tényező (mint például a fogyasztási mennyiség, a kiszámíthatóság, az aktuális piaci árak) befolyásolja. Ráadásul hétről hétre előfordulnak olyan események, amelyek jelentősen befolyásolják a piaci árakat, így pontos becslés nehezen adható – kezdte becslését a szakértő, de hozzátette, hogy az elmúlt hetek információi alapján

a kisvállalkozások nagyságrendileg kétszer akkora összegű ajánlatokat kapnak a jövő évre a kereskedőjüktől, mint az aktuális egyetemes szolgáltatói árak.

A két szolgáltatástípus költségében tapasztalható különbség pedig az Északi Áramlat 2 gázvezeték körüli engedélyeztetési problémák és az elmúlt napok áremelkedése miatt tovább növekedhet Hortay Olivér szerint.

Csökken a kockázat

Amivel a fogyasztó költsége csökken, azzal a szolgáltató kiadása növekszik, ezért érdekes az is, hogy vajon hogyan érinti a lépés a közművállalatokat, mekkora bevételkieséssel kellhet számolniuk. – A bevételkiesés három – egyelőre ismeretlen – tényező függvénye lesz: a következő hónapokban adott ajánlatok (amit az áramárak rövid távú alakulása nagymértékben befolyásol), az átjelentkezés mellett döntő vállalkozások száma és energiafogyasztási volumene, valamint a jövő évi áramárak alakulása. A szolgáltatókat várhatóan negatívan érinti majd a piacméret átmeneti csökkenése, a hatást azonban mérsékli, hogy a jelenlegi, turbulens időszakban az energiakereskedők ajánlatadási és a – magas árszintek miatt – a mikrovállalkozások nemfizetési kockázatai is magasabbak – vélte a szakértő, összegezve: bár a szabadpiacon vételező fogyasztók számának csökkenése a piac zsugorodását eredményezi, a szolgáltatók kockázatai is csökkenni fognak.

Magánjogi viszony

Amint azt Hortay Olivér is említette, azok a vállalkozások léphetnek át a kedvezményesebb tarifarendszerbe, amelyeknek lejár a – rendszerint egy évre kötött – energiabeszállítói szerződésük. Azok tehát, amelyek a naptári év közepén írtak alá a szolgáltatójukkal, akár le is maradhatnak most a lehetőségről, ha a szerződés felmondása olyan kötbérrel jár, ami mellett nem éri meg váltani. Gulyás Gergely a Kormányinfón erre a felvetésre azt válaszolta, hogy a magánjogi viszonyokba a magyar állam csak egészen rendkívüli esetekben avatkozik bele, de ha ez tömegesen vetődik fel, akkor meg kell vizsgálni, mi a mozgástér.

A Mindmegette karácsonyi ajánlata
Tiramisu-variációk karácsonyra
címkék:
Ezek is érdekelhetnek
És ezeket olvastad már?